Miközben Verőcét már a kerékpárosok is felfedezték maguknak (különösen azután, hogy a Dunakanyar két oldalán, egészen Szlovákiáig vezet az új kerékpárút, amelyen a túlparton térhetnek vissza), azoknak is érdemes felfedezniük a bájos települést, akik egy szép helyen, a hagyományos túrázós, sétálós élményre vágynak.
Forrás: Verőce Facebook-oldal
Verőce ikonikus ékessége az Miklós támfal, amely immáron 800 méter hosszan fut végig a Duna-parton, köszönhetően annak, hogy a vízparti házak tulajdonosai, amúgy „Ybl-mintára” bővítették azt a falat, amely egykoron erős bástyaként védte a házakat a nagy árvizek idején. A támfal a hagyomány szerint onnan kapta nevét, hogy amikor a korszakos építészzseni, munkatársa, Liszkay Boldizsár részére 1889-ben házat tervezett, Ybl Miklós úgy alkotta meg az épületet, hogy azt egy támfallal zárta el a Dunától, hogy a hátsó kertben teraszt is létesíthessen. Ez a támfal azóta turisztikai látványosság lett, amelynek látványát a kis és nagy hajókból élvezhetjük igazán. De az igazi élmény mégis az, ha lesétálunk a Duna-partra, és a verőcei fal mellett teszünk egy sétát.
Már a távolabbi múltba tehetünk képzeletbeli időutazást, ha az egykor, a Római Birodalom határán haladó limes, Duna menti szakaszára emlékezve, az egykor a stratégiai helyeken épített római őrtornyok egyetlen feltárt és konzervált építményének alapfalát keressük meg. A történetírás szerint ezt az őrtornyot a IV. században Valentinianus császár (361-375) emeltette, maradványát pedig Verőcétől nagyjából másfél kilométerre a 12-es főút mentén csodálhatjuk meg.
Forrás: Wikipédia
Egy verőcei túra persze akkor teljes, ha a Kálvária-dombon álló Szent András Templomot is felkeressük. Az 1719-ben barokk stílusban épült egyhajós, homlokzati tornyos templomot később gróf Althann Károly bővítette ki Szent András apostol tiszteletére. A kálváriadomb legizgalmasabb pontja természetesen egyben a legmagasabb, mert úgy tájolták, hogy onnan páratlan szépségű panoráma tárul a szemünk elé.
Meichl Gréta
