A vadnyugat világában

Neve indián nyelven kis forrást jelent, beceneve pedig Grand Canyon Állam, ám a Colorado folyóval szegélyezett terület a sok kanyonon kívül rengeteg más látnivalóval és sokrétű klímával vonzza évi 29 millió látogatóját.

A vadnyugat és az amerikai cowboyok hazája tipikusan dél-amerikai: óriási rezervátumokban csodálhatjuk meg a spanyol megszállók temperamentumos örökségével fűszerezett
amerikai őslakosság színes egyvelegét, lasszózhatunk igazi ranchon, és akár bele is kóstolhatunk egy eredeti hacienda életébe.

A 22 indián törzs otthonaként szolgáló Arizonában az őshonos közösségek nagyban hozzájárulnak az állam spirituális, kulturális és gazdasági életéhez. Minden törzs egyéni vibráló kultúrával és saját kormányzattal rendelkezik, amely többek között a közösség egészségügyi ellátásáért és oktatásáért is külön felel. Bár a legtöbb rezervátum tárt karokkal várja a látogatókat, hogy megcsodálhassák évezredes kultúrájukat, a turisztikai élmények palettája a törzsek között nagy eltéréseket mutat; van, ahol kézműves foglalkozáson is részt vehetünk, máshol az idegeneket inkább a kaszinók patrónusaként látják a legszívesebben.

 

Egy kis történelem

Arizona területe már több ezer éve lakott: a hohokam indián kultúra után az első spanyol felfedezők a XVI. században térképezték fel ezt a területet. Az igazi kolonizáció a spanyol katolikus misszionáriusok megjelenésével kezdődött, akik át akarták téríteni az indiánokat a katolikus hitre. Nem sokkal később a spanyolok megalapították itt az első városokat is (1752 Tubac, 1775 Tucson), hogy megerősítsék uralmukat a terület fölött, így Arizona 1810-től, a mexikói függetlenség megszerzésétől számítva teljes egészében Mexikóhoz tartozott.

Ám 1848-ban, a mexikói–amerikai háború elvesztése után Mexikó arra kényszerült, hogy a Gila folyótól északra fekvő területet – amelyhez többek között a mai Arizona is hozzátartozott – 15 millió dollárért átadja az Amerikai Egyesült Államoknak.

Nem utolsósorban az arizonai rangereknek köszönhetően, akik rendet teremtettek a törvénytelen világban, 1912-ben Arizonát mint 48. államot felvették az amerikai szövetségbe.

Arizona területén háromszor elférne Magyarország (295 276 km2), a majdnem 6 milliós lakosság kétharmada fehér, egynegyede hispán és 5 százalékuk indián.
Mivel 2003 óta a hispán lakosság körében több gyermek születik, mint a fehéreknél, a becslések szerint 2035-re a lakosság többségét a spanyol ajkúak fogják kitenni.

Kalifornia után Arizonában a legnagyobb az indián lakosság aránya, amely egész Amerika indián összlakosságának a 10 százalékát teszi ki. Ezen a vidéken tehát nem kell múzeumba mennünk ahhoz, hogy megismerjük egy-egy régi kultúra csodás világát, a rezervátumok és a számos fesztivál felejthetetlen élményt jelent minden vendég számára.

Az ásványi kincseknek, mindenekelőtt a rézércnek óriási gazdasági jelentősége van, ezenkívül található még arany, ezüst, cink, ólom és urán is ezen a vidéken. A legfontosabb mezőgazdasági termelést a pamut, a tejtermékek, a zöldségek és a citrusfélék teszik ki, a városokban az ipar és a gépgyártás hozott a második világháború után gyors fejlődést.

Elhelyezkedése változatos klímával ajándékozza meg a vadregényes államot: a Colorado folyónál található Yuma csupán 21 méterrel fekszik a tengerszint fölött, míg a San Francisco Peak csúcsa 3851 méter magasságba nyújtózik. Így lehetséges, hogy a vadnyugat világában ugyanazon a napon vízisíeljünk és síeljünk is egyet.

A terület nagy részén állandó a szárazság, annak ellenére, hogy a nyári hónapokban sok csapadék esik. Gyakran előfordul, hogy ugyanazon a napon Arizonában mérik a legalacsonyabb és a legmagasabb átlaghőmérsékletet is: a legalacsonyabb értéket 1971-ben McNary közlében mérték (–40 ˚C), a legmagasabbat Parker városában 1905-ben (52,8 ˚C).

 

Nemzeti parkok

Arizonát a legtöbben a sivatagi területeiről és kanyonairól ismerik: északkeleten a Grand Canyon mellett található egy másik meseszép táj, a Canyon De Chelly. Itt két óriáskanyonnal találkozhat a látogató, ahol a vörös kőbe bizarr árkokat vájt a víz. A látványosságok közé tartozik a rengeteg, akár 4500 évvel ezelőtti településmaradvány is a puebló kultúrából, így a parnorámaútvonal nemcsak a gyönyörű tájat kínálja fel, hanem ízelítőt is ad a régi és az új indián kultúrából.

Mindenképpen látni kell a Utah határán elhelyezkedő Monument Valley völgyet is, amely a navahó rezervátum része. Ha ismerősnek tűnik a piros síkság, az nem véletlen, hiszen rengeteg film és reklám kulisszájaként szolgált a vadnyugat gazdaságilag használhatatlan területe (pl. Easy Rider).
A Saguaro Nemzeti Park különlegessége, hogy az Arizona jelképévé vált sokkarú oszlopkaktuszok védett területe. A Saguaro kaktusz (ejtsd: szavuarosz) csak a Sonora-sivatag forró és száraz területén nő, a legnagyobb 200 éves példányok 12 méter magasak és 8 tonnát nyomnak. Ha esik az eső, a kaktuszok megdagadnak, száraz periódusok idején az elraktározott vizet elhasználják és ismételten összezsugorodnak. A csodanövény május végétől krémszínű virágokat hoz, gyümölcse ehető, szárának bordái pedig több mint 20 madárfajnak adnak otthont.

 

Grand Canyon

A világ egyik leglátványosabb természeti jelenségét – a Colorado-fennsíkot több száz kilométer hosszan átszelő Colorado folyót – mindenki méltán ismeri.

A világörökség részének nyilvánított nemzeti park évente 5 millió látogatóval büszkélkedhet, a nyári hónapok zsúfoltsága miatt tehát érdemes a kirándulást jó előre megtervezni.

A kanyon partját szegélyező sziklafalak gyakran több mint 2000 méter magasak, ennyi eltérő növény- és állatfajt sehol máshol nem találhatunk egy helyen. Ráadásul a vegetáció közössége is egyedülálló: mivel a növények alkalmazkodnak a kanyon szokatlan klímájához és légmozgásához, így sok faj a saját zónáján kívül nem jellemző társaságban pompázik.

Távcső és fényképezőgép nélkül nehogy útnak induljunk, ha pedig bármire szükségünk volna, akkor mindent beszerezhetünk a Grand Canyon Village városkában, melynek hoteljeiben kényelmesen meg is szállhatunk. A park területén természetesen kempingezni is lehet, a kanyont pedig számos úton fedezhetjük fel: gyalog, a folyón, vasúttal, de akár helikopterrel vagy szamárháton is csodálatos helyekre juthatunk.

Phoenix

Mindegy, hogy szórakozni, golfozni vagy moziba szeretne menni, esetleg lovaglásra, raftingtúrára vágyik, vagy hőlégballonon szeretne a környék fölött átlibegni, a hamvaiból feltámadó madárról elnevezett városban és környékén mindent megtalál. Mindezt pedig átlagosan 325 napfénnyel elárasztott napon!

Már i. e. 300 évvel ezt a területet a hoham indiánok lakták, ebből a kultúrából virágzott ki a mára másfél millió lakost számláló város. 1889-ben a rohamosan fejlődő Phoenixet kinevezték Arizona fővárosává, amely klímája miatt hamarosan közkedvelt üdülőhellyé vált. A Phoenix körüli terület már a sivataghoz tartozik, 75 perces autózás alatt mégis 6 tóval találkozunk, ahol a vízi sportok szerelmesei igazán megtalálhatják számításaikat. És akkor még nem is láttuk az 5 gyémántos szállodákat, a több mint 200 golfklubot, a múzeumokat és az Orfeum Színházat sem!

 

Utazási tanácsok

Bár Arizonában egész évben van mit csinálni, a sivatagi területeket mégis október és április között ajánlott meglátogatni. A magasabban fekvő területekre télen és kora tavasszal mindenképpen vigyünk magunkkal téli ruházatot. Mivel a klíma mindenütt száraz és napos, mindig legyen nálunk elegendő víz és napvédő krém, a csalóka időben ugyanis könnyen leéghetünk.

Az indiánrezervátumokban soha ne fényképezzünk anélkül, hogy érdeklődnénk a megkötések és a díjak felől. Itt a tánc általában vallási ceremónia része, tehát tisztelettel és csendben figyeljük, beszélgetni és tapsolni szigorúan tilos. A szent helyek és a temetők nem állnak nyitva a nyilvánosság előtt, magánházba pedig csak meghívásra illik belépni.

Sátorozásnál ajánlott az ételeket úgy tárolni, hogy állatok ne férhessenek hozzá, a cipőnkbe pedig soha ne bújjunk bele anélkül, hogy megnéztük volna, hogy nem lakik-e benne egy skorpió, mióta nem használtuk.