Különleges jelentősége van a dabasi Szent Jakab szobornak. Talán nem mindenki tudja, hogy hazánkban is működik egy Zarándokút, mely a spanyolországi El Caminóhoz hasonlóan keresztény szellemiséggel átitatott, a barátság, a békesség, az elmélyülés és a szeretet útja.
Érdekesség, hogy a Magyar Zarándokúthoz – a világ hasonló keresztény rendezvényeihez igazodva – Zarándokútlevél is kapható, melynek segítségével kedvezményesen vehetők igénybe a zarándokszállások. A Zarándokút magyarországi vonala 450 kilométer: Esztergomtól Máriagyűdig vezet. Különböző történelmi utakat – például a római út, Árpád-kori utak, jeruzsálemi zarándokút, keresztes hadjáratok útja, Szent Jakab út – érintve halad északról déli irányba. Országhatártól országhatárig szeli át hazánkat, az ország gerincén. Keresztmetszetet ad Magyarországról, természeti és épített értékeinkről, az itt élők életéről.
A Magyar Zarándokút érinti mindhárom nagy történelmi zarándokutat. Haladhatunk rajta Jeruzsálem felé, Róma irányába és Santiago de Compostelába az Arles-i caminon. A hívő és hitetlen zarándok részévé válhat a Czestochowa – Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokútnak. Az Út fizikai megtestesítését a zarándokszállások kb. 20–35 kilométerenkénti hálózata és a kijelölt, „felfestett” útvonal adja. A hagyományokra alapulóan tervezett útvonal többnyire földutakon, turista ösvényeken a természetben vezet, de a közbeeső települések belterületeit érinti. A zarándokút teljes hossza mintegy 431 kilométer. Kitérőkkel együtt közel 600 kilométer. Az útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep. Átvezet a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon és a Mecseken. Míg a Szent Jakab szobor Dabason áll, a róla elnevezett sétány már Sáriba vezet. A Szent Jakab sétány egyedisége abban áll, hogy tervezői cölöpökre építették. A cölöpökön álló pallós utat fahidakkal és kilátóval egészítették ki. Az így kialakított sétány tanösvényként is funkcionál, célja a térség növényzetének és fafajtáinak bemutatása mellett a régióban élő madárvilág és állatok ismertetése. A csaknem két kilométeres szakasz igazi ritkaságnak számít hazánkban, kevés az ehhez hasonló pallós tanösvény.
Dabas másik nevezetessége a Kapisztrán-Hunyadi Emléktorony, amelyet a nándorfehérvári diadal 555. évfordulójára állítottak, mégpedig adományokból. Az adakozók a befizetett összeg ellenértékeként névre szóló téglajegyet kaptak, s nevük kezdőbetűjét a beépített téglák őrzik. A 2011-ben átadott toronyban elhelyezett harangok a lengyelországi Przemysílben készültek, a Hit, Remény, Szeretet jelképeként. A 3 harang azóta kongásával bizonyítja az utódok tiszteletét, s a város összefogásának szép példáját. Ezzel emlékeznek Hunyadi János hősiességére, az ostromra, amely 1456. július 4-én kezdődött, s a török rögtön kiadta a parancsot a döntő rohamra. Dugovics Titusz, Hunyadi veterán harcosa ekkor vitte végbe hőstettét, a zászlót vivő törökkel a mélybe vetette magát, mellyel az önfeláldozó magyar katona jelképévé vált.
Dunay Csilla