Csúcskarcolók

Januártól a függőleges városnak is nevezett Burdzs Kalifa százhatvan emeletével, 828 méteres csúcsával a világ legmagasabb épülete. A dubai felhőkarcolóban a telt ház tizenkétezer főt jelentene. Az egyetlen szépséghiba, hogy a csúcsra törő építményt eredetileg Dubai-toronynak, Burdzs Dubainak hívták volna, de a megvalósítás végére elfogyott a pénz, és a gazdag szomszéd, a szintén az Egyesült Arab Emirátusokhoz tartozó Abu Dzabi biztosított kölcsönt a befejezéshez. Az épület pedig így, a tervekkel ellentétben, nevében nem Dubai erejét hirdeti, hiszen névadója az utolsó pillanatban Abu Dzabi uralkodója, Kalifa ben Szaid al-Nahajan sejk, a hivatalos elnevezés pedig Burdzs Kalifa, vagyis Kalifa-torony lett.

A Burdzs Kalifa az ötszázöt méteres Taipei 101-et előzte meg kategóriájában, a toronyépületek között – amelynek öt év jutott a trónon –, ötvenkilenc emelettel, valamint háromszázhuszonhárom méterrel. Az új rekordért, sőt rekordokért hetvenötezer munkás és háromszáznyolcvan mérnök öt évig és három hónapig küzdött. Igaz, a dubai tüske a környezetvédők szemében valódi tüskének számít, az építészek szerint a lényeg mégiscsak az, hogy új fejezetet nyitott a maga kategóriájában. A zöldek nem véletlenül tartják a legpazarlóbb építménynek a Burdzs Kalifát, amely naponta kilencszázhatvannégyezer liter vizet használ, és még a visszaforgatott hűtővízből is szökőkútóriásokat (százötven méter magas vízsugárral), valamint egy mesterséges tavat táplál. A Kalifa-toronyhoz egyes számítások szerint háromszázezer köbméter betont és negyvenezer tonna betonacélt használtak fel, s tették mindezt huszonkétmillió munkaóra alatt. A szélsőséges időjárás miatt speciális összetételű betonra volt szükség, ami elviseli a napközben akár ötvenfokos forróságot, ugyanakkor kibírja az épület tömegéből adódó nyomást. Ennek érdekében jeget adagoltak az építőanyaghoz, amellyel többnyire éjjel dolgoztak, amikor hűvösebb és párásabb az idő.

A projekt másfél milliárd dollárt emésztett fel – más források ennek több mint duplájáról írnak –, ezért az összegért a mérnökök kilencvenöt kilométerről is láthatóvá varázsolták Dubai új szimbólumát. A 2010 első munkanapján átadott toronyházban ezernegyvennégy luxuslakás kapott helyet, és negyvenkilenc szintnyi iroda várta büszke tulajdonosait. Három emeletet áldoztak a medencéknek, valamint fitnesztermeknek, de aki a kilátót keresi, annak előbb százhuszonnégy szinten kell átjutnia. Az épületben öt hotel, egy pláza, ezerkétszáz önálló üzlet, valamint százötven étterem is elfért, de a korcsolyapályáról sem feledkeztek meg. Igaz, a Daily Mailben megjelent képek arról árulkodtak, hogy az átadás előtti hétvégén még teljes volt a felfordulás. A lap szerint a Burdzs Kalifa még évekig nem lesz kihasználva, mert miközben a kivitelezők teljes telt házat emlegettek – szakemberek szerint a reklámértéket így növelve ingatlanhasznosítóknak értékesítik papíron a szabad felületeket –, a megnyitóig a harminchét üzleti célra épített szinten valójában egyetlen négyzetméternyi terület sem kelt el.

Az eredeti terveknél később került sor az átadásra, mivel a 2004-es költségvetéshez képest a száznegyvenkétezer négyzetméternyi burkolatot sokkal modernebb anyagokra cseréltek, illetve a belső tereket praktikusabban alakították ki. Az építkezést a dél-koreai Samsung Engineering & Construction vállalta, amely a most lefőzött Taipei 101 kivitelezésében is részt vett. A Burdzs Kalifa pontos magasságát az avatásig nem árulták el, csak saccolni lehetett a méretére, majd az ünnepségen az uralkodó elindított egy digitális számlálót, amely szintről szintre mutatta a magasságot. „Olyan építési technikát használtunk, amelyet eddig még sehol sem láthattak az emberek” – mondta Mohamed Alabbar, az építést felügyelő cég vezetője. A kivitelező cég, a chicagói Skidmore, Owings & Merill szakembere úgy fogalmazott: egyfajta felfedezőút, tanulási folyamat volt a vállalkozás. A kezdeti tervek szerint a monstrum csak tíz méterrel szárnyalta volna túl a Taipei 101-et, de a fejlesztő Emaar Properties a munkálatok megkezdése után is folyamatosan arra buzdította a céget, hogy egyre feljebb jussanak.

A Kalifa-torony liliomforma-szerkezete Adrian Smith tervei alapján készült, aki elismert név a felhőkarcolók megálmodói körében. A tornyok egymásra támaszkodva ölelik körül a legmagasabbat, méretük – az erőeloszlás miatt – minden oldalon különbözik. A betonalaphoz százkilencvenkét darab, ötven méter mélyre ültetett oszlopot használtak, míg a csúcsdísz négyezer tonnás szerkezetét az épületen belül rakták össze, majd onnan tolták ki a felhők fölé. A legmagasabb pont alig több mint egyméteres kilengéssel bír. A torony acélszerkezetének teljes hossza háromszázszorosa a párizsi Eiffel-torony magasságának. A Burdzs Kalifában ötvenhét lift és nyolc mozgólépcső segíti az utazást, a kétszintes látványliftek tévét is kínálnak a magasan lakóknak. A luxuskabin tíz métert emelkedik másodpercenként.

A fényűzés azonban nem takarja el a befektetők elől azt a tényt, hogy az ország legnagyobb vállalata, a Dubai World nemrég adósságai átütemezését kérte, a luxusingatlanok iránti érdeklődés csökkenése pedig szintén nem jósol derűs jövőt a városnak. Az sem túl jó hír, hogy egy hónappal a megnyitó után, a nagy érdeklődésre való tekintettel – és nem mellékesen az energiaszolgáltatás kapcsán felmerült hiányosságok miatt – le kellett zárni a Burdzs Kalifa kilátóját. A lényeg persze mégiscsak az, hogy ismét egy páratlan alkotás gazdagítja az emberiséget.

Legyél az első hozzászóló "Csúcskarcolók" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*