Dalmácia felfedezésre váró városai

Dalmácia kristálytiszta vizű strandjai, velencei kori építészete sok százezer turistát vonz évente. A legnépszerűbb célpontok Zadar, Šibenik, Primošten és az egykori Raguza, a mai Dubrovnik. Nem árt tudni, hogy ezeken kívül is számtalan csodálatos város fekszik a több száz kilométeres dalmát tengerparton. Az akár vonattal is elérhető Split környékéről választottam ki az öt kedvencemet.

Split

A közel 200 ezres Split Dalmácia közepén helyezkedik el, Horvátország második legnagyobb városa, egyben a legfontosabb közlekedési csomópont. Változatos építészetű város, ókori romok, szűk sikátorok, tavernák és tízemeletes panelházak jól megférnek egymás szomszédságában.

A legjelentősebb látnivaló a fehér márványból épült, római kori Diocletianus-palota, amelyet a császár a visszavonulása után, 293-ban építtetett. A palota négy kapun keresztül közelíthető meg: a Tengeri Kapun (délről), az Aranykapun (északról), az Ezüstkapun (keletről) és a Vaskapun (nyugatról). A palotában található a Peristilium, egy korinthoszi oszlopokkal díszített udvar, ahol Diocletianus a vendégeit fogadta. A palota falai között a tulajdonképpeni óváros helyezkedik el. A Peristilium mellett találjuk a Sveti Duje-székesegyházat, a császár egykori mauzóleumát, amely a 7. századtól keresztény templomként működik.

A főkapu felett két kőkoporsóban IV. Béla magyar király lányainak, Katalinnak és Margitnak a földi maradványai nyugszanak, akik a tatárok elől menekülve a közeli Klissza várában vesztették életüket. Ha ezt már láttuk, simogassuk meg a császár által Egyiptomból idehozatott ébenfekete szfinxet, aztán kapaszkodjunk fel a toronyba, ahonnan Brač és Hvar is kiválóan látszik.

Split másik simogatnivalója Nini Gergely püspök szobra, melyet Ivan Meštrović szobrászmester 1929-ben készített. A műalkotást az Aranykapu mögött, a Diocletianus-palotával övezett óváros északi részén találhatjuk. A babona szerint a szobor nagylábujjának megérintése szerencsét hoz, siessünk, már majdnem teljesen elkopott…

Míg a Diocletianus-palota a Római Birodalom uralkodása alatt, a nem kevésbé látványos Loggia, vagyis a városháza és a Népek tere a Velencei Köztársaság idején épült. Ezen a részen számtalan sikátort és szebbnél szebb reneszánsz műemléket találunk. A főutcáról nyílik Split halpiaca, ahol mindenképpen érdemes szétnézni. Kapaszkodjunk fel a Gripe erődhöz is, ahonnan pazar kilátás nyílik az öbölre. Naplementében pedig a mólóról csodálhatjuk meg leginkább a fényárban úszó várost.

A Bačvice strand a központtól 10-15 perc sétával érhető el. Annak ellenére, hogy a rendkívül forgalmas kikötőtől csak egy móló választja el, igen tiszta vizével méltán nyerte el a legjobb fürdőhelyeknek járó Kék Zászlót. Igaz, nem a legszebb strand Dalmáciában, de legalább homokos és fantasztikusan jól felszerelt, ráadásul itt van a környék buliközpontja is. Ha augusztus végén érkezünk Splitbe, azt is megtapasztalhatjuk, milyen az, amikor a Split Beach Festival keretében a tetőfokára hág a hangulat. (Split egyébként eléggé délen fekszik ahhoz, hogy akár ősszel is megmártózhassunk a tengerben.)

Hvar

Csak egy rövid kompút választja el Splitet a Horvátország legrégebbi településének, Starigradnak helyet adó Hvar szigetétől.

A 300 négyzetkilométer alapterületével a negyedik legnagyobb horvát sziget címet kiérdemlő Hvart északról Brač szigete, délről Korčula határolja. A déli szomszédunk szigetei közül a harmadik legmagasabbnak számító, a túrázók és a mountain bike-osok kedvencének tartott Hvar legmagasabb pontja a 628 méteres Sveti Nikola (Szent Miklós)-csúcs. Igazi ékessége a 15. században épült apró kőkolostor és a csúcson álló kőkereszt.

A turisták nemcsak azért kedvelik Hvart, mert a sziget kiváló időjárásáról híres – az évi napos órák száma 2700, és télen sincs hideg –, hanem azért is, mert számtalan felfedeznivalót is nyújt az utazónak.

Közéjük tartozik a velencei uralom korát idéző óratorony és a Loggia – a városháza – épülete is, amely előtt, a sétányon ma a helyiek kínálják portékáikat. Legalább ennyire megkapó látványosság az Arsenal, az egykori fegyverraktár, ahol 1612-ben nyílt meg Európa legrégebbi közösségi színháza, és a spanyol erőd, a Fortica, amelynek alapjait a 13. században rakták le.

Ha a fáradtságot vállalva felkaptatunk a kanyargós utcákon, már innen is csodálatos kilátás tárul a szemünk elé. De ennél is nagyobb kalandot ígér a Pokonji világítótorony, amelynek eléréséhez érdemes csónakot bérelni, vagy egy hajótaxi sofőrjével megalkudni: a páratlan élmény garantált.

Vodice

Már a rómaiak idején – Arausa Antonia néven – ismerték a széles öbölben elhelyezkedő vízparti várost, amely a környékén található tiszta vizű források miatt kapta a Vodice nevet. A tízezer lakosú egykori halászfalu ma Horvátország egyik legélénkebb üdülőhelye, kiváló szállodákkal és vendégházakkal. Szűk, kanyargós macskaköves utcácskáin érdemes esténként elvegyülni a hömpölygő tömeggel, és miután a naplementét a kikötőből megcsodáltuk, irány valamelyik hangulatos, gyertyafényes étterem.

Apropó gyertyafény! A városka messze földön híres a helyben öntött színes gyertyáiról. Magát a folyamatot is szívesen bemutatják az érdeklődő turistának a sétálóutca műhelyeiben.

A város kihagyhatatlan látnivalója az 1646-ban épült, egykor lakóház- és védelmi funkciót ellátó Čorić torony, amelyet a šibeniki Fondra család építtetett 1646-ban. A temetőben áll a város első templomának számító – 1421-ben felszentelt – régi Szent Kereszt-plébániatemplom, és az 1700-as évek közepén, barokk stílusban épült mai Szent Kereszt-plébániatemplom, az 1772-ben átadott harangtoronnyal. Érdekes a Karmel hegyi Boldogasszony-templom, a plébánia Szent Kereszt-harangtemploma és a kora középkori Szent Illyés próféta temploma. Ha arra járunk, ne felejtsünk el aprót dobni az óváros kőből kirakott, egykor édesvizet, ma állítólag szerencsét szolgáltató kútjába.

A város legismertebb strandjai a kavicsos és betonos Hangar és a homokos Kék strand, miközben az eldugott kis öblök a naturisták igazi paradicsomának számítanak.

A település kiváló kiindulási pont a Krka Nemzeti Park, a Kornátok Nemzeti Park, a Vrana-tó Természeti Park és a Šibenik, Skradin, Prvić sziget felfedezéséhez. A vállalkozó kedvűeknek pedig kevés jobb program adódhat, mint egy éjszakai vitorlástúrán megismerni a szigetvilág titkait.

Trogir

Splittől 27 kilométerre nyugatra található Trogir, a horvát múzeumváros, amelynek városfallal körülvett óvárosa, amit kőhíd köt össze a szárazfölddel, 1997 óta az UNESCO-világörökség része. Szűk, kanyargós, velencei hangulatú utcácskáin sétálva olyan érzésünk támad, mintha visszacsöppentünk volna a középkorba. Utunk során reneszánsz és barokk paloták, romantikus stílusban épült templomok gazdagítják a képet.

Amit semmiképpen sem hagyhatunk ki a városkában járva, az a román és gótikus stílusjegyeket egyaránt magán viselő Poderta Palota, a 14. században épült városháza, valamint a vele szemben álló óratorony és a 15. században épült Loggia.

A város környékén több fürdőhely is várja a pihenőket. Seget Donji kavicsos strandja igen népszerű az üdülők körében, a Pantan folyó torkolatánál található kavicsos-homokos Pantan strand pedig alig másfél kilométerre van az óvárostól. A trogiri Riviéra legnépszerűbb strandja Okrug, a helyi Copacabana pedig az öt kilométerre található Ciovo-szigeten lelhető fel.

Korčula

Komppal érkeztem pár éve az Adria hatodik legnagyobb szigetére, a 47 kilométer hosszú Korčulára, amit sokan nem véletlenül csak kis Dubrovnikként emlegetnek. A ciprusok, tölgyfák, fenyők borította sziget szépségét jól mutatja a legenda, miszerint Poszeidón, a tenger istene ezt a szigetet ajándékozta a meseszép Kerkyrának.

A sziget keleti részén fekvő apró fővárosát a velenceiek által a 15. században tornyokkal, bástyákkal megerősített 13. századi városfal veszi körül. Korčulára érkezve rögtön Marco Polo hagyatékába ütköztem, a híres velencei kereskedő, Kína felfedezője állítólag itt született, és erre lépten-nyomon felhívják a turista figyelmét. A városnézés során nem hagyhatjuk ki a múzeumként funkcionáló háromszintes szülőház megtekintését, amelynek tornyából csodálatos kilátás nyílik a városra.

Abba nem érdemes belegondolni, hogy Marco Polo korában nemigen épülhetett ekkora ház, ringassuk magunkat inkább a boldog illúzióba…

Korčula másik nevezetessége a Szent Márk-katedrális a főtéren. A gótikus-reneszánsz templom oltárképét látni kell, már csak azért is, mert Tintoretto festette. Innen hat kilométerre, Lumbarda közelében található a Przina strand, ami természetes homokos part (Horvátország több kis homokos strandja is mesterségesen feltöltött). Ha nem autóval indulunk útnak, busszal gyorsan és olcsón elérhető, figyeljük a többi utast, hol kell leszállni (a buszmegállótól 20 perc séta a strand).

Korčula városától 45 kilométerre nyugatra fekszik Vela Luka, ahol a sziget legnagyobb kikötője található. A várost menetrend szerinti buszjárat köti össze Korčulával, az egyórás út festői tájakon vezet át. Sokan azért keresik fel, mert itt található a mediterrán civilizáció bölcsőjének tartott Vele Spila, a kontinens egyik legfontosabb őskori barlanglakása, amely eszmei értékén túl ugyan nem sok látnivalót kínál, de ha már itt vagyunk, élvezzük ki a Vela Luka-öbölre nyíló csodás kilátást. Ugyanezért érdemes felkeresni a 19. századi, Monarchia korabeli Forteca erődöt is a Hurm-dombon, ahonnan szintén kellemes panoráma tárul az utazó elé.

Fotó és szöveg: Posztós János

Ez a cikkünk Az Utazó magazin 2016/III. számában található!