2030-ig 827 milliárd forintot ígérnek a hazai turizmus fejlesztésére

2030-ig 827 milliárd forintot ígérnek a turizmus fejlesztésére

Magyarország a turizmus versenyképességi világranglistáján (WEF ranglista) a 2016-os 49. helyezésről a 30.-ra ugrik előre – többek között ez is célként szerepel a most megjelent Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 nevű dokumentumban. Az állami turizmusirányítást 2030-ig meghatározó alapdokumentumot a kormány honlapján tették közzé.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által benyújtott előterjesztés véleményezési határideje szeptember 27. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában foglaltak megvalósulásának folyamatos nyomon követése, monitoringja az állami turizmusirányítás csúcsszervének, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek a feladata – írta az MTI.

A stratégia megvalósításához a 2030-ig terjedő időszakban előirányzott fejlesztési források: 574,6 milliárd forint hazai költségvetési forrás és 253,6 milliárd forint uniós fejlesztési forrás.

A stratégia szerint a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma országosan eléri az ötvenmilliót, a 2016-os 27 millió 629 ezer után.

Magyarország helyezése a turizmus versenyképességi világranglistáján (WEF ranglista) a 2016-os 49. helyezéshez képest a 30. lesz 2030-ban. A turizmus közvetett és közvetlen hozzájárulása a GDP-hez 16 százalékra nő, és 450 ezer embert fog foglalkoztatni. A Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció keretében felújított szobák száma eléri a 30 ezret 2030-ra a dokumentum szerint.

Az előterjesztés alapján a stratégia megvalósításának kiemelt szereplője az állami turizmusirányítás csúcsszervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség, amely az első, nagyjából 2023-ig terjedő időszakban jelentős állami szerepvállalással kritikus tömegű fejlesztés megvalósítását generálja az ágazatban, felépíti a megújult turisztikai országmárkát és a kapcsolódó márkarendszert, emellett megteremti az ágazat tisztességes és versenyképes működésének keretfeltételeit, jelentős figyelmet fordítva a humán feltételek fejlesztésére is.

A stratégia helyzetelemző része azonosítja azokat a globális trendeket és kihívásokat is. Térségi átrendeződés várható: míg Nyugat-Európa jelentősége küldőpiacként és fogadópiacként egyaránt csökken a következő 10-15 évben, addig a küldőpiacok körében felértékelődik Kína és Délkelet-Ázsia, a fogadópiacok esetén pedig növekszik a kereslet korábban kevésbé keresett desztinációk, közöttük Közép-Európa országai iránt. További trend lesz, hogy az utazók egyre inkább egyedi, autentikus élményt, nem pedig terméket, szolgáltatást keresnek.

A stratégia szerint a megosztáson alapuló gazdaság gyors terjedése drasztikus átalakulást eredményezett például a szálláshely-szolgáltatás, személyszállítás terén, mely változásokat eddig csak korlátozottan volt képes követni a szabályozási környezet. Várhatóan a következő 10-15 éves távlatban a sharing economy tovább terjed, új formái, üzleti modelljei pedig jelentős hatással lesznek a turizmus ágazatára is.

Legyél az első hozzászóló "2030-ig 827 milliárd forintot ígérnek a hazai turizmus fejlesztésére" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*