Háromhuta, vagyis Újhuta, Középhuta és Óhuta, a Zempléni-hegységben megbújva, mindmáig megőrizte száz évvel ezelőtti jellegét. A hatalmas erdőségekkel körülölelt település adottságai révén számos lehetőséget biztosít a kikapcsolódásra, így a nyugalmat és a kalandot keresők számára is kiváló célpont, miközben egy új látványossággal is büszkélkedhet.
Aki Háromhuára érkezik, legalább két izgalmas program közül választhat: múltat idéző sétát tehet az olykor száz évesnél is régebbi parasztházak között, vagy túrázhat a gazdag növény- és állatvilággal rendelkező hegyekben. Az eredeti vagy közel eredeti állapotukban megőrzött parasztházaknak köszönhetően az utcák egységes arculata és különleges hangulata már önmagában magával ragadó. A régi lakóházak mellett pedig különleges értéket képviselnek az előkertekben és az út mentén álló feszületek is, amelyeket a község lakói oltalmazó vagy felajánló céllal állítottak fel az elmúlt évszázadok során.
Újhuta izgalmas látnivalója az a Bretzeinheim-Waldbott vadászkastély, amely ma Újhuta Kastélyszállóként üzemel. A település kapujában álló kastélyt a vadász élmények kedvéért építtette Bretzeinheim Ferdinánd herceg az 1840-es években, az épületet pedig már az új tulajdonos Waldbott Frigyes bővíttette ki, és építtette át historikus stílusban az 1860-as években báró. A település másik érdekessége a kastély és az újhutai Ifjúsági Tábor között, az út mentén csörgedező patak túloldalán magasodó meredek sziklafal, amelyben egy kőkeretbe foglalt szentkép állítja mag a vándort, amit a helyi legenda szerint több, mint egy évszázada faragta a sziklába a helyi iparvasúton történt baleset következtében elhunyt csendőr őrmester emlékére.
Középhuta népszerű helye a kirándulók és a családos utazók kedvencének számító Pihenőpark és játszótér, amely kiválóan alkalmas a játékra, piknikezésre, szalonnasütésre, miközben az ide érkezők a közelben csörgedező patakban is sokszor lelik örömüket. A játszótér mellett asztalokkal és padokkal felszerelt, fedett pihenőhely, illetve kiépített tűzrakóhely áll a szabadban pihenni vágyók rendelkezésére, az út túloldalán pedig kisméretű füves focipálya várja a futballozni vágyókat. A település különleges szépségű látnivalója a Szent Anna Római Katolikus Templom, amelynek helyén 1850-ben a falu lakosai építették fel a település első templomát, amelyhez az akkori birtokos, herceg Bretzeinheim Ferdinánd adományozott fát. A ma is álló, egyszerű szerkezetű és berendezésű templom felszentelésére 1870-ben került sor ezt a templomot a hívek Bretzenheim Ferdinándné – Schwarzenberg Karolina kegyúr támogatásával, helyi kő és faanyag felhasználásával építették föl. A szabadon látogatható templomkertben egy 1850. július 16-án, Szent Anna napján felszentelt kőkereszt, valamint Háromhuta első világháborús és Középhuta második világháborús hőseinek emlékműve áll. Középhuta ékessége a Nemzeti Emlékpark is, amit Háromhuta Község Önkormányzata 2016-ban, a trianoni békediktátum aláírásának 96. évfordulója alkalmából alakított ki. Középpontjában egy hármas halmon álló országzászló áll, amely köré az elszakított országrészeket szimbolizáló sziklatömbök kerültek.
Újhután a Szpalanyica-völgy előterében, a Tolcsva patak mellékágai között található az esőbeállóval, illetve padokkal és asztalokkal ellátott, szalonnasütésre és bográcsozásra alkalmas pihenőhely a Flórika forrás és pihenőhely jelentette eddig az egyik legfőbb vonzerőt. Érdekesség az a Harangláb is, amit az 1830-as évek első felében közadakozásból építettek fel a falu lakói. Harangját 1834-ben, a „Regéczi Újhuta Római Katholika Echla” öntette. A harangláb előtt álló feszület 1822-ből származik, eredetileg gipszből formázott Krisztus függött rajta. A harangláb tövében található Újhuta második világháborúban elesett hősinek emlékműve, valamint egy tájékoztató tábla, amely a falu történetét ismerteti.
A legújabb látnivaló pedig a közelmúltban megnyílt Vitéz Csupka Károly Hadimúzeum. A hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén jött létre. Ötletgazdája és megvalósítója Verbovszki Dániel, aki a szülőfalujában vásárolt lepusztult ingatlan felújítását vállalva hozta létre az üknagyapja, vitéz Csupka Károly nevét viselő, az I. és II. világháború közötti időszak hadtörténeti emlékeit megidéző értékes múzeumot.
Kocsis Erika
