Zöldmezős kikapcsolódás

Miközben Magyarországon, a múltbeli politikai diszkrimináció miatt, a golfélet még ma is gyerekcipőben jár, a világon jelenleg 70 millió – kontinensünkön több mint hatmillió – ember hódol az elit sportágnak. Kevesen tudják, hogy a játék története komoly múltra tekint vissza: már a XIII. századból is találni olyan falfestményeket, amelyeken a golfhoz nagyon hasonló játék szerepel. A mostani formát a skót tengerparton élő pásztorok „találták ki”, így nem meglepő, hogy a golf hivatalos szaknyelve és a szabálykönyv is Skóciából ered. Az angol szigetvilág területén rendkívül gyorsan elterjedt játék mintegy 100 évvel ezelőtt kezdte meghódítani a kontinentális Európát és a világot.
Miközben a múlt század elején idehaza is élénk golfélet zajlott, a több évtizedes visszaesés után ma mindössze 1100 regisztrált klubtagsággal rendelkező golfozót tartanak számon hazánkban. A Magyar Golf Szövetség adatai szerint pedig évente körülbelül 3000 hazai golfjátékos jelenik meg a pályákon. Habár ezzel Németország vagy akár Csehország mögött is messze elmaradunk, a korábban lezajlott és most tervbe vett beruházások remélhetőleg Magyarországon is meghozzák a kedvet ehhez a kortalan kikapcsolódást nyújtó, természet közeli sportághoz.

Persze senki ne gondolja, hogy egy ütőt és labdát beszerezve már indulhat is a lankás mezőre. A kezdő golfozóknak nem is annyira a felszerelés, mint inkább a klubtagság megszerzéséért és az oktatásért kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Itt érdemes megjegyezni, hogy a tanulást hasznos dolog jó oktatóval kezdeni, hiszen a tőle elsajátított alapokon múlik a későbbi fejlődés. Az újonc egy-egy tanfolyam alatt nemcsak a szabályokat és a speciális mozgást tanulja meg, hanem úgymond pályaérett is lesz, tehát leteheti azokat a vizsgákat, melyek nélkül be sem teheti a lábát egy-egy jobb pályára.

Szerencsére az öltözék beszerzése – ha nem akarunk a legismertebb márkákban megjelenni a pályán – nem feltétlenül igényel különösebb invesztíciót: az etikett mindössze hosszúnadrágot és magas nyakú pólót követel meg. A felszerelés pedig általában mindenütt bérelhető, így a leendő játékosnak mintegy 2-3 hónapra és kedvező esetben 100 ezer forintra van szüksége ahhoz, hogy a pályaalkalmassági vizsgát megszerezve „élesben” is elkezdhesse a játékot.

Aki végleg szerelembe esik a sportággal, az jobban teszi, ha nem napidíjjal – green fee – használja a pályákat, hanem klubtagságot vásárol valamelyik golfklubban. Amíg ennek használatáért alkalmanként nagyjából 10 ezer forint körüli összeget kérnek, addig a tagdíj ára, a szolgáltatásoktól is függően, komoly szórást mutat. Az átlagos tarifa 500 ezer forint/év, de több hazai klub kínál tagságot 250 ezer forint körüli összegért is. Ám a korlátlan jogosultsággal járó klubtagság sem jelent automatikus játéklehetőséget. Aki pályára akar lépni, annak előre kell időpontot egyeztetnie ahhoz, hogy ne hiába pakolja össze a felszerelését. Aki pedig külföldön is szeretné kipróbálni a tudását, annak érdemes előre feltérképezni, hogy merre találhatók azok a nyilvános pályák, ahol a nemzetközi pályaalkalmasságival – némi fizetség ellenében – bárki a pázsitra léphet.

Az elmúlt évtizedek valósága idehaza a golfpályák számában is visszatükröződik: amíg Ausztriában több mint 130, idehaza – szakemberek szerint – nagyjából öt nemzetközi szintű pályáról beszélhetünk. Az egyik legnépszerűbb a bükfürdői Birdland Golf & Country Club, amelynek sikeréhez nagyban hozzájárul a mellette található, a wellnessre alapozó, minőségi szállodai háttér is. A másik leggyakrabban előforduló név a Budapestről a sztrádán könnyen elérhető, a régió legrangosabb női versenyének, az OTP Bank Ladies Central European Opennek otthont adó tatai Old Lake Golf & Country Club. A minőségi mezőnyhöz tartozik még a máriavölgyi Pannonia Golf & Country Club, a hencsei European Lakes Golf & Country Club, illetve az új titán, a gödi Thermal Golf Country Club. Nehézségi fokuk alapján, sík terepüknek köszönhetően – és a bonyolultabb műtárgyak hiányában – a hazai pályák mindegyike a nemzetközi középmezőnyhöz tartozik.

Sokan egyébként nem csak sportnak, nem csak kikapcsolódásnak, de életformának is tekintik a golfot, mondván: a csodálatos környezetben és friss levegőn megtett 7-9 kilométeres séta és a minden izmot átjáró mozgássorozat olyan erős koncentrálással jár együtt, ami tökéletes kikapcsolódást biztosít az agynak. A golf ezáltal különleges stresszoldó hatással is bír, miközben a játékhoz megkövetelt türelem mellett az önző célok azonnali eléréséről is le kell mondani, ami még az akaratot is erősíti. A fegyelemre és udvariasságra nevelő játék tehát a szellemi és a testi frissesség szempontjából is ideális sport. Nem beszélve arról, hogy egyedülálló módon, hattól akár kilencvenéves korig, tudásszinttől függetlenül is játszható.

Lyukra tartva

A játék lényege, hogy a labda a kezdő ütéstől a lehető legkevesebb ütéssel jusson el a lyukba. Az elütőhely minden szakaszon egy meghatározott terület, ahol a labdát kis emelvényre (tee) helyezik az első ütés megtételéhez. Sikeres kísérlet esetén a labda az úgynevezett fairwayre kerül, ahol a fű magassága kb. 1,3 centiméter. Innen az a cél, hogy a labda a következő ütéssel a greenre guruljon, ahol nagyon finom hengerelt pázsit található. A pályaszakaszok határait egyes esetekben fehér színű karóval jelölik, az ezeken kívül került labda nem érvényes, egy büntetőpont hozzáadásával az elhibázott ütés helyéről újra kell ütni a labdát.

Kevésbé sikeres ütés esetén a labda magasabb fűbe (2-3 centis, neve semi rough, e felett térdmagasságig rough-nak hívják) kerül, ahonnan jóval nehezebb kiütni, ezenkívül a pályán vízakadályok, valamint homokbunkerek nehezítik a játékot. Minden szakaszon addig kell ütni, gurítani a labdát, ameddig az a lyukba nem kerül. Az elért ütésszámot be kell írni az eredmény-nyilvántartó lapba (score-kártya). A labdát a lyukból kivéve a játékosok átsétálnak a következő szakasz elütőhelyére, majd az előző szakasz eredményének sorrendjében megkezdik a következő szakaszt (a legjobb eredményt elérő játékos üt először). Az együtt játszó csapatot „flight”-nak hívják. Egy „flight”-ban lehetnek ketten, hárman vagy maximum négyen, de a versenyek kivételével egyedül is játszhatunk.

Az ütőfejek alapján megkülönböztetünk faütőket és vasütőket. Ezek egytől felfelé számozottak: a számok emelkedése az ütőfelület dőlésszögének növekedését jelzi. Minél alacsonyabb a szám, annál laposabb a labda repülési íve, és hosszabb a repülési távolsága. Minél magasabb a szám, annál magasabb a labda röppályája, és rövidebb a távolság.

A golf legfontosabb vezérelve az, hogy a pályán mindig tekintettel kell lenni a többiekre. A játék a résztvevők becsületességén alapul, azon, hogy a golfozó figyel a többi játékosra, és tartja magát a szabályokhoz. Tájékozódni kell a helyi szabályokról is, a klubok ugyanis a természeti adottságok figyelembevételével néha eltérő szabályokat is megengednek.

Az átlagosnak tekintett 18 lyukú pályán többségében négy óra alatt ér véget egy játék. Akadnak azonban olyan nehezebb terepek, például a festői szépségű, domboldalra épült leupersdorfi pálya, ahol golfkocsival támogatva is szűkös lehet ez az idő. Rohanni persze senkinek nem kell, de az ütemes tempót mindenki elvárja, ugyanis a forgalmasabb pályákon 5-10 percenként indítják az újabb játékosokat. Aki tehát lemarad, könnyen azt tapasztalhatja, hogy a mögötte érkezők – akiket előre kell engednie – már lendítenék is az ütőjüket.

Az ősi mezők

A golf szerelmeseinek Mekkája a sport szellemi központjának tekintett skóciai Royal & Ancient Golf Club of St. Andrews, amely már 1754 óta létezik. Emellett nagyon sokan ma már a legnagyobb tornák színhelyének számító amerikai – köztük az atlantai – pályákra esküsznek. A kihívást növeli, hogy a közismerten minőségi, vagyis sokat költő turistának számító golfosok megnyerésére ma már szinte minden ország igyekszik berendezkedni. Nem véletlen, hogy Mauritiustól a török Riviéráig ma már nincs olyan turistaparadicsom, ahol legalább egy minőségi pályával ne büszkélkednének.

Legyél az első hozzászóló "Zöldmezős kikapcsolódás" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*