A magyar Pamukkale birodalma – Egerszalók

A nagyvárosokkal is felveszi a versenyt Egerszalók. Ez a kistelepülés közigazgatásilag tekintve község. Turisztikai vonzerejét, eredményeit figyelembe véve a Déli-Bükk és a Mátra között, Egertől 5, Budapesttől 120 kilométerre fekvő, gyorsan fejlődő üdülőfalu helyet érdemelt kiadványunkban. A Heves megyei települést a gyógyvíz tette széles körben – itthon és egyre inkább az országhatáron túl is – ismertté: évről évre nő azoknak a száma, akik a kikapcsolódás vagy a gyógyulás reményében érkeznek Egerszalókra.

Top látnivalók

1. A sódomb és környezete: Az egerszalóki sódomb a környék szimbóluma és védjegye. A hegyoldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges, teraszos mészkőképződmény Európában egyedülálló.

Ebben a mesebeli környezetben található a Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel, a térség legnagyobb szálloda- és fürdőkomplexuma, amely magas színvonalú gyógyászati és wellness-szolgáltatásaival vonzza a vendégeket. Az itt feltörő gyógyvíz ízületi, gerinc-, csont- és kötőszöveti betegségek, mozgásszervi elváltozások és sportsérülések utáni rehabilitációra ajánlott.

2. Sáfrány utcai barlanglakások: Az összefüggő barlanglakásokban megelevenedik a múlt. A mesterségek műhelyében a mezőgazdaságban és a ház körül használatos szerszámokat láthatják. A többi lakásban a II. világháborút megelőző időszak konyhai eszközeit, bútorait tekinthetik meg helyi gyűjtésből. Különleges napokon a kemencében sülnek a finomságok, és kézműveskedésre, gyertyaöntésre is sor kerülhet.

3. Betyárbújó kaptárkő: A Bükkalja legfőbb turistalátványosságai közé tartoznak a kaptárkövek, leginkább különleges kialakulásuk és máig rejtélyes használatuk miatt. A 10 vagy akár 20 millió évvel ezelőtt kialakult riolittufát a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így  emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is, de a kaptár szó miatt felmerülhet az a megoldás is, hogy méhkaptárként szolgáltak a fülkék. A falu felett több kaptárkő található. A legismertebb a Betyárbújó kaptárkő, amely korábban csőszkunyhóként is szolgált.

4. Egerszalóki borok, pincék: Az Egri borvidék részeként is ismert településen az érkezők kedvükre kóstolgathatják az egyedi kialakítású riolittufa pincékben a finom fehér-, rozé- és vörösborokat. Találnak itt borszentélyt, bortrezort, kóstolótermet, bormintaboltot: neves borászok, családi pincészetek az év minden napján várják a vendégeket.

Kemencében sül az étel

Keressük meg kincseinket, fényesítsük ki őket, és mutassuk meg azokat! – ez a szépen fejlődő település szlogenje. Az egerszalókiak vendégszerető emberek, szívesen látják a vendégeket, akik egyre többen érkeznek, köszönhetően az elmúlt időszakban széleskörűen megvalósult fejlesztéseknek: a településen dinamikusan nőtt a kereskedelmi szálláshelyek száma. A falu központjában kapott helyet a Gyógyvizek Völgye Turisztikai Információs Iroda, amely segíti az idelátogatók tájékozódását, egyúttal kiállítóhely és számos rendezvény helyszíne is. Az Egerszalókra érkezők kora tavasztól késő őszig csatlakozhatnak a hagyományos falusi programokhoz. Népszerű a hagyományos disznótor, a Boros-Toros. Az Egerszalóki Pünkösdi Tor-Túrán a falusi vendégházak kemencéiből sült ételekből kapnak ízelítőt. A szüret hagyományosan augusztus végén, a Szüretindító Bortúrával kezdődik.