Időutazás a Káli-Ómedencében

Vagy nyolcmillió évvel ezelőtt még a Pannon-tenger egyik öblében gyönyörködhetett volna e helyen az erre járó, már persze ha lett volna, aki erre járjon. A mai látogató voltaképpen az egykori tenger fenekén sétálgat. A táj jellegének alakításában meghatározó szerepet játszottak a ma már békésen pihenő vulkánok is, melyeknek utóműködése során hévizes források törtek föl e vidéken, és a forró víz a homokos, kavicsos üledéket kemény kövekké szilárdította. A homokkőtömböket a szél, a víz és a napsütés formálta-koptatta és alakítja jelenleg is szüntelenül, megragadó látványt teremtve. (Azért a legutóbbi századokban az ember is besegített, malomkőkészítéshez használva darabjaikat.)

Közelebbről megvizsgálva a kőtömbök felszínét, felfedezhetjük a valaha itt nyüzsgő vízi élőlények, csigák és más állatok megkövült nyomait. A Káli-medence egyes területein a hegyekből érkező víz a talajt csaknem egész évben nedvesen tartja, lápréteket létrehozva; alattuk akár a kétméteres vastagságot is elérheti az elhalt növények törmelékéből képződő tőzegréteg. A helyi állat- és növényvilág különlegességei közül már csak azért is érdemes említeni néhányat, hogy a nevükkel megismerkedhessünk. A védett rovarok közé tartozik például a szalmacincér, az aranyos bábrabló és a ragyás futrinka, nemzetközileg is jelentős lepkefajnak számít a szürkés boglárka. Harismadárral, mezei pacsirtával, barna rétihéjával is találkozhatunk, no meg fürge ürgével, ha elég gyorsak vagyunk. A lápréteken júniustól augusztusig virágoznak az illatos hagyma fehér, gömbös virágernyői (aki nem hiszi, hogy illatos: szagolja meg!), áprilistól júliusig pedig a lisztes kankalin rózsaszíntől bíborszínig pompázó változatai (nevét onnan kapta, hogy ernyős virágzatának csészelevelein és virágkocsányán is „lisztes” bevonat keletkezik). Csokrot ne szedjünk egyikből sem, mert védett növényekről van szó…! Ehelyett inkább nézzünk körül a Káli-medence természeti szépségektől övezett településein is.

Kővágóörs Neve arról árulkodik, hogy a honfoglaláskor az Örs nemzetség szállásterületéül szolgált, no és arról, hogy hosszú időn át e falu közelében vágták a homokkőtömbök sokaságából, az úgynevezett Kőtengerből a gabonaőrléshez nélkülözhetetlen malomköveket. Maga a község is a Kőtengerre épült; néhány ház kimondottan egy-egy sziklán kapott helyet. A fennmaradt népi műemlék lakóházak közül a Helytörténeti Kiállításnak otthont adó 1821-ben épült, barokkos homlokzatú, kisnemesi Kernács-kúria a legnevezetesebb. Ez a legrégebbi lakóháztípusok egyikét képviseli, lévén füstöskonyhás, melynek lényege, hogy a sütő- és fűtőhelyiség kémény nélküli, így a füst csak az ajtón vagy a falba vágott kisméretű nyíláson, illetve a mennyezetbe vágott füstlyukon át távozhat (a környéken Kékkúton találhatunk még hasonlót). A helyi barokk stílusú, középkori evangélikus templom a falu ősi, XIII. századi templomára épült, és barokk stílusban újították fel, s mindjárt ez elé építették „dac-templomnak” is nevezett templomukat a katolikus hitre visszatértek az ellenreformáció során, a XVIII. század végén. A településtől úgy 1 km-re, észak felé található a Kornyi-tó, amelyben akár pontyot, amurt, süllőt vagy angolnát is foghatnak a szerencsés horgászok. A parton lehetőség van kempingezésre. A Kővágóörshöz tartozó, Balaton-parti Pálkövére vezető út mellett a törökök által elpusztított Ecsér falu XIII. századi templomának romjait fedezhetjük fel; a pálkövi standfürdő felett fakad a Rákóczi szénsavas forrás. Köveskál Szintén elválaszthatatlan a Kőtengertől, és szintén egymás mellett áll XVIII. századi katolikus és református temploma. Ez utóbbi bejárata előtt még ott a szégyenkő, melyen állva egykor kisebb bűneikért vezekeltek az itt élők. A két templom közvetlen közelében található, úgynevezett Városkút fölé az 1820-as évek vége felé mosóház épült, mely ma is áll. A csapvíz és a mosógép előtti nehéz időkben ide hozhatták az asszonyok az otthon lúgos vízben kifőzött holmikat, hogy a folyóvízben tisztára sulykolhassák azokat. (Az épület mása egyébként Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is megtekinthető.) Más látnivaló is akad, például a képzőművészeti kiállításokat rendező Mini Galéria és a Helytörténeti Kiállítás. A községtől délre egy templom és egy nemesi udvarház romjai emlékeztetnek a középkori Sóstókál falura. (Ennek elnevezése, akárcsak Köveskálé és több más környékbeli településé, a honfoglalás körül itt letelepedett Kál nemzetségre emlékeztet.) Monoszló Lakói főként reformátusok, templomuknak Szent Mihály tiszteletére elnevezett elődje feltehetően már a XII. század végén állt. A jelenlegi épület számos stílusjegyet ötvöz: a templom román elrendezésű és kapuzatú, gótikus apszissal rendelkezik, és késő barokk stílusban alakították át a XIX. század elején. Ekkor készült jelenlegi bútorzata is. A település határában magasodik a 337 méteres Hegyestű. E vulkáni kúp északi oldalát az 1960-ig tartó bazaltbányászat során elbontották, így beleláthatunk a megdermedt lávát rejtő vulkáni kürtőbe. Az itt kialakított geológiai bemutatóhely szerény belépődíj ellenében reggel 9 órától sötétedésig egész évben látogatható. A korábbi bányaépületekben kiállítóhely működik, mely a környék természeti értékeit mutatja be. Úgy tartják: a Hegyestű tetejéről látni a legszebb a Balaton-felvidéki panorámát. Balatonhenye A Balatontól nagyjából hét kilométerre, a Dobogó-patak völgyében fekszik. Római katolikus temploma XVIII. századi, neogótikus stílusú református temploma XX. század eleji, ám a középkori Alsóhenye templomára épült. Ajánlatos megnézni az 1844-ben épült, boltíves, mellvédes, törpeoszlopos tornácú Kenessey-házat is. A falutól északra, a Magyaltető nyugati tövében pálos kolostor romjai őrzik Szent Margit emlékét; a közeli Fekete-hegy szélén a csaknem 370 m magas Törökhalála bazaltsziklasor, más néven a Törökugrató érdemel figyelmet. A mondák szerint a falubeliek itt csalták tőrbe a török támadókat, akik a meredélyről a mélybe zuhantak – amit alátámaszt az a tény, hogy a sziklasor alatt folytatott ásatások során török fegyverek, ékszerek kerültek elő. A Fekete-hegyhez több krátertóként emlegetett állóvíz is tartozik; a legnagyobb öt hold kiterjedésű.

Valójában úgy keletkeztek, hogy a puha, üreges kőzetfelszínekre egykor kiömlő bazalt súlya alatt süllyedékek támadtak, s ezeket lassacskán kitöltötte a csapadékvíz. Régebben még a kárász is szépen megélt bennük, ma mindinkább mocsarasodnak, de a vadkacsák (s emiatt a vadászok is) kedvelik. Balatonhenye és környéke azonban másról is híres: ezen a tájon terem a hungaricumként számon tartott, juhfarkra emlékeztető, hosszú, hengeres fürtű juhfark szőlő. A belőle készült fehérbor a szakszerű leírás szerint „csonthéjas gyümölcsök, dió, mandula, mogyoró, brazildió, kókuszdió héja” összetett illatjegyeivel bír, és „határozott savai elegáns, férfias fanyarságot képeznek”. Hát, talán legjobb lesz, ha megkóstoljuk! Szentbékkálla Errefelé a legérdekesebb a Kőtenger. Akik egyszer már felmásztak az Ingókőre, biztosan így tartják: a többtonnás kőtömb olyan módon helyezkedik el, hogy akár egy ember súlyától is megmozdul. Szembetűnő a falu dombtetőre épült, középkori eredetű, XVIII. századi, barokk stílusban felújított római katolikus temploma, melynek freskója a már említett Kál vitéz alakját is megörökíti. Az épülettől északra egy XIV. századi püspöki palota maradványát: a velétei palotaromot is meglelhetjük. A Pegazus-fogadó 58 méter hosszú pincéjét, amely eredetileg a környező szőlőhegyek uradalmi dézsmájának elhelyezésére szolgált, olasz mesterek építették 1240 körül. A faluban szépen faragott kőkeresztekre, valamint műemlék jellegű lakóházakra is bukkanhatunk – itt áll például a Balaton-felvidék egyik legszebb oromfaldíszű, klasszicista épülete, az 1825-ben épült Istvándy-ház. A község északi szélén lévő egykori kőfejtő napjainkban kulturális események és színházi produkciók helyszíne. A különleges sportokat kedvelők fantáziáját megmozgathatja, hogy Szentbékkállán lovaspólóklub is működik. A falutól északkelet felé indulva találjuk meg az 1296-ban elpusztult Töttöskál falu templomromját, s továbbhaladva juthatunk el a közeli fekete-hegyi Eötvös-kilátó vörösfenyő tornyáig – az elénk táruló látvány miatt sokak egybehangzó véleménye szerint érdemes felbaktatni! Mindszentkálla Mindszentkálla a Kopasz-hegy keleti lábánál fekszik; határában, a Püspök-dombon termett és terem ma is a veszprémi érsekség misebora. A település eredetileg két faluból állt: déli része Kisfalud község volt, melynek középkori, gótikus templomromját a mai, 1828-ban épült klasszicista templom felett, a domboldalon pillanthatjuk meg. A hagyományok szerint a falutól délkeletre, egy meredek oldalú, szabályos alakú bazalttufa kúpon: a Kereki-dombon állt Kál horkának (a horka: korabeli méltóságnév) és utódjának, Bulcsú vezérnek a vára. A domb tövében az egykori Kerekikál község középkori templomának romjai láthatók.

Úton-útfélen szépen faragott, fehérre meszelt kőkeresztekkel találkozhatunk. A környék jellegzetes természeti adottságai közé tartoznak a Kőtenger képződményei, a Kopasz-hegy hólyagos bazaltja és a Köves-hegy meredek bazaltsziklákban gazdag vulkáni kúpjai. Salföld Kékkúttal közös birtokhoz tartozott, csak a XV. század környékén önállósult. A Balaton felé igyekvő Burnót-patak völgyében találjuk meg, és érdemes is megtalálnunk. Nemcsak azért, mert XIV-XV. századi, gótikus stílusú pálos kolostorának és templomának romjai ma is izgalmas együttest alkotnak, mert késő barokk stílusú római katolikus temploma is megérdemel egy pillantást, és mert a Kőtenger csodái e helyről sem hiányoznak, hanem azért is, mert itt működik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park információs és turisztikai központja: a Természetvédelmi Major. Csekély belépődíj fizetése mellett egész évben lehet látogatni 9 órától sötétedésig. A vendégek őshonos magyar háziállatfajtákat (rackajuh, bivaly, szürkemarha, komondor, mangalica stb.), továbbá fotókiállítást és mezőgazdasági eszközöket tekinthetnek meg, ajándékbolt, büfé és játszótér is rendelkezésükre áll. Pónilovaglásra, tereplovaglásra és lovaskocsi-túrára is mehet, aki szeretne. A színes programok között íjászbemutató, vadászlovaglás, birkaterelő verseny, csikósbemutató, lovas ugratás, lovashuszár-bemutató is szerepel. Az aprócska falu látványát tekintve viszonylag érintetlen maradt, s megkapó hangulata miatt több művész is lakóhelyéül választotta. Kékkút Eredetileg egy kővel kirakott forrásról kapta a nevét, melynek enyhén szénsavas ásványvizét már az itt állomásozó rómaiak is itták. Területén egy római korból származó villa és a hozzá tartozó gazdasági épületek alapfalait is feltárták. Theodora bizánci császárnénak állítólag egyenesen kedvenc itala volt a kékkúti víz, amely azonban csak a XVIII. századtól vált mind ismertebbé. Jelenleg modern üzemben töltik palackokba, hogy az ország minden részére és külföldre is eljuthasson. Kóstolásra a kerítésnél kialakított kifolyónál lehetőség van. A falu építészeti kincseinek egyike a tájegység legrégebbi, 1799-ben épült, zsúphéjazatú, füstöskonyhás, nyitott oldaltornácos, háromosztatú lakóháza: az Egyed-ház. A falu közepén magasodó, XVIII. századi, barokk stílusú római katolikus templomban a falu késő középkori templomának nyomait is felfedezhetjük. Kékkútról Salföld felé haladva a Kütyüi-domb érdekes szikláit vehetjük szemügyre.

Túrák, kirándulások Kővágóörs központjából a piros jelzés nyomán a Fülöp-hegy tisztására érkezhetünk, ahonnan pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medence bazalt tanúhegyeire és a tóra. A kékkúti palackozóüzem forrásától indul a Theodora Tanösvény, amely a Sásdi-patak mentén a Kornyi-tó irányában halad. A tavat északi irányból megkerülve a kővágóörsi Mosóház-forrás érintésével Kékkútra tér vissza. A tanösvényen információs táblák tájékoztatnak a terület természeti értékeiről és más tudnivalókról.

 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park túraajánlatai:

(http://www.bfnpi.hu) Klastrom túra: Salföld – temető – Új-hegy – kolostorrom – Salföld; táv: 5 km Csarab túra: Salföld – Aligvári major – Cser-hegy – Kütyüi-domb – Kan-hegy – Harasztosi-szőlőhegy – Kékkút – Theodora-forrás – Kövágóörs; táv: 8 km Medence-alji túra: Kővágóörs – Keleti-kőhát – Dani-kút – Tüskés-tó – Burnót-patak – Köveskáli Alsó Temető – Köveskál – Kornyi-tó – Kővágóörs; táv: 10 km Vörös köves hegyek túrája: Kővágóörs – Vörösdomb – Küszöb-orra – Nyálas-tó – Hegy-tó – Bálint-hegy – Lencsés-tó – Horogi-völgy – monoszlói elágazás; táv: 11 km Cserszömörce túra: Monoszló – Hegy-tó – Tói-hegy – Magyaltető – Balatonhenye; táv: 7 km Rizling túra: Köveskál – Felső-temető – Dobogó-völgy – Balatonhenye – Öreg-hegy – Vaskapui-árok – Nagy-Cserekút – Köveskál; táv: 9 km Erdei csend túrája: Kapolcs – Kálomisz-tó – Kettős-tó – Bonsosi legelők – Almádi apátság romja – Karfás-séd – Boncos-tető – Monostorapáti szőlőhegy – Füzes-tó – Kőtenger – Szentbékkálla; táv: 14 km Sátorma-kőtenger túra: a) Monostorapáti – Füzes-tó – Sátormai erdők – Hegyesdi út – Mindszentkállai-kőtenger – Mindszentkálla; táv: 9,5 km b) Monostorapáti – Füzes-tó – Mátés-hegy – Szentbékkállai-kőtenger – Szentbékkálla; táv: 7 km Csobánci végvári túra: a) Mindszentkálla – Homoki-szőlő – Köves-hegy – Csobánci várrom – Bács-hegyi kápolna – Bácsi-szőlők – Kékkút; táv: 12 km b) Bácsi-szőlők – Kopasz-hegy – Mindszentkálla; táv: 4 km Káli romok túrája: Köveskál – Öreg-hegyi szőlők – Eötvös-kilátó – Töttöskáli rom – Szentbékkálla – Kőtenger – Mindszentkálla – Kerekikáli rom – Sásdi Kál – Köveskál; táv: 13 km

 Szakvezetés

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területére előzetes egyeztetést követően, szakvezetési díj ellenében gyalogos, illetve buszos szakvezetést lehet igényelni; a Káli-medence területére buszos csoportokat is fogadnak, a szakvezetés időtartama kb. 4 óra. A tágabb környéken egyebek között a Kis-Balaton fokozottan védett területét lehet meglátogatni március 15-től október 31-ig szakvezetővel, szakvezetési díj ellenében. Lehetőség van csónaktúrára a madárparadicsomban; természetfotózásra leskunyhóból; a diás-szigeti Fekete István-emlékszoba, Matula-kunyhó megtekintésére; a kápolnapusztai bivalyrezervátum, illetve a vörsi Talpasház felkeresésére.

Geocaching

A geocaching-szenvedélynek hódoló ládikarejtegetők és -keresgélők a Kőtenger, a Hegyestű, a Fekete-hegy környékén, a túraösvények mentén és számos más helyen is „nyomozhatnak” a Káli-medence területén. Részletek a http://www.geocaching.hu oldalon.

Rendezvények, jeles napok

Kővágóörsön a jeles események közé tartozik a Nagyboldogasszony-búcsú augusztus 15-én, valamint az augusztusi Falunap. Köveskálon népszerű rendezvény a júniusi Falunap, valamint a szeptemberi Szüreti Felvonulás. Mindszentkállán a Falunapot az Alkotmány ünnepén tartják. Szeptember végén rendezik a szüreti felvonulást, november első vasárnapján a búcsút. A Káli-medence településein nyaranta rendezik meg a kulturális és gasztronómiai eseményekben gazdag Káli-napokat, télen pedig nemrég hagyományteremtő szándékkal Káli Forró Bornapra került sor forraltbor-főző versennyel, disznóvágással, „boszorkányégetéssel” és számos más vidám programmal.

Legyél az első hozzászóló "Időutazás a Káli-Ómedencében" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*