Miközben az elmúlt évtizedben globálisan is dübörgött a turizmus, az még világszinten is ritkaságszámba ment, hogy egy város tíz év alatt több, mint száz százalékkal növelte a vendégéjszakák számát. Ezt mondhatja el magáról Nyíregyháza, amelynek időközben egy alapvető imidzsváltást is sikerült elérnie. Erről az útról beszélt Az Utazónak Furkóné Szabó Marianna, a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Furkóné Szabó Marianna, a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője.
– Nyíregyháza 20 évvel ezelőtt még nem éppen egy felkapott turisztikai célpont volt. Miként lehetett ezt megfordítani?
– 2010-ben kezdte meg működését a TDM, a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet, és onnantól kezdve egy nagyon tudatosan felépített koncepció alapján történik nálunk a turizmus fejlesztése. Ennek legfontosabb eleme az, hogy nagy energiát fektetünk az attrakcióink fejlesztésére. Három igazán nagy vonzerő található Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn. Az egyik a Nyíregyházi Állatpark, a másik az a fürdőkomplexum, amely gyakorlatilag négy nagy egységből áll: a télen-nyáron látogatható Aquarius Élményfürdőből, a 10 hektáros ősparkban található Parkfürdőből, a természetes vizű Tófürdőből és a háromcsillagos szállodaként is működő Fürdőházból. A harmadik látványosság a 2019-re felújított Sóstói Múzeumfalu.
– Említette, hogy az igazi fejlesztések 2010-ben kezdődtek, amikor Dr. Kovács Ferenc lett a polgármester. Akkor hogyan döntötték el, hogy érdemes a turizmus felé fordulni, amihez segítséget jelentett a közvetlen sztráda összeköttetés Budapesttel és miként határozták meg az irányt?
– A polgármester úr már a kampányában is kiemelt szerepet szánt a turizmusfejlesztésnek, mert másokkal együtt úgy látta, hogy, ezen a területen még nagyon nagy fejlődési lehetőség van. Annak ellenére, hogy Nyíregyháza kapcsán még akkoriban is többnyire a szocializmusban ingázó kétkezi munkásokat szállító feketevonatra, a sötét Szabolcsra, a homokra, a porra asszociáltak az emberek. Bár már működött Sóstón az állatpark, a fürdő és a múzeumfalu is, amelyeket sokan látogattak és a 320 hektáros tölgyerdő is ott állt, ami szintén kedvelt volt, de ekkor még a vendégforgalom csekély mértékű volt; mindösszesen 110 ezer vendégéjszakát regisztrált a város 2009-ben. Az elmúlt tíz év alatt több mint 100 százalékkal növekedett a vendégforgalom: 2019-re várhatóan 240 ezer vendégéjszakát könyvelhetünk majd el a kereskedelmi- és a magánszálláshelyeken, a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján.
Amikor 2010-ben elkezdődött egy tudatos és koncepcionális fejlesztés, azonnal tudtuk azt is, hogy önmagában nem elég az infrastruktúra és az attrakciófejlesztés, ehhez a megfelelő értékesítési és marketing koncepció is elengedhetetlen, mert ahogy a turizmus meghatározó személyiségének számító Róna Iván szokta mondani: „nem elég a Csendes-óceánt átúszni, arról tudatni is kell az embereket.” Ennek szellemében megkezdődött a tudatos értékesítési és marketingmunka, az a turisztikai kommunikáció, amelynek az volt a célja, hogy idehaza és külföldön minél többen megismerjék a Nyíregyházán folyamatosan zajló fejlesztések eredményeit. Mindezt élményszerűen, hogy minél többen érezzék úgy: ide el kell jönniük és ha kellemes napokat éltek át itt, már maguk is egyfajta nagykövetként vigyék tovább Nyíregyháza jóhírét, hiszen a leghatásosabb reklám a szájpropaganda. Így vált az elmúlt évek alatt Nyíregyháza a „nem hittem volna” várossá, mert akik először jöttek ide, nem gondolták, hogy olyan kellemes élményekben lesz részük, ami után azt mondják: ide vissza kell jönni, ezt meg kell mutatni. Így igazolódott, hogy nem légből kapott a városi szlogen „Nyíregyháza többet ad”.
– De hogy kezdtetek hozzá? Miként határozta meg a város, hogy meg mit fejlesszen és hogyan?
– Abból indultunk ki, hogy olyan turisztikai attrakciók kellenek, amelyek egyediek és különböznek más települések látványosságaitól. Fontos az, hogy minden évben létrejöjjön valamilyen újdonság, amire a legjobb példa a Nyíregyházi Állatpark. Elkészült a Viktória ház, a világ legkülönlegesebb állatainak a gyűjteménye, majd az Andok kalandok, amely Dél-Amerika állat- és növényvilágát mutatja be, illetve egy erdei ösvénnyel bővült az állatpark. Ezek után fontossá vált, hogy a főbejárat a 21. század igényeinek megfelelően megújuljon, valamint létrehozzanak egy látogatócentrumot is. 2018-ban elkészült az állatpark Magyarországon egyedülálló tematikus szállodája, a 38 szobás Hotel Pangea, amelynek minden szobája egy-egy állatfajtához kötődik és mivel az állatpark területén található, ezért nagyon különleges, hogy a vendégek fóka hangjára, vagy éppen oroszlánüvöltésre ébredhetnek és természetesen korlátlanul látogathatják az állatparkot.
A fejlesztések, soha nem állnak meg, mert mindig kellenek az újdonságok, az új élményelemek ahhoz, hogy egyre több látogatója legyen az állatparknak. Néhány év alatt 380 ezerről 500 ezerre növekedett a látogatók száma az állatparkban, ami nemcsak a vendégeket fogad, hanem nagyon komoly kutatómunkát és oktatást folytatva, a nemzetközi fajmegmentési programnak is elkötelezett résztvevője. Ennek keretében például a nyári táborokban zajló ZOO-suliban már több ezer gyerek sajátíthatta el a zoopedagógiai ismereteket. Mindez együtt járult hozzá ahhoz, hogy egy független zsűri minősítése alapján az 500 ezer látogatószám alatti kategóriában 2015-ben és 2018-ban is a Nyíregyházi Állatpark lett Európa legjobb állatkertje úgy, hogy a 600 ezres látogatószámmal 2019-re már ki is nőtte ezt a kategóriát.
A befektetett munka és az egyedi attrakciók megtervezésének visszaigazolása az is, hogy Magyarországon – Budapestet nem számítva – ma már a Nyíregyházi Állatpark a leglátogatottabb turisztikai attrakció. A következő, milliárdos nagyságrendű projekt a jégkorszak önálló létesítményben való tematikus bemutatása, ami a tervezési szakaszban van, illetve az Indiaház, valamint Madárröpde kialakítása: ezeknek az építési és kivitelezési munkálatai a napokban kezdődtek meg.
– A fürdő fejlesztése miként zajlott?
– Sóstógyógyfürdő szempontjából komoly előrelépés volt az, hogy egy igen hosszú folyamat eredményeként, 2013-ban megkapta a gyógyhely minősítést. 2015-ben adták át az1400 négyzetméteres új gyógyászati részleget, ahol a fiziko- és balneoterápiás kezeléseknek teljes sora a rendelkezésre áll. Amiben különbözünk az ország legtöbb gyógyászati központjától az, hogy miközben az intézmény nagyon magas színvonalú orvosi szolgáltatásokat nyújt, külső megjelenésében nem egy gyógyászati egységre, hanem inkább egy négycsillagos szálloda wellness és gyógyászati részére hasonlít.
Emellett a fürdő külső medencéi is folyamatosan megújulnak, miközben a Parkfürdő még egy egyedülálló attrakcióval, a 10 hektáros, árnyat adó ősparkkal is büszkélkedhet. A Parkfürdőben és az Aquarius Élményfürdőben összesen 22 medence működik és a főszezonban a két egység egy jeggyel látogatható. Tavaly nyáron – szintén pályázati keretből – a Tófürdő is teljesen megújult: a partját már korábban tiszai homokfövennyel borították be, most pedig jelentős részben infrastrukturális beruházások zajlottak. A fejlesztések sorába illeszkedik, hogy a korábban panzióként működő Fürdőház is teljesen felújításra került, háromcsillagos szállodává alakult és a fürdő további fejlesztése sem áll le.
– A tradicionális attrakciók közül a skanzenben is történtek fejlesztések? Miként léptek tovább?
– A Sóstói Múzeumfalu, amely most ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, egységes faluszerkezetbe foglalva mutatja be a térség népi építészetét és lakáskultúráját. Egy soha nem létező falut jelenít meg a skanzen, mivel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye régi házai és egyéb egységei kerültek ide áttelepítésre. A falu közepén áll a templom, a kocsma, a paplak és körülötte a jellegzetes lakóházak, sőt még korhű iskola és képzeletbeli temető is van. Tavaly fejeződött be a falu teljes korszerűsítése; megújult a főbejárat, elkészült egy látogatócentrum és az évtizedek alatt felhalmozott tárgyakat bemutató látványraktár is megépítésre került, valamint a falu közepén található szabadtéri színpad is új köntöst kapott. Új zsindelytetőt kaptak a házak, kiépítették a térvilágítást, továbbá rossz idő esetére is járhatóvá tették az utakat, ami azért is fontos, mert a faluban sok rendezvényre kerül sor. A járvány elmúltával idén is megtartjuk a hagyományőrző rendezvényeket; a Szent Iván éjtől az aratóünnepen át az őszi libanapokig: meg lehet nézni a helyi ételek elkészítését, amit meg is lehet kóstolni és természetesen mindig kínálnak eredetvédett pálinkákat és tájjellegű ételeket is. Magyarországon nyolc eredetvédett pálinkát tartunk számon, és ebből három a mi térségünkből származik: a szatmári szilva, a szabolcsi alma, és az újfehértói meggy. A Múzeumfalu korábbi fejlesztései közé tartozott az úgynevezett pálinkaház megnyitása, illetve egy Árpádkori falu kialakítása, de természetesen itt sem állunk meg: további elképzelések vannak a múzeumfalu fejlesztésére, egy, az úgynevezett Mesekert kialakításával.
Nem véletlenül, hiszen mi itt Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn, a 320 hektáros tölgyerdőben, elsősorban a gyermekes családokat várjuk, mert az attrakcióink zömmel rájuk családokra fókuszálnak megérkezik. Aki Sóstógyógyfürdőre érkezik, egy kényelmes sétával is minden helyszínt bejárhat, kondiparkok és futópálya várja a vendégeket, a két részből álló tavon vízibiciklizni, csónakázni, valamint fürdeni lehet.
-Azért volt a város célja a szálláshely-fejlesztés, hogy meghosszabbítsák az itt tartózkodás időtartamát, hiszen a megnövekedett vendégforgalom miatt átmeneti szálláshely hiány alakult ki?
– A szálláshely-fejlesztés valóban azért is vált szükségessé, mert egyre többen fedeztek fel minket és egyre többen érkeztek hozzánk. Mivel a minőségi vendégkört céloztuk meg, számukra minőségi szálláshelyet kell kínálni, de Sóstógyógyfürdőn nem volt egy olyan nagy kapacitású, minimum négycsillagos szálláshely, amely több napos tartózkodást tett lehetővé. 2019. őszén átadásra került a 123 szobás, négycsillagos Hunguest Hotel Sóstó, amely amellett, hogy wellness részleggel is rendelkezik, az Élményfürdővel is össze van kötve. Miközben a koronavírus járvány természetesen nagyon nagy tehertétel, a fejlesztésekkel továbbra sem állunk le, mert az a célunk, hogy aki a veszélyhelyzet után érkezik Nyíregyházára, még a korábbiaknál is több attrakciót találjon a városban.
Érsek M. Zoltán
