Június végén indulhatnak a turistabuszok és július első hetében a charter járatok Magyarországról a mediterrán tengerparti üdülőhelyekre: a fő kérdés az, mikor enyhül a visszatérési karanténszabály – fejtette ki Az Utazónak Molnár Judit a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke. Hozzátéve: a voucherekkel kapcsolatos új szabályozás újfajta esélyt jelenthet az utazási irodáknak.
– A napokban jött ki az az új rendelet, amely szerint az utazási irodák a koronavírus járvány miatt ellehetetlenült utazások kapcsán a befizetett előleg, vagy teljes útiköltség helyett, már hivatalosan is felajánlhatnak vouchert az utasoknak, akik azonban a pénzt is visszakérhetik. A szakma korábban a tisztán voucher alapú megoldást szerette volna: mennyire siker ez így?
Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
– Nagyon sokat dolgoztunk és érveltünk ennek kapcsán, de a helyzetünket nehezítette, hogy az Európai Unió is felemás szabályozást hozott. A fogyasztói jogokat előtérbe helyezve oly módon támogatja a voucherek kiadásának lehetőségét, hogy az vagyoni biztosítékkal legyen fedezve és elfogadása az utas szabad döntésén alapuljon. Ugye már maga a probléma is nagyon összetett, hiszen arról van szó, hogy miután az utas befizette a pénzt, az utazási iroda azt tovább utalta a szolgáltatónak: a légitársaságoknak, hajótársaságoknak, szállodáknak, akik viszont a járványhelyzet miatti vis maiorra hivatkozva jelezték, hogy ezeket a pénzeket nem fizetik vissza az irodáknak, hanem egy évig érvényes vouchert adnak helyette. Ezt a gyakorlatot szerették volna tovább vinni az utazási irodák is, hiszen a pénz nem náluk van, az utazás meghiúsult és ez méltánytalan terhet jelentett volna az irodák számára, mivel sokuknak nem áll rendelkezésére jelentős tartalék arra, hogy az önhibájukon kívül elmaradt utak előlegeit visszafizessék.
Az EU állásfoglalása után a tagországok államai is különbözőképpen döntöttek: amíg Franciaország, Hollandia, Belgium és további országok hivatalosan is lehetővé tették, hogy az irodák pénz helyett vouchert adjanak vissza, például Németország nem így tett. Magyarországon köztes megoldás született azzal, hogy rendeletben szabályozták a voucher kiadásának feltételeit, de az utas vissza is kérheti az augusztus 31-ig tervezett és a járvány miatt időközben meghiúsult utazásokhoz kapcsolódó pénzét.
– Miközben a döntés nem máról holnapra született meg és volt iroda, amelyik nem is tudta kivárni, mit tart most a pozitívumának?
– A mostani helyzetben két pozitívuma van a szabályozásnak: egyrészt kimondja, hogy a rendeletnek megfelelő voucherek vagyoni biztosítékkal garantáltak, másrészt az irodák egy ilyen jogszabályi háttérrel talán hatásosabban tudnak érvelni a voucher mellett.
– Ugyanakkor arról is hallani, hogy vannak irodák, amelyeknek a visszafizetési teher – érthetően – rendkívül megerőltető, hiszen a járvány miatt nincs bevételük, miközben azt is érdemes leszögezni, hogy az utazási irodák nem túl magas haszonkulccsal dolgoznak, ami igencsak megnehezíti a tartalékképzést. A szakmában talán ezért is beszélnek arról, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által a közelmúltban, az irodáknak kiküldött kérdőív talán a likviditási területen kíván segítséget nyújtani.
– Az MTÜ-vel a járvány kirobbanása óta több témában is folyamatosan tárgyalásban vagyunk abban, hogy a reális keretek között miként lehetne segítséget nyújtani az utazási irodáknak. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a szakma bekerült abba a veszélyeztetett tevékenységi körbe, amely az adózás és a járulékok terén jelentős könnyítéseket kapott. Szeretnénk elérni a járulékfizetési kedvezmény meghosszabbítását és hogy az utazási irodák is hozzá tudjanak jutni a piacon jelenlévő, igen kedvező feltételű hitelekhez.
– Milyen hangulatban van egyébként a szakma?
– Az irodák dolgozni akarnak. Ezért számukra a legfontosabb kérdés, hogy mikor enyhülnek a hazatérési karanténszabályok, hiszen senki nem akar úgy elutazni, hogy a hazatérése után 14 napig házikarantént kell vállalnia. Amint az ennek feloldását jelentő hivatalos állásfoglalás megjelenik, azonnal újra életre kel a szakma, amely abban reménykedik, hogy miközben miniszterelnök úr június 20-át jelölte meg a veszélyhelyzet lezárásaként, ez egyben a most érvényes karanténszabály feloldását is jelenti majd.
– Mi várható erre a megcsonkított nyárra?
– Június végén már több iroda tervezi elindítani az autóbuszos, júliustól pedig a charteres csoportjait Budapestről. De az eddig elszenvedett károk így is hatalmasak: amíg a szakma eredetileg heti 84 induló charterjárattal tervezett erre az évre, amelyek 10 ország több, mint 20 nyaralóhelyére vittek volna utasokat, most jó, ha heti 18-20 járat megvalósulhat. Ezek a leginkább kedvelt célállomások közül most Görögországba, Törökországba, Bulgáriába és Tunéziába indulnak majd. A szokásoknak megfelelően a kockázatokat csökkentve, a járatok jó részénél több iroda áll össze az értékesítésre.
– Milyen árakkal érdemes számolni, hiszen egy ilyen rövid szezonban a last minute-ra várni elég irreálisnak tűnik.
– Az irodák nyilván fognak kedvezményeket hirdetni, de minden jel arra mutat, hogy az eredetileg tervezetthez képest nem mennek le jelentősen az árak, mert ez a megmaradt egynegyednyi kapacitás reményeink szerint lefedi a keresleti igényeket. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy miközben még idehaza is a karanténszabályok feloldását várjuk, a fogadó országokban is napról-napra változik a helyzet. Például Görögország másfél hete még azt mondta, hogy csak érvényes negatív Covid teszttel lehet beutazni és a szállodáknak karantén szobákat is fenn kell tartaniuk – nyilván átgondolták, hogy hatna ez az intézkedés az értékesítésre –, két napra rá minden korlátot feloldottak a beutazáshoz kapcsolódóan. Miközben például Ciprus még erre is rálicitált, mondván, ha valaki ott betegszik meg, nemcsak az orvosi kezelés költségeit állják, hanem még az útiköltséget is visszakapja.
Egy biztos: ebben a helyzetben minden utaztató és minden szolgáltató az egészségügyi kockázatok maximális csökkentésére törekszik, miközben azt is mindenki tudja, hogy ha a szolgáltatás nem az adott szinthez járó minőséget képviseli, akkor el lehet veszíteni az utazók bizalmát, akik ezt a világhálón is azonnal világgá kürtölik.
Érsek M. Zoltán
