Ha van forma, ami hosszú utazásra csábít, akkor a CR-V karosszériája biztosan ilyen. A barátságos „túrabakancs” nagy utasteret, óriási csomagtartót és masszív, megbízható útitársat sejtet. A látszat nem csal, valóban kiváló utazóautóról van szó, amely közben – maradva a hasonlatnál – az elegáns félcipők kényelmét nyújtja.
Huszonhárom éve már annak, hogy a Honda bemutatta az első CR-V néven piacra dobott autóját, vagyis a japán gyártó már akkor nagy tapasztalatra tett szert ebben a szegmensben, amikor még csak nem is hallottunk a SUV, az a sportos szabadidő autók fogalmáról. És még egy adalék a múltból: a nálunk járt CR-V már a negyedik generáció, azaz volt idő „csiszolgatni” a típust. Mindezek ismeretében kevéssé meglepő, hogy a CR-V minden ízében japán precizitással kitalált és megtervezett autó, ideális útitárs városban, nagy túrákon de akár könnyű terepen is.
Mint egy nagy túrabakancs
Noha ebben a kategóriában a „túrabakancs” forma nem igazán ad lehetőséget a formatervezői bravúrokra, a Honda mérnökei azért meg tudták „bolondítani” a vonalakat. Az autó orrát például többszörösen, helyenként krómcsíkokkal tagolták vízszintesen, ami elegáns, lendületes hatást kelt. De vonzza a tekintetet a hátsó ajtók nyílvesszőhegyre emlékeztető „sarka” éppúgy, mint a felnik különleges küllőzése.
A külső is vonzó, de azért a CR-V értékei nem a formavilágban keresendők. Ez pedig beszállás után válik rögtön egyértelművé. Kezdjük hátul! Sík padló, óriási lábtér, és hatalmas fejtér várja azokat, akik a második sorba ülnek. S ezúttal nem túlzásról van szó: még felnőttek is kényelmesen „terpeszkedhetnek”, gyerekek számára pedig buszérzés lehet a CR-V-ben utazni. Nem csoda: a CR-V nagyobb, mint amilyennek kívülről látszik, hiszen 4,6 méter hosszú, 1,8 méter széles és a majd 1,7 méter magas. Ekkora kasztniban persze nem csak az utasoknak, a csomagoknak is jut hely bőven. Alapesetben 589 literes, jól pakolható csomagtér áll rendelkezésre: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még azok sem szenvednek helyhiányban, akik mondjuk sokat pakoló feleséggel és kamaszlánnyal kelnek útra….
589 literes csomagteret rejt a hátsó ajtó
Na, persze a helykínálatra elől sem lehet panasz. A nagy, masszív, kényelmes és kellemes tapintású bőrhuzattal bevont ülésekbe huppanva rögtön a helyén érzi magát sofőr. Indítás előtt azért érdemes elidőzni keveset a műszerfallal. A Hondára jellemzően nem kifejezetten steril, de persze távolról sem kaotikus a kép. A sofőr előtti klasszikus kilométeróra megnyugtató látvány, középen pedig – túl az automata váltó előválasztó karján – a két képernyő határozza meg a képet. A fenti az alapinformációkkal, a nagy központi pedig egyebek mellett a navigációhoz, a remek hifi vezérléséhez vagy épp a tolatókamerához tartozik. S ha már okos eszközök! A CR-V-t több vezetéstámogató rendszerrel is ellátták, így egyebek mellett képes a ráfutásos ütközés megelőzésére, sávelhagyás jelzésére, vagy épp táblafelismerésre.
Nem steril, de távolról sem kaotikus a kép
Jól néz ki, tágas, „okos” – de milyen vele utazni? Az 1,6-os, 160 lóerős dízelmotor önmagában több mint elég lenne a kocsi megfelelő mozgatásához, ám van, ami még tovább javít használhatóságán.
Igazi technikai ínyencség az, hogy kilenc sebességes automatával szerelték a nálunk járt CR-V-t. Valójában azonban fel sem tűnik a fokoztatok szokatlanul nagy száma: finoman, okosan vált a szerkezet, amiből az úrvezető csak annyit érez, hogy ha kell rögtön meglódul a kocsi, kényelmes utazásnál pedig alacsony fordulaton, azaz halkan, takarékosan falja a kilométereket.
Ennek köszönhetően tíz másodperc alatt képes százra gyorsulni a kocsi, ami több mint elég, utazásnál pedig öt-hat literrel is beéri. Az autó ára is moderált: a belépőmodell 7,1 milliótól indul.
A CR-V remek utazótárs, de persze városban sem veszik el, felépítéséből adódó magasabb üléspozíció révén jól átlátni a forgalmat, és akkor is számíthatunk rá, ha túrák mondjuk homokos partszakaszokat, meredek hegyi utakat is érintenek. a 155 lóerős 2-literes elsőkerékhajtással és kézi váltóval listaáron 7,1 millió forinttól elérhető.
é-z.
