Mivel az elmúlt hetekben szokatlanul nagy hullámzásokat produkált a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben, így valószínűleg sokan bosszankodtak azon, hogy éppen kedvezőtlen árfolyamon váltották. Az, hogy jól vagy épp rosszul váltunk-e valutát azonban egyáltalán nem szerencse kérdése. Az alábbiakban néhány olyan szempontot vizsgálunk meg, melyek befolyásolják az árfolyamokat és melyek jelenleg azt a trendet vetítik elő miszerint érdemes rövid távon lépni a nyaraláshoz szükséges valutavétellel.
A globális kockázat vállalási kedv leginkább figyelt mérőszáma az amerikai VIX-index, ami a részvénypiacok várt ingadozását tükrözi. Tapasztalatból mondható, hogy amikor megugrik ez a mutató (nő a várt volatilitás, csökken a kockázati étvágy), akkor a forint megbillen az euróval szemben. Így volt ez legutóbb június végén is. Mivel a VIX-index historikusan is rendkívül alacsony szinteken mozog, valószínű, hogy a nyári hónapokban nem tud majd olyan markánsan javulni a külpiaci hangulat. A forintgyengülés esélye ezért továbbra is jelentős, amelynek esélyét egyébként az is növeli, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyre alacsonyabb szintekre csökkeni az alapkamatot, amely eddig lényeges támogatást jelentett a forint számára.
Aki dollárövezetbe tervez nyaralást, annak a mostani, 230 körüli szintek még kedvező lehetőséget teremtenek a váltáshoz. Érdemes figyelembe venni azt, hogy mivel a Fed az eddigi dollárgyengítő pénznyomtatási program befejezése felé halad, ezért a dollár a legtöbb devizával szemben erősödhet a következő hetekben, illetve hónapokban.
A fentiek alapján tehát érdemes a nyaralásra szánt euró, vagy dollár jelentős részét a mostani árfolyamszintek mellett beszerezni. Azért nem feltétlenül az egészet, mert ha a forint a következő hetekben mégis intenzív erősödést produkálna, akkor a mostaninál olcsóbb lenne a szükséges maradék valuta megváltása. Ha a családi nyaralásához 500 eurót, vagy dollárt tervezünk váltani, és ezt sikerül “jó” árfolyam mellett megtenni (285-ös, illetve 220-as árfolyam), akkor ezzel egy “rossz” pillanatban történő váltáshoz (305-ös, illetve 240-es árfolyam) képest 10 ezer forint lehet az elméleti hasznunk. Hangsúlyozni kell, hogy a fenti összegek elméleti nyereséget jelentenek, mert a pénzváltás is a tranzakciós illeték hatálya alá tartozik és most még 2 ezrelékes, az augusztusi kulcsemelés után pedig 3 ezrelékes illeték sújtja.
Bankálláspont:
Az Ersténél úgy látják, hogy a valutavételnél az euro bevezetése óta a horvát kunán kívül szezonalitás nagyon nem vehető észre. Az OTP Bank, a nagy összegű készpénz felvételeknél sem érzékeli, hogy bármilyen fellendülést hozna a nyár. A CIB-nél egyre többen ismerik fel a bankkártyák határon túli használatának előnyeit. Ügyfeleik az összes kártyás tranzakció több mint 10 százalékát már külföldön bonyolítják le, a következő években pedig ez az arány tovább nőhet.
Fontoljuk meg a kártyás vásárlást!
Az egyik előnye a külföldi bankkártya használatnak, hogy a kártyás tranzakció a legtöbb banknál deviza eladási árfolyamon történik. Utóbbi árfolyam rendszerint több egységgel is kedvezőbb lehet a valuta eladási árfolyamnál. Bár a kártyás vásárlás során azt a kockázatot fel kell vállaljuk, hogy a fizetés pillanatában épp gyengébb forint árfolyam mellett kell kifizetni a számlát, mégis ezt a fizetési módot jelentősen vonzóbbá teheti az a harmadik szempont is, hogy a külföldi kártyás fizetés az esetek túlnyomó többségében díjmentes. További előnye, hogy nem kell megfizessük a pénzváltást sújtó, már említett, tranzakciós illetéket. Mindezek ellenére a magyar utazók nagy többsége biztonságosabbnak tartja ha kedvező árfolyam esetén bevásárol valutából.
Vigyázat USA!
Az USA-ba utazóknak érdemes az oly népszerű kártya mellé készpénzt is tartalékolni, mivel sok Európai bank, néhány USA-ban történt “hirtelen” tranzakció után automatikusan csalás gyanúja miatt tiltja a kártyát. Ez a USA-ban lazábban kezelt PIN-kód szabályok miatt van így.
Kósa Zoltán, az egyik legnagyobb, hivatalos pénzváltással foglalkozó hazai cég, az Exclusive Change ügyvezetője szerint a magyarok náluk 70 százalékban eurót, 10 százalékban dollárt, 5 százalékban angol fontot, 15 százalékban pedig a többi valuta közül vásárolnak. Ebben természetesen a szezonális hullámzás jelentős is változásokat eredményezhet, de leginkább csak a dollár és az angol font “kárára”. Az euró jellemzően megőrzi domináns szerepét a forgalomban. A szakember szerint, alapvetően mindig a célország valutáját vigyük magunkkal, mivel itthon jobban ellenőrizhetők a forinthoz viszonyított árfolyamok. Külföldön viszont a magunkkal vitt dollár, vagy euró és az adott ország valutájának keresztárfolyama miatt, a gyakorlatlan utazót könnyen becsaphatják a pénzváltók. Érvként szól emellett az is, hogy ha a helyi valutát visszük magunkkal, akkor csak egyszer, ha viszont egy másik pénzt utaztatunk meg, akkor kétszer kell megfizetni az átváltás jutalékát.
Legyél az első hozzászóló "Valutaváltási kulcskérdések" című cikkhez