Bő ötven éve még kis halászfalvak sora húzódott a szegény Andalúzia tengerparti sávjában, pedig a nap évente ugyanúgy háromszáznál is több napon át sütötte e hegyekkel, völgyekkel, hatalmas tengerparttal megáldott térséget, mint manapság. Ugyanúgy Európa egyik legkedvezőbb éghajlatú vidéke volt a tenger hűsítő habjaival, a fehérre meszelt falusi házak üdítő látványával. Mára azonban megváltozott a világ: évről évre turisták özöne veszi birtokba a Napos-partot (ezt jelenti magyarul a Costa del Sol), mely egyszerre kínál strandolási és kirándulási lehetőséget.
Szemben Észak-Afrikával, Európa legdélibb vidéke az Ibériai-félsziget déli részén a Costa del Sol. Azt a körülbelül másfél száz kilométeres szakaszt illetik e névvel, mely keleten Nerja városától a nyugati végen fekvő, brit fennhatóságú Gibraltárig terjed. Központja a hatszázezer állandó lakót számláló Malaga, ahová Budapestről három óra alatt érnek a légi járatok, melyek nemcsak a turistákat repítik ide, hanem azokat a magyarokat is, akik Malaga környékén vásároltak maguknak apartmant az elmúlt évtizedben. Számuk több százra tehető. Visszatérő nyaralókként ők már bejárhatták a környék érdekességeit, nevezetességeit, ami számukra is több idényt jelenthetett, hisz a térség tele van kihagyhatatlan látnivalókkal, természeti csodákkal, építészeti remekművekkel. Aki tehát csak pihenni, hűsölni szeretne a tengerparton, jobb, ha nem a Costa del Solt választja, mert csak lelkiismeret-furdalást érezhet, mennyi mindent nem lát, pedig ott van a közelében… Ráadásul, aki csak fürdőzéssel szeretné itt eltölteni a nyaralását, egyszerűbb, ha más tengerpartot néz ki magának Spanyolországban vagy a nagyvilágban, mert a Napos-partnál bizony nem a legmelegebb a tengervíz. Az utazási irodák ajánlataiban jótékony homály fedi, hogy egy hűvös tengeri áramlat miatt még a legmelegebb nyári napokban sem emelkedik errefelé 22-23 C-fok fölé a tenger hőmérséklete, miközben Hispánia keleti partjainál, például a népszerű Benidorm környékén a víz hőmérséklete ilyenkor már a 26-28 C-fokot is eléri.
Bárhol található is szállásunk a Solon, érdemes megismerkedni Malaga városával, mely egyszerre mutatja forgalmas nagyvárosi, szépséges kikötői és mutatós történelmi arcát. Láthatjuk a római kori kőszínház maradványait, a város fölé emelkedő Alcazaba középkori erőd falait, a kétszázötven évig épült, egytornyú katedrálist. Felkereshetjük Pablo Picasso szülőházát és a Picasso Múzeumot is. Sétálhatunk a pálmafák övezte, széles promenádon, óriás teherszállító hajókat bámulhatunk a kikötőben, a bevásárlóutcákban pedig itt is feltűnnek a világ nagyvárosaiban mindenütt fellelhető divatmárkák üzletei.
Malagától légkondicionált, HÉV-szerű vasút visz a tengerpart közelében délnyugati irányba, egészen Fuengiroláig, forgalmas nyaralótelepüléseket, valamint a várostól nyolc kilométernyire fekvő repülőteret is érintve. Torremolinos, Benalmadena népszerű üdülőközpontok, magasodó apartmanházak, szállodák százaival. Ez utóbbi városka a turisták körében akváriumáról, vidámparkjáról híres. Fuengirola az utóbbi években vált a Napos-part egyik kedvenc városává. Hét kilométer hosszú, homokos tengerpartján nem szoronganak annyira a napozni vágyók, mint Torremolinosban, amely csúszdaparkja és vidámparkja miatt is igen népszerű. Autóbusszal vagy bérelt autóval nyugat felé továbbhaladva ne hagyjuk ki Mijast. A település két részből áll: a tengerparti nyaralóövezetből és a dombvidéken, négyszáz méter magasan fekvő faluból, amelynek fehérre festett házai az eredeti szépségében megmaradt tipikus andalúz helység képét varázsolják elénk. Akár szamárháton vagy konflissal is bejárhatjuk a dimbes-dombos utcákat. Mijastól bő harminc kilométernyire található Marbella, melyet sokan még ma is a gazdagok exkluzív üdülőhelyének tekintenek. A kikötőben álló drága jachtok, a városban látható szép villák, az elegáns üzletek, szállodák ezt erősítik meg, de ma már nem luxus Marbellán nyaralni (vagy akár ugyanolyan, mint a Sol más városaiban). Igaz, akinek sok-sok pénze van, itt még könnyebben elköltheti.
Malagától keletre is hosszú tengerparti szakaszok között válogathat a turista. A Sol keleti végén – Malagától 55 kilométerre – találjuk a csaknem kétszázezer lakót számláló Nerja városát, híresen szép tengerével. A térség legfőbb látványossága mégis az 1959-ben felfedezett, négy kilométer hosszú cseppkőbarlang, világszenzációnak számító őskori rajzaival.
Aki a Napos-parton tervezi nyaralását, legalább tíz napra, de inkább két hétre utazzon, hogy minél több látványosság beleférjen programjába. Hiszen akárhol szállunk meg a környéken, egy-két órai utazással elérhető Granada, ahol a középkori királyi palota, az Alhambra felejthetetlen kirándulás; Córdoba, a város fölé emelkedő Mezquita-mecsettel, az iszlám pompázatával; a lüktető nagyváros Sevilla, hatalmas katedrálisával, mór harangtornyával, valamint az Alcazarral, a királyi palotával; vagy a szépséges Ronda, ahol mély szurdokon ível át a Puente Nuevo kecses hídja (lásd: Az Utazó, 2007/június).
Gibraltári kirándulás
Bár a Gibraltári-félsziget Nagy-Britanniához tartozik, az a hárommillió turista, aki évente felkeresi az Ibériai-félsziget délnyugati részén, 6,5 négyzetkilométernyi földnyelven fekvő stratégiai fekvésű térséget, nem Londonból, hanem a Costa del Solról érkezik. A terület jelentős brit haditengerészeti támaszpont, a britek légi bázist is fenntartanak itt. Legmagasabb pontja az észak és kelet felé néző, 1250 méter széles mészkőszirt, a Szikla (The Rock), mely 426 méterre magasodik ki a tengerből. E sziklás területen élnek szabadon a berber makákók – a turisták legnagyobb örömére. Európa egyetlen pontja ez, ahol a vöröses arcú, pofaszakállat viselő, dús barna bundájú majmok szabadon élhetnek. A harmincszemélyes felvonó hat perc alatt viszi fel a kíváncsiakat a hegytetőre, ahonnan pompázatos a kilátás a kikötőre, a Gibraltári-szorosra – a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán találkozására – és Észak-Afrika partvidékére. A hosszan elnyúló Main Streeten üzletek százai csábítják árucikkeikkel a turistákat, mivel a forgalmi adót nem ismerő kiváltságos településen a műszaki cikkek, szeszes italok, tengeri gyöngyök, ékszerek, bőráruk és ruhaneműk olcsóbbak az európai áraknál. Az utcákon, tereken feltűnő piros angol telefonfülkék megmosolyogtató látványt nyújtanak a déli forróságban.
Az ezerarcú Mallorca
A nyár és az ősz szigete:
Selymes, kellemesen hűsítő tengervíz, fehér homokos tengerpart és meredek sziklafalak. Nyaralókkal teli strandok és magányos öblök. Érintetlen sziklás vidékek és pálmafaerdők. Eldugott hegyi falucskák sora és nyüzsgő nagyváros. Micsoda változatosság! Ráadásul egyetlen kis szigeten, a Földközi-tenger nyugati medencéjében, az Ibériai-félsziget keleti partjától keletre: mindez Mallorca, a Baleári-szigetvilág négy tagja közül a legnagyobb és a legnépszerűbb (egyben Spanyolország legnagyobb szigete is). Aki itt körbetekint, annak könnyű megérteni, miért vonzza a pihenni vágyókat e katalán gyökerű sziget. És az ellentétek sorát még folytathatjuk: citrus-, narancs-, olajfaligeteket csodálhatunk meg, miközben belopózhatunk a hegyek közé is, hogy mesés cseppkőbarlang táruljon elénk. Középkori templomot és királyi palotát járhatunk be, tőle pár méterre pedig a módosak legmodernebb jachtjain pihenhet meg a szemünk a kikötőben. Óváros zegzugos utcáin bolyonghatunk, a szórakozónegyedben pedig diszkókból kiszűrődő basszussal a fülünkben nyüzsgő éjszakai élettel találkozhatunk.
Ez a legtávolabbi pontjait számítva is alig 80×80 kilométeres kis földdarab, melyet gyönyörű kékeszöld tenger fog körül, egyszerre gyönyörködteti a szemet, nyugtatja a lelket. Bár a 3684 négyzetkilométernyi, 554 kilométer hosszúságú tengerparttal büszkélkedhető szigetet háromnegyed milliónyian sem lakják, Spanyolország egyik legforgalmasabb repülőtere a helyi főváros, Palma de Mallorca közelében csaknem tízmillió látogatót fogad évente. Sőt, mindössze fél év alatt, hisz a szezon májustól október végéig tart. A szubtrópusi éghajlat errefelé gyakorlatilag hat hónap esőmentes időszakot jelent: napsütéses meleget, forró, páradús időt. A levegő hőmérséklete még az őszi hónapokban is kellemesen, 30 C-fok körül alakul. Sőt, talán épp ez az időszak lehet a legvonzóbb, amikor a strandok, a sétányok, az üzletek, a bárok, a kirándulóhelyek már valamivel csendesebbek, kevésbé zsúfoltak, miközben a tenger még mindig bársonyosan meleg. A charter repülőjáratok Magyarországról két és fél óra alatt repítik ide a turistákat, hetente legalább ezret. Ők aztán csatlakoznak a német, olasz, angol családok és fiatalok népes táborához, de természetesen a belföldi, azaz a spanyolok körében is népszerű sziget. A legtöbb magyar utazó Palma közelében, a délnyugati oldalon, a nyolc kilométer hosszan elnyúló homokos partszakasz szállodáiban, apartmanjaiban piheni ki a nap fáradalmait, és sétál le a pálmafák övezte, alig hullámzó tengerhez. Can Pastilla és El Arenal eredetileg halászfalvak voltak, melyek az elmúlt évtizedekben nőtték ki magukat turistaparadicsommá.
Annyi a természeti szépség és építészeti látványosság a szigeten, hogy senkinek sem érdemes egész üdülése során a hasát süttetnie a homokban vagy lubickolnia a tengerben. (Meggondolatlan napozással néhány nap alatt amúgy is garantált a leégés.) Autóbuszos kirándulásokkal megéri bejárni a szigetet, aki pedig több hétig nyaral, annak érdemes autót is bérelnie, és négy keréken önállóan felfedezni a szigetet. (Naponta akár 10 eurótól egészen 80 euróig kölcsönözhetünk kocsit, típustól, nagyságtól, a bérelt napok számától függően.) Ha Palma közelében van a szállásunk, a legegyszerűbb a helyi – természetesen légkondicionált – autóbusszal beutaznunk a fővárosba, alig egy euró ellenében. Palma népes város, itt él a szigetlakók csaknem fele. Ne hagyjuk ki a négyszáz éven át épült, Gaudí tervei alapján átalakított homokkő katedrálist, a 121 méter hosszú, 55 méter széles és 44 méter magas Sa Seu-t, amely a kalóztámadások idején az ágyútámadásoktól védte a lakosságot. Vele szemben áll a királyi palota, mely a regnáló János Károly távollétében látogatható (s mint tudjuk, ő ideje nagy részét inkább Madridban tölti). Palma büszkélkedhet Európa egyetlen kör alakú kastélyával, a tengerszint felett 137 méter magasan álló Bellverrel (katalán neve csodálatos kilátást jelent), amely a XIV. században királyi erőd, később nyári rezidencia, majd királyi börtön volt, és ahonnan pazar kilátás nyílik a tengerre és az egész városra. A környék éttermek, szórakozóhelyek sokaságát kínálja, és itt találhatók a legelőkelőbb szállodák is. Sétáljunk el a hosszú pálmafasor mellett a paloták tövében a kikötőig, élvezzük a sok szép jachtot, a hatalmas katedrális látványát a csodás naplementében. Az óvárosban a kis kolostorok mellett szép, romantikus tereken át vezethet az utunk, és bizonyára a bevásárlóutca forgataga sem kerül el majd minket.
Ha busszal vagy autóval felkerekedünk, az útirány lehet északnyugat, a Tramuntana hegylánc, hogy a festői szépségű tájakon haladva megismerjünk néhány bájos hegyi falucskát, így Valldemossát, ahol egykoron George Sand és Chopin is előszeretettel töltötte az idejét, és ahol a Michael Douglas família nyaral minden évben, saját palotájában. Pompás kis település a közelben Sóller, egy kis öböl partján, ahonnan tizennégy kilométeres, félelmetes, szinte véget nem érő szerpentinút vezet a hegyen át a látványos Calobra-öbölbe. E hegyvidék ideális terepe hegymászóknak, túrázni vágyóknak és biciklistáknak.
A vízi kirándulást kedvelők a Formentor-félszigetre hajókázhatnak északra, fürödhetnek a milliomosok strandjának nevezett partszakaszon. A természetkedvelők északkeletnek vehetik az irányt, hogy lássák Európa legnagyobb föld alatti tavát Coves del Drac helység egyik cseppkőbarlangjában.
Aki pedig a turisták által még alig felfedezett, meseszép, kristálytiszta, átlátszó, zöld színű tengerre vágyik, mely a Karib-tenger világát idézi, autózzon el Ses Covetes településre, El Arenaltól déli irányba, vagy negyven kilométernyi távolságra. E kevéssé ismert homokos tengerparti szakaszról még(?) nemigen írnak az útikönyvek, és e sorok íróját is egy már évek óta itt dolgozó, a szigetet jól ismerő honfitárs kalauzolta el. Legyen ez Az utazó titkos Mallorca-tippje!
Buli, sajt, bicikli
Ibiza
Ibiza 572 négyzetkilométerével csak a harmadik legnagyobb szigete a Baleári-szigetcsoportnak, mégis a világ leghíresebb földdarabjai közé tartozik. Vélhetően kevesebben tudják, hogy az UNESCO-világörökség része 1999 óta, köszönhetően biológiai sokszínűségének, történelmi műemlékeinek. Annál többen tudják, hogy Ibiza a bulizás szigete, ahová Londontól Madridon át Budapestig nyaranta chartergépek százai érkeznek (a magyar fővárosból érthetően szerényebb mennyiségben). A Földközi-tenger leghosszabb éjszakái itt vannak – tartja joggal a mondás. Nyolcezer szervezett buli zajlik nyaranta, s itt üzemeltetik a világ legnagyobb diszkóját, mely egyszerre tizenkétezer ember befogadására képes. Csaknem ezer vendéglő várja az éhes szájakat, a kellemes nappali – és főleg éjszakai klíma – pedig lehűti a táncban megizzadt fiatalságot. Az éttermek, diszkók, partik fővárosa a sziget tényleges fővárosa, Eivissa (mely Ibizát jelenti katalánul). 18 kilométernyi szépséges tengerparti szakasz is csábítja itt nappal az éjszakába feledkezett turistákat. A repülő egyenesen ide, a bulivárosba repíti a látogatót, akit a múlt érdekes és ritka emlékei is várnak a fővárosban. Az óvárosban, a magaslaton álló erődből páratlan kilátás nyílik a természetes kikötőre, és az egykori, megélhetést nyújtó sótelepekre, melyek védelméül szolgált az erőd. A Baleári-szigetek utolsó, épen maradt városfalai is itt láthatók, együtt hét bástyával.
A szigetet először a múlt század harmincas éveiben fedezték fel a világtól elvonulni kívánó európai értelmiségek, majd a hippimozgalom karolta fel a hatvanas-hetvenes években. Sok társadalomból kivonuló telepedett le a földi paradicsomnak tekintett kis szigeten. A fenyvesekkel teli zöld sziget öbleiben akár el is lehet bújni a világ és a diszkók zaja elől.
Menorca
A szigetcsoport kilencvenezer állandó lakót számláló második legnagyobb szigete szerényen húzódik meg Mallorcától északkeletre. Bár jóval kevésbé híres, mint két másik testvére, aki a nyugodt pihenést, a csendes homokos strandokat kedveli, nem csalatkozik. Két, öböl menti kisváros lakói versengtek egykoron egymással a nagyobb rangért. A turista számára ma már mindegy, ki, mikor érezte győztesnek magát. Az északnyugati csücsökben fekszik Ciutadella, az egykori főváros, mely történelmi városképével, romantikus kikötőjével már a világörökség méltó része. Mallorcától egy óra hajóval, csakúgy, mint a délkeleti végen található Mahon, amelyet közigazgatási és kereskedelmi központtá emelt földrajzi fekvése: a Földközi tenger legnagyobb természetes kikötője tartozik hozzá. A gazdag történelemmel büszkélkedő szigeten megannyi kultúra hagyta itt ma is látható nyomát a rómaiaktól a bizánciakon, arabokon át az angolokig, franciákig. Még a kalózok középkori pusztításai sem tudták eltüntetni a múlt emlékeit. A legújabb hódítók a világ turistái, akik békések, és legfeljebb szuveníreket és sajtokat visznek el távozóban a szigetről. A sziget dombvidékein legelő tehenek kiváló minőségű tejet adnak, s a Mahon névvel illetett, itt érlelt sajtfajta fogalom a világ ínyencei számára. A fürödni vágyók északon a völgyek és dombok között elterülő széles strandok közül választhatnak, míg a délen húzódó mészkőhegység miatt fenyőerdőkkel és sziklákkal körülvett kis öblök között válogathatnak.
Formentera
Ibiza fővárosából, Eivissából alig félórányi, dél felé tartó hajókázással jutunk el a 83 négyzetkilométernyi területű Formenterára, a szigetcsoport legkisebb szigetére, melyet alig hétezren laknak. Tengerpartja 69 kilométer hosszú, hihetetlenül tiszta vizű strandokkal. A turistákat pedig családi tulajdonban lévő kis szállodák várják. Szó szerint a nyugalom és a boldogság szigete, ahol nincs repülőtér, vasút, autópálya, helyette van csend, emberi léptékű táj, sétálási, biciklizési lehetőség. Az egykori sótelepek mellett a szépséges tájak nyújtják a fő látványosságot. Az idelátogatók nem használnak autót: tíz kerékpáros és kilenc gyalogos túrát javasolnak a helybeliek a tájékoztató füzetekben és az útba igazító táblákon. E „zöld útvonalak” csodás panorámákhoz, történelmi emlékekhez, terebélyes fügefákhoz vezetik a természetbarátokat a lapos, mindössze két fennsíkkal rendelkező mesés kis szigeten.
Ínycsiklandozó hispán ételek
Egyre ismertebbek a nagyvilágban a spanyol konyhaművészet remekei, de mégiscsak az az igazi, ha saját hazájában próbáljuk ki az egzotikusnak tűnő ínyencségeket, melyek a helybeliek számára sok esetben a hétköznapi falatozásokat, italozásokat jelentik. Íme a jellegzetességek, melyek közül érdemes minél többet kipróbálni az éttermekben, bárokban, vagy leemelni őket a szállodák büféasztalairól.
Gazpacho: andalúz hideg zöldségleves. Passzírozott, olajos kenyérrel sűrített fokhagymás paradicsomleves, melybe apróra vágott uborkát, főtt tojást, paprikát is tehetnek, vagy pirított kenyérkockával szórhatják meg. Bevezető étel, de nyári frissítő is lehet a nagy melegben.
Ensalada mixta: vegyes zöldségsaláta (paradicsommal, jégsalátával, uborkával, olívabogyóval, tonhallal), melyet tetszés szerint önthetünk nyakon a felkínált ecettel és olívaolajjal.
Tortilla: krumplis omlett.
Jamón Serrano (Serranói sonka): sertésből készül, szigorúan szabályozott érlelési és előállítási feltételek mellett. Előételként, szendvicsfeltétként, főtt ételek kiegészítőjeként fogyasztják.
Paella: Valenciából származó, speciális serpenyőben készült és tálalt, rizzsel gazdagon körített főétel. Húsként lehet benne csirke, sertés, nyúl (főleg Valenciában), de a legnépszerűbbek a tenger gyümölcsei (kagyló, rák, tintahal stb.). Nevét a készítéséhez használt kétfülű, mély serpenyőre emlékeztető edényről (paellera) kapta. Titka, hogy az alapanyagokat a sütési idejüknek megfelelő sorrendben kell az edénybe helyezni. Az olívaolajon dinsztelt, paradicsomos, fokhagymás alapon sütni kezdett hús után teszik a serpenyőbe a rizst, amit csak annyi vízzel öntenek fel, hogy épp ellepje. Ezt követően még zöldbab és borsó kerülhet az edénybe. Jellegzetes sárga színét a sáfránytól nyeri.
Tapas: apró, kis tálban szervírozott, esetleg pálcára tűzött finom falatok. Borkorcsolya fűszerezett hússal, tenger gyümölcseivel, megannyi variációban. A legismertebbek: alchacofa (articsóka ecetmarinádban); gambas (rák olajban); calamar (tintahalkarikák); tortilla (krumplis omlett); boquerones en vinagre (ecetben úszó szerdellák); pulpo (polip); jamón serrano; (papírvékonyra szelt serranói sonka); cangrejo (sült rákollók); manchego (kecskesajt). Fogyasztható előételként, friss, ropogós kenyérrel, olívabogyóval. Vigyázat, ha túl sokat megkóstolunk, akár jól is lakhatunk tőlük!
Cordero à la miel: Córdoba környékéről származó mézes bárány. A szeletekre vágott húst köménnyel, rozmaringgal és kakukkfűvel készített alaplében párolják. Idővel fehérbort öntenek hozzá, ehhez mézet adnak a hús megpuhulása előtt. Főtt vagy sült krumplival körítik, esetleg párolt zöldséggel.
Segoviai malac: e különleges finomságú húshoz a malacokat kizárólag Segovia városában vágják le. A kisdisznó nevelésének külön szertartása van: a malacot születésétől kezdve csak anyatejjel táplálják, és maximum huszonegy naposan vágják le, vagy amikor eléri a négy-öt kilogrammot. A kiváló minőségű, rózsaszínű hús puha, omlós, alig van rajta zsír.
Turrón: mandulából, mézből, tojásfehérjéből álló, törökmézhez hasonló állagú édesség. Churros: fánkféleség, melyet többnyire táblás csokoládéból olvasztott sziruppal tálalnak, ebbe lehet mártogatni a hosszúkás alakú süteményt.
Magdalenas: piskótaszerű, eredetileg töltetlen édesség.
Arroz dulce: tejberizshez hasonló, tejből és cukorból készített, fehér színű édesség.
Sangria: asztali vörösborból, ásványvízből, likőrből, friss gyümölcsből készült alkoholos üdítő. (Vigyázat, nagyon itatja magát, különösen nyári meleg estéken!)
Spanyol bor: a világ egyik legnagyobb szőlőtermesztő országában a legszélesebb kínálatban találhatunk ízlésünknek megfelelő nedűt. Ismert hispán borvidékek: Rioja, Navarra, Ribera de Duero, Malaga, Jerez.
Legyél az első hozzászóló "Costa del Sol, Baleári-szigetek" című cikkhez