Sümeg: a vár mindent visz

Ügyességi fegyverbemutató, így íjászat, dárdahajítás, karddal, buzogánnyal megvívott gyalogos és lovas bajvívás szórakoztatja a nézőket a történelmi lovasjátékokon, melyeken korhű jelmezbe öltözött szereplők hozzák vissza a XVI. század hangulatát, amikor a törökkel bizony hősies csatát kellett megvívniuk a várat, a települést, a térséget védő katonáknak. A Lovagi Arénában táncbemutatót, cirkuszi lovasbemutatót is nézhet a látogató, aki egybekötheti a látványt egy középkori vacsorával is, ahol várúrhölgyek és vitézek szolgálják fel a menüt, amit a kor szokásának megfelelően evőeszköz nélkül fogyaszthatnak el a vendégek.

– Így érjük el Sümeget
Sümeg a Bakony délnyugati csücskében, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsolódó völgyben, a Balatontól 20 kilométernyire, Veszprém megyében fekszik. A város Zala és Vas megye szomszédságában, Sopront a Balatonnal összekötő 84-es főút mentén helyezkedik el.-

Annak is érdemes felkeresnie Sümeg várát, aki esetleg korábban már járt itt, hiszen erre a nyárra fejeződik be az épületegyüttes teljes turisztikai megújítása. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar állam 682 millió forintos támogatásával összesen 822 millió forint állt rendelkezésre a Közép-Dunántúl régió egyik legnagyobb idegenforgalmi beruházására. Két év alatt átépítették a nagyterű istállót – mely ma már rendezvények, csapatépítő tréningek színhelye is lehet –, rekonstruálták a felvonóhidat, az egykori kovács- és bognárműhelyt, a konyhát és a sütőházat. A veszprémi püspök hajdani kápolnája már koncertek, kiállítások befogadására is alkalmas, akár esküvőt is lehet itt rendezni. Újra körbesétálható a vár, akadálymentesen megközelíthető a látogatóközpont, érintőképernyős terminál várja a turistákat, audiós tárlatvezető készülék is rendelkezésükre áll. Több ezer négyzetméter falat és burkolatot helyreállítottak, aki pedig a kései órákat is a városban tölti, élvezheti a vár díszkivilágítását. Emellett a monumentális épület fény-, hang- és biztonságtechnikai fejlesztése is megtörtént.

Ha egy időgépen a középkorból a mába utazhatna egy egykoron várat védő katona, az éjszakai díszkivilágításban bizonyára nem ismerne rá a kőépületre, de annál inkább biztonságban érezhetné magát, ha felsétálna a várba, mert láthatná: végre újra megerősítették a várfalakat, megoldották a vízelvezetéseket és -szigeteléseket – most már aztán jöhetnek a törökök! Akik manapság jó esetben turistaként érkezhetnek, az oszmánok utódjaiként. Bizonyára az oszmán harcosok is örülnének a kényelmes vártaxinak, hisz a hegyet nem kellene megmászniuk… A turistautódoknak pedig a várbejáratig vezető úton nem kell felcaplatniuk. A vár ugyanis a környezetéből 87 méternyire kiemelkedő, kúp alakú mészkőszikla tetejére épült, 270 méter tengerszint feletti magasságban. Gyermekeknek és szüleiknek szép testgyakorlat feljutni a Várhegy tetejénél lévő bejárathoz, idősebbeknek (és időutazó katonáknak, kalandként) inkább a vártaxit javasolhatjuk. A múltból időgépen ideutazó várvédő örömmel fedezheti fel a számára ismerős, különböző méretű ágyúgolyókat a kapuáthajtón, a különféle öltözeteket, fegyvereket a kiállítási helyiségekben, a fellegvárat az öregtoronnyal, a palotaszárnyakat vagy a széles várudvart. Az észak–déli irányban hosszan elnyúló, szabálytalan sokszög alapú, belső tornyos vár hosszúsága körülbelül 125, legnagyobb szélessége pedig csaknem 80 méter. Bástyákat, tornyokat, kapukat, falszorosokat, ágyúállásokat, pincéket lehet szinte tátott szájjal megcsodálni az izgalmas kőerődben, és elgondolhatjuk, vajon szívesen éltünk volna-e ilyen környezetben négy-ötszáz évvel ezelőtt.

A vár a város legnagyobb látványossága, de ha több napot is a település érdekességeire szánunk, érdemes felkeresni a püspöki palota barokk kastélyát, melyet egy püspöki lakóházból alakítottak át a XVIII. század közepén.

Belső udvarának színpadán musicalek sorát mutatják be a nyáron. A neves plébániatemplom falain Franz Anton Maulbertsch, a barokk festészet kiváló képviselőjének munkái csodálhatók meg, s a ferences templom és barokk főoltára, illetve szószéke is a város nevezetességei közé tartozik. A Kisfaludy Múzeumban a neves költő és nyelvújító, Kisfaludy Sándor tiszteletére állandó kiállítás látható, valamint kerámia- és egyházművészeti gyűjtemény. Vendégházak, fogadók, szállodák marasztalják több napra is a városban a turistákat, köztük van egy négycsillagos, családbarát wellness- és konferencia-központ is, babaúszással, várovival, pónilovaglással. Szerencsére nem a vár leendő védőit képezik ki így, hanem már a jövő turistáit szórakoztatják.

Sümegi nyár, 2011
Vári programok
Július–augusztus: Történelmi lovasjátékok – középkori lakomák, naponta a vár tövében, a Lovagi Arénában/a lovagteremben; lovagi játékok a várban, naponta háromszor
Július 4. és 11.: Lovag- és apródképző tábor
Július 23.: Virtuózok koncertje: Mága Zoltán és Orosz Zoltán
Július 30.: Hastáncgála
Július 24.–augusztus 14.: A Mészáros testvérek Sümegen
Augusztus 5–19.: Mátyás király Sümegen – külső vártámadás, főszerepben Sasvári Sándorral
Augusztus 13–14.: Végvári Napok

Palota Színházi Játékok
– a Pannon Várszínházban (a felújított barokk püspöki palota belső udvarán):
Július 9.: A muzsika hangja – musical
Július 16.: Ének az esőben – musical
Július 26.: Égi vándor – Omega-musical, ősbemutató
Július 29.: Hotel Menthol – musical
Augusztus 6.: A padlás – musical
Augusztus 19.: A dzsungel könyve – musical

Keretes 3:
Sümeg-net
Sümeg váráról: www.sumegvar.hu
Sümeg városa: www.sumeg.hu
Sümeg látnivalóiról: http://sumeg.slyweb.hu

Vártörténelem
A hagyomány szerint már Koppány vezér idejében egy várszerű erődítmény állt a hegyen, ahol a templárius lovagok megtelepedtek, és a Várhegy déli oldalán 1210 körül fektették le a mai vár alapjait… A XV. század közepén, Unyomi Miklós várnagysága idején és irányításával kezdődött meg a vár kiépítése. Ebben az időben építették meg a külső és belső kaputornyokat, a kettő közötti pártázatos várfalat, és ekkor került Vetési Albert püspök címerköve is a korai vár kapuja fölé. Elkészült a kapu mögötti falszorosban a gótikus kápolna, az alsó vár feletti sziklaperemen pedig az emeletes palota. Az építkezést a XV. század végén Vitéz János püspök folytatta a kápolna építésével.

A vár első ostroma 1440-ben volt, amikor az Ulászlót támogató Rozgonyi Simon veszprémi püspök birtokában álló Sümeg vára sikeresen ellenállt az Albert király özvegyének, Erzsébetnek a pártján álló főúri liga támadásának… Sümeg várát a török először 1544-ben foglalta el, de az rövid idő múlva felszabadult. Veszprém várának elfoglalásától, 1552-től, mintegy kétszáz éven át, Sümeg volt a püspökség székhelye, ezért Köves András püspök megkezdte az ostrom során megsérült vár újraépítését. A vár északi oldalán belső falakat emeltek, és az északi fal védelmére megépítették a Köves-bástyát. Elkészültek az északi és keleti várfal mögötti ágyúállások, a palota és a fellegvár erősítése… Bethlen Gábor hadai előtt 1620-ban Sümeg vár védői is megnyitották a kapukat. A XVII. század közepén, Széchenyi György püspöksége alatt újabb építkezések történtek a várban és a városban. Kiépítették a palotát, és további egy emelettel megemelték a Köves-bástyát. A várost fallal vették körül, melynek öt saroktornya volt, díszes kapukkal. Ekkor épült meg a Tarisznyavár is. A vesztett szentgotthárdi csatából 1664-ben erre visszavonuló török sereg megostromolta a várost, azt elfoglalta és felgyújtotta, a vár is kigyulladt. A vár helyreállítása Sennyei István püspök nevéhez fűződik, aki felépítette a kaputoronynál lévő és róla elnevezett Sennyei-bástyát. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca során a vár a dunántúli kurucok fontos utánpótlási helye lett. 1709-ben a császári csapatokkal Heister tábornok foglalta vissza. A várat 1713-ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtották, és használhatatlanná tették. Ekkortól indultak pusztulásnak a tető nélkül maradt falak.

A vár régészeti feltárása Kozák Károly régész nevéhez fűződik, helyreállítása Koppány Tibor építész vezetésével 1957 és 1964 között történt meg.
(Forrás: www.sumegvar.hu)