Isztambul – Hagia Sophia
Az isteni bölcsesség temploma, a Hagia Sophia a világ egyik legkülönlegesebb építménye. A hajdani bizánci, ortodox bazilika, Isztambul szívében pompázik. Felépítése óta jó néhányszor hevert már romokban, míg a Keletrómai Birodalom újbóli virágzásának idején, 537-ben elnyerte jelenlegi, lélegzetelállító formáját. Újjáépítését követően a Hagia Sophia több mint ezer évig volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye, sőt az uralkodókat is itt koronázták. A templom ötvözi a bizánci korban ismert szinte összes építészeti megoldást, amelyekből különleges szépségű, a végletekig tökéletesített egységet kovácsol. A páratlan építészeti megoldások közül már első ránézésre is szembetűnő a hatalmas, 31 méter átmérőjű, több mint ötven méter magas kupola, amelyet tartópillérek és kisebb kupolák tartanak a magasban, a mai építészeti megoldásokat is megszégyenítő precíz, mértani pontossággal megtervezve. Az esztétikum is legalább akkora szerepet játszik a csodás templomban, mint a méretek. A hatalmas kupola alatti boltíves ablakokon beözönlő fény megvilágítja a Keletrómai Birodalom legszebb oszlopait, mozaikjait és csillogó márványait, amelyek egykoron az egész templomot ékesítették. Ma is gyönyörködhetnénk művészi látványukban, ha az oszmán-törökök nem alakították volna át 1453-ban mecsetté a ma múzeumként látogatható, egykori templomot. Mivel az iszlám vallás tiltja az emberábrázolást, a mozaikok nagy részét bevakolták, és a templomhoz minareteket építettek. Manapság is látható faragott kőoszlopait I. Justitianus császár és feleségének anagrammái díszítik, emlékeztetve mindenkit a hajdani világbirodalom nagyságára.
Pamukkale
A törökországi gyógyturizmus fellegváraként is ismert Pamukkale – magyarul gyapotvár – Nyugat-Törökországban, Denizli mellett található. A ritka természeti csodaként számon tartott, vakítóan fehér mészkőmedencéket a föld alól feltörő, kalcium-hidrogén-karbonátban és szén-dioxidban gazdag, közel 35 fokos, a domboldalról alázúduló forrásvíz hozta létre. Egy ilyen különleges teremtményhez természetesen legenda is társul, miszerint II. Euménosz pergamoni király jutalmat ajánlott fel annak, aki súlyosan beteg lányát meggyógyítja. Egy idős orvos javaslatára vitték a leányt a hegyre, a gyógyító forrásokhoz, hogy ott igyon a vízből, és fürödjön meg abban. Miután meggyógyult, a király várost építtetett fürdőkkel a különleges helyre, amelyet Hierapolisznak, azaz Szent Városnak kereszteltek, ahol a római uralkodók is megfordultak. Az UNESCO, felismerve a vidék egyedülállóságát, a Pamukkalét a világörökség részévé emelte. A különleges hatású, 40 Celsius-fok körüli gyógyvizet ma már csak néhány kijelölt medencében élvezhetjük, és a Pamukkalében csak a kijelölt útvonalon, a cipőnktől megszabadulva sétálhatunk, mert a török kormány ezzel is hozzá akar járulni a különleges érték megóvásához.
Kappadókia
Törökország kis-ázsiai részén, egész pontosan annak kellős közepén, a Toros-hegység, a Fekete-tenger és az Eufrátesz között fedezhetjük fel a világ különleges természeti alkotásai közül sokak számára legkülönlegesebbet, a kappadókiai vulkanikus képződményeket, amelyek az emberi kéz által alkotott föld alatti városokkal együtt jelentenek páratlan értéket. Az anatóliai táj méltán leghíresebb területét a sokak által csak „cukorsüvegekként” vagy „tündérkéményekként” emlegetett vulkanikus képződmények gazdagítják, olyan lélegzetelállító látványt tárva az utazók elé, amely a régi korok nagy uralkodóit és a jelen időszak filmes elitjét egyaránt elbűvölte. Az Isztambultól 12 órányi autóbuszútra fekvő, az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított Göremei Szabadtéri Múzeumban elénk táruló páratlan nevezetesség az itt élt, több tízezernyi üldözött bizánci keresztény több évszázados munkáját is tükrözik. Templomokat, kápolnákat, sőt még lakásokat is vájtak a sziklákba, és hihetetlen módon a föld alá is, ahol 6-8 emeletes ősi városokat találunk, amelyek a felszíni vulkanikus képződmények mellett a kappadókiai vidéket gazdagítják. Néhányan mindmáig követik őseik példáját, és bérelhető szobákat vájnak a puha tufába, a vadromantikát kedvelő módosabb külföldi utazók számára. A vidék vonzerejét jellemzi, hogy évente közel 2 millió turista keresi fel a tájat.
Ankara
Ha kíváncsiak vagyunk az ország északkeleti részére, mindenképpen látogassunk el a volt Hettita Birodalom területére, a mai Törökország fővárosába, Ankarába, amely ötmillió lakosával az ország második legnagyobb városa, látnivalókban azonban méltán verseng az első helyért. A város történelmi részét jellemzően oszmán és római stílusú épületek, szűk utcák jellemzik. A leghíresebb turistacélpontok a bizánci fellegvár és a Hisar, de a mecsetek, a török és római fürdők, a múzeumok néha már zavarbaejtően követhetetlen, bejárhatatlan sokasága is szinte rázúdul a felfedezni vágyó utazóra. A látnivalók sorát a legnagyobb, az ankarai vár bejáratánál található, eredetileg fedett bazárként működő Anatóliai Civilizációk Múzeuma nyitja. Augustus császár temploma követi, a nevezetes Monumentum Ancyranummal. Musztafa Kemal Atatürk mauzóleuma, az Anıtkabir és a mellette található múzeum Kemal Atatürk, a modern, világi Török Köztársaság alapítója, első elnöke és legnagyobb reformere életét, személyes tárgyait mutatja be. A múzeumban, láthatjuk továbbá Atatürk államelnök viaszszobrát is. A mauzóleum mindennap nyitva tart, a múzeum hétfő kivételével mindennap. Ezenkívül érdemes felkeresni a Kurtulus Savasi Müzesit, mely a török függetlenségi háború emlékeit őrzi az első török parlamentnek otthont adó épületben.
Epheszosz
Ha egy ókori romváros hangulatába szeretné beleélni magát az utazó, arra keresni sem kell jobb helyet, mint Epheszosz. A romjaiban is csodálatos várost időszámításunk előtt a 2. évezredben alapították jón hajósok. A kezdetben mindössze néhány kunyhóból álló település hamar virágzásnak indult, és a Számosz szigetével szemben létrejött városban rohamosan nőttek ki a földből a szebbnél szebb paloták, kikövezett agorák és az elmaradhatatlan színház. Epheszosz hamarosan az ókori világ legjelentősebb városa lett, amit a mai napig megkérdőjelezhetetlenül sugároz egyedi hangulata. A település akkor került igazán az ókori világ érdeklődésének középpontjába, amikor a hellén telepesek rábukkantak az őslakók egyik szentélyére, ahol egyik istennőjüknek áldoztak. A telepesek azonnal azonosították az istennőt az ő Artemiszükkel, akinek tiszteletére pompás templomot építettek, amely ragyogó aranyborításával még a hódító Nagy Sándort is lenyűgözte. Az Artemisszion névre keresztelt épületet azonban Kr. e. 356-ban felgyújtották, de később egy még ragyogóbb, még nagyobb templomot emeltek a helyére, amely a vallási élet központjává nőtte ki magát, miközben egy szinte önálló város fejlődött ki körülötte. Az ókori világ 7 csodájának egyike sajnos ma már csak romjaiban látható, igaz, a gízai piramisok mellett Artemisz temploma az egyetlen ma is létező ókori csoda, amelynek feltárását a véletlennek köszönhetően az 1900-as években kezdték el. Artemisz istennő legendás kincseit, igazgyöngyeit, dísztűit, valamint a pénzverés első emlékének számító arany-, ezüstpénzhalmait ma is az epheszoszi és szeldzsuki múzeumokban csodálhatja meg az időutazásra áhítozó utazó.
Legyél az első hozzászóló "A Hagia Sophiától Epheszoszig" című cikkhez