Soha ilyen jelentős forrás nem szolgálta még a turizmus és a szállodaipar fejlesztését – állítja Flesch Tamás a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) január óta hivatalban lévő elnöke, aki a szakmai szervezet kapcsán a folyamatosság és a megfontolt lépések híve.
– Megítélése szerint milyen állapotban van a magyar szállodaipar?
– Összességében, komoly fejlődő szakaszról beszélhetünk. Olyanról, amilyen korábban még soha nem volt és amit a rengeteg beruházás, új építés és felújítás, valamint a korábban még nem látott vendégszám jellemez. Minden persze sose lehet tökéletes: most a munkaerőpiaci válság okozza a legnagyobb problémát, amivel már néhány éve küzdünk és amire a bérek emelése, a munkakörülmények javítása lehet a megoldás.
De Budapest és az egész magyar turizmus nagyon komoly felívelő szakaszban van és reméljük, hogy a világgazdaság állapota is lehetővé teszi azt, hogy ez a prosperitás semmiképpen ne roppanjon meg.
– Mindez azt jelenti, hogy tőkeoldalról is egyenesben vannak a devizahitel válság kapcsán jelentősen eladósodott szállodák?
– A szállodaipar, mindent egybevetve konszolidált állapotban van. Még akkor is, ha a bevételnövekedés ellenére is romlott valamelyest a jövedelmezőség. Ennek az az oka, hogy a szállodaiparnak soha nem látott működési költségnövekedést kell elszenvednie. A hotelek többségének azonban megfelelő a pénzügyi háttere, a felújításra, fejlesztésre is telik. De vannak még olyan házak, ahol nehezebben vészelték át a megemelkedett törlesztő részletek negatív hatását. Ezek többsége vagy egy új tulajdonosi körbe kerülve állt talpra, vagy megtalálta azokat az áthidaló megoldásokat, amivel konszolidálni tudta a gazdálkodását.
– Érződik-e elmozdulás annak kapcsán, hogy a hazai turizmus mindig is Budapest központú volt?
– A külföldi vendégéjszakák tekintetében változatlanul teljes mértékben Budapest-központú az ország. De ha már országosan nézzük az adatokat, azt látjuk, hogy közel fele-fele a belföldi és a külföldi vendégéjszakák száma és jelentősen megnövekedett a hazai vendégek száma.
Külön érdekesség, hogy miközben a fővárosi hotelekben a külföldiek vannak többségben, vidéken a legtöbb belföldi vendégéjszakát a budapestiek töltik el.
Ráadásul a vidéki szállodákban ott, ahol értelmes fejlesztések történtek és az adott desztináció is fejlődni tudott, minden adott a folyamatos fejlődéshez. Abban a térségben viszont, ahol kevés a vonzó turisztikai attrakció, hiába a jó minőségű szálloda, az önmagában nehezen tud előbbre lépni.
– Az MSZÉSZ elnökeként milyen programmal kezdte meg a munkáját?
– Nagyon szerencsés helyzetnek tartom, hogy a korábbi elnök, Könnyid László úr mellett tölthettem az elmúlt két évet alelnökként, aki rendkívül dinamikus, ügyes, pozitív gondolatokkal bíró elnök volt. Én most az akkor eltervezett stratégiát szeretném folytatni, amelynek sarkalatos elemei az örökzöld lobbitémák: az adóügyi szabályozások, a kongresszusi központ, az Airbnb-szabályozás, a munkaerőképzés és oktatás is. Ezek egyenkénti kibontása is rengeteg munkát igényel, de így is remélem, hogy minél több érdemi eredményt tudunk majd felmutatni.
– Mit tart a leggyorsabban megvalósítható célnak?
– Egy olyan témát, ami ugyan nem a mi kezdeményezésünk volt, de teljesen melléálltunk és sokat dolgoztunk vele, mert nagyon pozitívnak tartom és a hatásai is túlmutatnak önmagukon. A júliustól bevezetésre kerülő Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszer megszületéséről van szó, ami nagymértékben elősegíti az ágazat kifehérítését. Megítélésem szerint ez a tisztességesen működő szállodások számára jelentős előrelépés jelent. Már csak azért is, mert ahogy az a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójától, Guller Zoltán úrtól többször is elhangzott: a NTAK sikeres bevezetése után a kormányzat, a szálláshelyre vonatkozó áfa csökkentését is fontolóra fogja venni. Ezzel pedig már el is jutottunk az egyik legfontosabb célunk megvalósításához, ami további, a munkaerő képzésre, megtartásra is szolgáló fejlesztési forrásokat biztosítana a szállodáknak. Nagyon bízom abban, hogy erre a nem is távoli jövőben sor kerülhet majd.
Emellett az is nagyon pozitív, hogy ha nem is a régi álom, a nagy befogadóképességű kongresszusi központ, de két nagyon komoly rendezvényhelyszín kialakítása is elkezdődik.
A HUNGEXPO területén a kormány beruházásában és francia GL Events cég üzemeltetésében működő, megjelenésében izgalmas, technikai felszereltségében rendkívül korszerű létesítmény 2021 őszén nyílik majd. Ez biztos, hogy jelentősen erősíti majd a MICE, vagyis a konferencia és rendezvényturizmust.
A másik a MÜPA mellett megvalósuló Events Hall, amely Zoboki Gábor tervei alapján fog elkészülni. Ennek átadása ugyan távolabbi, de ez a létesítmény is olyan komoly rendezvényhelyszín lesz, ami szintén tovább erősítheti a budapesti és magyarországi MICE turizmust. Ezért a szakma rendkívül optimista ennek kapcsán. A két új létesítményre pedig azért is szükség van, mert idén, jövőre és 2021-ben is több ezer új szállodai szoba lép a piacra Budapesten. Ezért is nagyon fontos a repülőtér mielőbbi fejlesztése éppúgy, mint a reptérről a belvárosba vezető közvetlen vonatkapcsolat megteremtése.
– Szavaiból úgy tűnik, hogy a szakma több évtizedes álma, a több ezer fő befogadására alkalmas kongresszusi központ megvalósítása annak ellenére várat magára, hogy a korábbi ígéretek szerint lassan már fel kellett volna épülnie.
– Azt most nehéz lenne megmondani, hogy az a típusú kongresszusi központ, amit a szakma megálmodott, mikor valósulhat meg. De azt gondolom, hogy az előbb említett két, néhány ezres befogadóképességű helyszínnel már nagyon komoly rendezvényeket lehet Budapestre hozni. Ahogy az angol mondja, step by step, ha lassan, de biztosan lépünk előre, a nagy álom is valóra válik majd. Az ugyanis egyértelmű, hogy a kormányzatnak a turizmus most tényleg komoly, stratégiai ágazatává vált. Ez nagyon nagy lehetőségeket teremt: foglalkoznak velünk, új beruházások születnek, és nem csak új szállodákról beszélünk, hanem új attrakciókról is. Olyan dolgokról, amelyek mind-mind segítik azt, hogy egyre több ember jöjjön Budapestre és Magyarországra.
– Mi az, amit már eredményként mutathatnak fel?
– A családbarát wellness védjegy kidolgozása, abszolút az MSZÉSZ-hez kötődik. A hivatalosan családbarát szállodákat mi minősíthetjük és mi adhatjuk át ezt a védjegyet az arany, ezüst és a bronz kategóriában. Úgy érzem az már önmagában komoly fegyvertény, hogy a wellness minősítés is hozzánk tartozik, miként az is, hogy a turisztikai fejlesztéseket szolgáló források kapcsán a Kisfaludy-pályázat teljes szakmai minősítési eljárásban is részt tudtunk venni.
– A Kisfaludy-pályázat kapcsán felmerül a kérdés, milyen fejlődési irányt tartanak kívánatosnak a turizmus tekintetében?
– A legfontosabb hogy olyan szállodák, szolgáltatók és attrakciók szülessenek, erősödjenek, amelyek az egész világba elviszik Magyarország jó hírnevét. Ehhez az elkövetkező évekre több százmilliárd forint áll rendelkezésre. Ezt szolgálják a Magyar Turisztikai Ügynökség forrásai is, valamint a vendéglátásból befolyó négyszázalékos különadó bevételei is, ami Magyarország turisztikai nemzetközi marketingtevékenységét szolgálja. Azt, hogy minél több helyen találkozzanak Magyarország, Budapest nevével, szolgáltatásaival.
Ezért jó látni azt is, hogy a reptér is fejleszt, ami jó üzenet a szakmának is, hiszen ha a reptér több százmillió eurót hajlandó invesztálni, az azt jelenti, hogy maximálisan hisz abban, hogy itt a vendég érkezések növekedni fognak és ha az érkezések növekednek, akkor a vendégéjszakák száma is növekedni fog.
– A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszer kapcsán nyilván sokan gondolják, hogy mi szükség van erre, ha egy szállodába lépve ma is elkérték az irataikat.
– Úgy gondolom, hogy ez egy kicsit rosszul értelmezett ez a történet. Ahogy Ön is mondja, eddig is be kellett jelentkezni név szerint, ugyanakkor pedig semmilyen olyan adat nem fog nyilvánosságra, vagy olyan helyekre kerülni, amit a rendkívül szigorú, Európai Uniós szintű, GDPR adatvédelmi előírások nem tesznek lehetővé. Vagyis a félelmek alaptalanok és szerintem az NTAK-ot az utóbbi idők egyik legjobb intézkedései között lehet számon tartani. Nemcsak a szakma fehérítése miatt, hanem azért is, mert végre azonnal rendelkezésre állnak majd azok a statisztikai adatok, amelyekre majd a turisztikai marketing-kommunikációt lehet építeni – nem csak a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, hanem az egyes szállodáknak, régióknak is. Az NTAK pedig azért segíti az ágazat fehérítését, mert korábban sokkal nehezebb volt a szálláshelyek ellenőrzése. Az online rendszerben viszont a jelentősebb eltérésekre valós időben fel lehet figyelni.
– Az MSZÉSZ-t, az egyik legsikeresebb szakmai érdekérvényesítő szervezetként jegyzik az üzleti világban. Ön milyennek érzi a szervezet mai érdekérvényesítő erejét?
– Az a szakmai tudás, ami a szervezet mögött áll, az a tagjaink tudása, ami megfelelő tárgyalási alapot biztosít a kormányzati oldal felé. Ezért is úgy tapasztalom, hogy az elmúlt évtizedek következetes szakmai munkájának köszönhetően az MSZÉSZ valóban elismert szakmai szervezet és nagyon örülünk, hogy a döntéshozók nem csak meghallgatják a véleményünket, de nagyon sok témában – például a fejlesztési források, vagy éppen a panzió minősítések tekintetében -, már előzetesen ki is kérik azt. És ami legalább ilyen fontos, az érveink gyakran megjelennek a megszülető szabályokban.
– Beszéltünk már a globális marketing szerepéről. Mi kell még ahhoz, hogy az utóbbi években a turisztika terén kivívott nemzetközi elismertségünket megőrizzük?
– Sok minden kell még ahhoz, hogy Magyarország globálisan megőrizze a jó pozícióját. Kellenek hozzá a folyamatos infrastrukturális fejlesztések – amelyek már elkezdődtek -, kell a nyitottság a turisták felé, kell a biztonság, mert nagy pozitívum, hogy Magyarország biztonságos desztinációként van számon tartva. És nagyon fontos az a magas szolgáltatási minőség, amit a magyar szállodaipar tud biztosítani.
Bízunk abban is, hogy egyre több fiatal szakember fog hazajönni külföldről. Ennek már megvannak az első jelei: a közép és felsővezetői státuszba már több, felkészült, nyelveket rendkívül jól beszélő fiatal kolléga tért haza.
Ha mindez megvalósul, a turizmus továbbra is húzóágazat lehet, és abszolút nem tartom irreálisnak azt a 2030-ig tartó turizmus-stratégiában megfogalmazott célt, hogy a GDP 16 százalékát is megtermelje az ágazat.
– Mi az, amit az eddigi szakmai tapasztalataiból hozzá tud tenni az MSZÉSZ eredményességéhez?
– A célom, hogy nyugodt légkört teremtve, abszolút pragmatikus alapon haladjunk előre a közösen eltervezett céljaink megvalósítása felé. Kihasználva azt a különleges lehetőséget, hogy a turizmus prosperál, a szállodák többségének anyagi helyzete rendezett és korábban nem látott mértékű fejlesztési forrás áll a szállodaipar rendelkezésére. Ezzel pedig hosszútávra is vonzóvá tehetjük Magyarországot. Mindehhez a magam több mint három és fél évtizedes szakmai tapasztalatát tudom hozzátenni, miközben szerencsésnek is tartom magam azért, mert egy nagyon komoly tapasztalatokkal rendelkező, a fővároson kívüli világot nálam sokkalta jobban ismerő alelnök, Baldauf Csaba tudására is támaszkodhatok. Bár ezzel kapcsolatban inkább azt mondanám, hogy vállvetve dolgozunk.
– Mi az Ön ars poeticája?
– Két dologban hiszek nagyon, a csapatban és az elvégzett munkában. Az eddigi pályafutásom során semmi mást nem tapasztaltam, minthogy csak az működik, amibe kitartóan és sok munkát tettünk bele és ahol együtt gondolkoztunk, egy felé húzott a csapat. Az eddig még eddig mindig sikerrel járt. Minden más bukásra volt ítéltetve.
Érsek M. Zoltán
