Adria

Különösen azóta, hogy déli szomszédaink, rohamtempóban, egész a tengerig megépítették a sztrádát – az első szakaszt is beleszámítva, nálunk több évtized alatt készül el az M7-es fővárostól a határig tartó szakasza – manapság egyre több magyar családban válik hagyománnyá az isztriai nyaralás. Persze az Isztriai-félszigetet nem csak azért érdemes felkeresni, mert közel van: csábítóak ragyogó tengerparti szakaszai, pompás túraútvonalai, hangulatos aprófalvai, történelmi emlékei, finom ételei. De nézzük sorjában, mivel is vár minket Isztria, Horvátország legészakibb idegenforgalmi régiója. Lent a sziget déli „csücskén” lévő Medulin főként a kisgyerekes családok számára ideális, hiszen a védett öbölben lévő, biztonságos, sekély vizű strandon nem kell a csemetékért aggódni. A vadabb partvidéket kedvelők a szomszédos Premantura felé vegyék az irányt. Noha védett öböl itt is található, a legtöbb partszakaszon a nyílt tenger, és valahol a távolban Olaszország látható a húsz-harminc méter magas sziklafalakról – amelyek tetejéről a bátrabbak akár a vízbe is ugrálhatnak.

Remek strandokat a félsziget nyugati partján is találunk, például Umagban, Porecben vagy Rovinjban Az Isztrián persze nemcsak a strandokból, hanem a látnivalókból sincs hiány: Pulában kihagyhatatlan a híres római amfiteátrum, amit az I. században, a római Colosseummal csaknem egy időben emeltek. Rovinjban, a Szent Eufémia-templomot érdemes feltétlenül felkeresni, annak harangtornyából ugyanis csodás panoráma tárul elénk. De Rovinjnál járva látogassunk el a Palud-láphoz, a Lim-csatorna déli oldalán található Romualdo-barlanghoz és a Cave di Monfiorenzo kőfejtőbe is, ahol egy valóságos „földtani emlékművet” járhatnak körbe az érdeklődők. A félsziget belseje is sok érdekességgel szolgál. Itt van például a közigazgatásilag Buzet városához tartozó, 15 lakosú Hum nevű település, ami – legalábbis a környékbeliek szerint – a világ legkisebb falva. Az apró települést erődítményszerűen öleli körbe a vastag kőfal, ami mögött nyolc lakóház, templom és az aprócska főtér áll.

A vitorlázás szerelmesei kilenc isztriai jachtkikötő színvonalas szolgáltatásai közül választhatnak, az aktív kikapcsolódásra vágyókat kerékpár-, motokrossz- és vízisípályák, jet-ski, valamint szörfkölcsönzők, búváriskolák is várják, Umag és Novigrad pedig teniszpályák tucatjaival áll a sportos nyaralók rendelkezésére. Az Isztrián járva feltétlenül térjünk be helyi vendéglőkbe is, ahol olyan gasztronómiai különlegességeket kóstolhatunk meg, mint amilyen a kecskesajt, a füstölt-sütött sertéskaraj vagy éppen a szarvasgombás tészta.

 

Híd a nyugalom szigetére

Kvarner-öböl – ilyen néven viszonylag kevesen ismerik Horvátország Isztria melletti régióját. Ha viszont Opatiját vagy a Krk-szigetet említjük, már biztosan mindenki számára ismerős a vidék. A híres Opatiját már a XIX. században felfedezték az osztrák–magyar birodalom tehetősebb arisztokratarétegei. Erre a korszakra emlékeztet még ma is jó néhány elegáns villa, kastélyszerű építmény. A nyaralóhely legismertebb „utcája” a tengerparton több mint tíz kilométer hosszan vezető parti sétány, a Lungo mare. Az itt lévő gondozott parkok, drága szállodák, boltok sora miatt nevezik Opatiját a horvát Monte-Carlónak is. A környéket nem csak gyalog fedezhetjük fel: olcsón bérelhetünk vízitaxit, így a tengerről gyönyörködhetünk a partot benépesítő szállodák-villák sorában és a „háttérben” magasodó hegyvonulatban. S ha már a hegyet említettük: az 1396 méter magas Ucka-hegyről remek panoráma nyílik a vidékre.

Aki a nyüzsgő Opatijánál nyugodtabb vidéken töltené vakációját, választhatja Cres vagy Rab szigetét, netán a Kvarner-öböl egyik legkedveltebb turistacélpontját, az Opatijától délre lévő Krk-szigetet, ahová hídon át lehet bejutni: az átkelő használatáért ugyan külön díjat kell fizetni, de nem fogunk bánkódni a kiadás miatt. A remek panorámát adó hidat hátrahagyva ugyanis rögtön nyugalom szállja meg az utazót: buja erdők, elképesztő sziklasivatagok s a türkizkék tenger partján vezet az út. A legtöbben a sziget névadó településére, Krkbe tartanak, ám rendkívül népszerű a földdarab déli „csücskén” lévő Baska nevű falu is.

Végeredményben mindegy, hol száll meg az utazó: a szigeten autóval minden legfeljebb húsz-harminc perces távolságra van. Baska a másfél kilométer hosszú, félköríves, lassan mélyülő vizű stranddal csábít sokakat, de hangulatos a kikötő is, főként azokban az órákban, amikor visszatérnek a tengerről a halászhajók. Baska különös vonzereje az is, hogy a központi strandtól két-három kilométeres vonzáskörzetben tucatnyi remek, kevésbé zsúfolt fürdőzőhelyet találni. Ezeket – igaz, nehezen járható ösvényeken – gyalog is meg lehet közelíteni, de akinek kedvbe van evezni, akár gumicsónakkal is eljuthat a kisebb strandokhoz, öblökhöz. Páratlan élmény, amikor a parányi, olykor éppen csak kétszemélyes, magas sziklafalakkal körbevett öblökben strandolhat az ember anélkül, hogy bárki is megzavarná. Baska felé járva feltétlenül keressük fel a település központja fölé magasodó hegyen álló kápolnát: fárasztó ide felkapaszkodni, de a fantasztikus látvány mindenért kárpótol. A fáradt turista pedig a nap végén a krki sült bárányból meríthet energiát.

 

Vízesések világa

A Kvarner-régióhoz tartoznak a híres Plitvicei-tavak, amelyeket szinte kötelező felkeresnie annak, akinek Horvátországban járva az átlagosnál több ideje van. Talán kedvcsinálónak elég annyi: a Plitvicei-tavak Horvátország leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságai. Évente több millióan keresik fel ezt a varázslatos vidéket – ennyien pedig nem tévedhetnek. A tóvidék „értékét” jelzi az is, hogy 1949-ben nemzeti parknak minősítettek a Plitvicei-tavakat, az UNESCO pedig a világörökség részévé nyilvánította a parkot. A Zágrábot Dalmáciával összekötő út mentén fekvő területen tizenhat kisebb tó található néhol sűrű bükk- és fenyőerdőben, máshol pedig hetven méter magas sziklafalak között. A tavakat természetes mészkőgátak választják el egymástól, ám azok mégis összetartoznak. A legmagasabban és a legalacsonyabban fekvő tó között ugyanis csaknem százötven méteres szintkülönbség van, amit a víz, „mintha csak lépcsőn ereszkedne alá”, tóról tóra számtalan zuhatagon keresztül küzd le. A páratlan látványt nyújtó, olykor tíz-húsz méteres vízeséseket ráadásul nem csak messziről szemlélhetik meg a turisták. A zuhatagokat és tavakat ugyanis „behálózzák” a gerendákból készített sétautak.

A vidéket nem csak gyalogosan fedezhetjük fel: kisvonattal és hajóval is túrázhatunk. A szemkápráztatóan tiszta, kékben, zöldben pompázó tavak állat- és növényvilága is elképesztő. Látni itt több mint ötven méter magas lucfenyőt és másfél méter átmérőjű jegenyefenyő-törzset is. Az itt előforduló állatfajok közül feltétlenül érdemes megemlíteni a barnamedvét és a farkast, amelyek leggyakrabban kora hajnalban vagy alkonyatkor aktívak, de megtalálható itt a róka, a hiúz és a borz is, a tavakban pedig ezerszámra élnek pisztrángok. A park madárvilága is rendkívül gazdag. Több mint száznegyven madárfaj fészkel errefelé. További érdekesség, hogy a tavak mentén húsz barlang is található, amelyek közül a Golubinjača, a Mračnjača, a Velika pećina és a Šupljara a legismertebb.

 

Tengeri orgona csábít

Aki Horvátország délebben fekvő térségeit, Dalmácia zadari, sibeniki, spliti vagy dubrovniki régióját keresné fel, ma már kényelmesen megteheti ezt: az idegőrlő és veszélyes szerpentin helyett már Splitig biztonságos és gyors közlekedést biztosító sztrádán lehet hajtani. Rijekától például kényelmes tempóban is három óra alatt el lehet jutni „Dalmácia kapujáig”, Zadarig. Itt feltétlenül érdemes megállni egy pihenőre, ugyanis már a sztrádáról különlegesen szép látványban lehet részünk. A zadari lehajtó előtt álló viaduktnál panorámateraszt alakítottak ki, ahonnan a nyílt tengerre és a keskeny fjordszerű öbölre lehet rálátni. Aki a látványtól kedvet kap arra, hogy itt töltse szabadságát, további különleges élményekre számíthat. Az érintetlen szigetek, a kristálytiszta tenger, a remek strandok mellett az óvárosáról és gazdag kulturális örökségéről híres, eredeti római kori utcahálózatát megőrző Zadar is várja a turistákat. Kuriózum a zadari tengerparti sétányon található hetvenméteres „tengeri orgona”, amelynek harmincöt nagy sípjából a szél csalogat elő különleges dallamokat.
Zadar remek kiindulópont a környék felfedezéséhez: a közelben van például Nin városka, ahol ma is három olyan templom áll, amelyeket még a IX. században építettek. Aki pedig Zadarnál is délebbre tart, s például Sibeniknél „verne tábort”, szintén sok látnivalóra számíthat: a dalmáciai városban látható például a horvát építészet remekműve, a Szent Jakab-székesegyház. A Sibenikben nyaralóknak érdemes felkeresniük Knint, amelynek legfőbb látnivalója a Megváltó-hegyen, 350 méteres magasságban álló, már messziről szembetűnő vár. A Budapesttől hétszáznegyven kilométerre lévő Split remek hely a vakációra: a csodálatos szigetek sorát felvonultató partvidéknek, a római kori műemlékeknek, a középkori és reneszánsz építészeti emlékeknek köszönhetően ez a vidék Horvátország egyik legszebb, „legtartalmasabb” tája.

A Splitbe látogatóknak „kötelező program” a fehér márványból emelt Diocletianus-palota, amely az egyik legszebb római korból fennmaradt műemlék. Ugyanígy kihagyhatatlan a Split közelében fekvő Trogir megtekintése is: az UNESCO világörökség-listáján szereplő település hangulatos belvárosával, halpiacával és kikötőjével szerez feledhetetlen élményt.

 

A makarskai Riviéra romantikája

Aki még délebbre szeretne menni, annak számolnia kell azzal, hogy Splittől már országúton kell hajtani. Mégis érdemes időt szánni erre az útra. A Split és Dubrovnik közötti táv harmadánál lévő Makarskáról elnevezett hangulatos út ugyanis végig a tengerparton vezet, útközben tucatnyi helyen állhatunk meg pihenni, gyönyörködni a panorámában, s természetesen nem hiányoznak az út menti hússütők sem, akik megfizethető áron kínálják az ízletes falatokat. Makarskánál kompra szállhatunk, amivel a közeli Brac vagy a legnaposabbnak nevezett Hvar szigetére juthatunk. A még délebbre lévő, kiváló borairól híres Peljesac-félszigetet is elérjük Makarskáról komppal, ám mehetünk autóval is. Egyik döntés sem rossz: hajóval és autóval egyaránt páratlan élményt jelent Dél-Horvátországon átutazni. A Peljesac-félsziget a bédekkerek szerint „romantikus adriai vidék, melynek hófehér apró kavicsos partjait olajfaligetek, százéves ciprusok, zsályával benőtt sziklák övezik”, ám a vakációzónak mindez csak azt jelenti: már-már a trópusokon érezheti magát az ember. A Peljesacon nyaralók – ha már unják a megunhatatlan tengert és napot – hajóra szállhatnak, s felfedezhetik a félsziget legnagyobb településével, Orebiccsel szemben lévő Korculát. S ha már a Peljesac-félszigeten járunk, a nyaralás során mindenképpen szakítsunk időt arra, hogy ellátogassunk Dubrovnik kanyargós utcáiról, piciny boltjairól, hangulatos utcai kávézóiról is híres óvárosába. A dubrovniki látogatást érdemes augusztus közepére időzíteni. Ekkor tartják ugyanis a Dubrovniki Nyári Játékokat, amelynek során a város utcái, terei színpaddá változnak, és egymást érik a kulturális programok.

A Szent Péter-félsziget által védett öbölben fekvő makarskai Riviéra persze önmagában is igazi mediterrán nyaralást ígér annak, aki úgy érzi, itt talált rá a földi paradicsomra. A szinte a tengerpartig lenyúló Biokovo-hegység lejtőit is benépesítő, kalandos történelmére büszke Makarska különleges adottságait jelzi, hogy mai helyén már a rómaiak is várost állítottak. Hangulatos utcáin járva mindenképp érdemes megnézni az elegáns barokk palotákat, a reneszánsz stílusú, XIV. században épült Szent Péter-templomot és az 1766-ban épült Szent Márk-székesegyházat, amelynek fényét az előtte található barokk ivókút is emeli. Az igazi nyaralás persze nem is lehetne teljes a fürdőzés, a különleges gasztronómiai élmények és a kellemes tengerparti séták nélkül – amihez tökéletes helyszínt teremt a természetes szépségével hívogató makarskai Riviéra.

 

Szálláskontroll

A Horvátországba tartó turistáknak célszerű még az utazás előtt telefonon vagy interneten keresztül szállást foglalniuk, mert főszezonban szinte mindig „telt házzal” üzemel az Adria. Mielőtt azonban szállást foglalnánk, érdemes e-mailen pontos térképet és több fotót is kérni a kiszemelt apartmanról, házról. Bosszantó lehet ugyanis az, ha az érkezés napján derül ki: a „látatlanban” lefoglalt szállásunk az ígértnél kicsit messzebb van a strandtól, vagy kisebb, lelakottabb, mint reméltük. A szálláshelyfoglalásnál fontos tisztázni azt is, hogy a lakáshoz, házhoz jár-e saját parkolóhely, mivel a horvát üdülőközpontokban szinte mindenütt fizetni kell a parkírozásért.

 

Sztrádatanácsok

Kényelmes, gyors, biztonságos sztrádákon autózhatunk Horvátországban, ám ennek komoly ára van. A magyar határtól, Letenyétől Rijekáig 92 kunát, azaz 3100 forintot kell fizetnünk az autópálya-használatért. Letenyétől Zadarig 141 kuna (4800 forint), Sibenikig 170 kuna (5800 forint), Splitig pedig 193 kuna (6500 forint) a sztrádadíj. Az utazás során fontos észben tartani: Horvátországban a sztrádákon sokkal kevesebb a benzinkút, mint itthon, így mindig érdemes bőséges üzemanyag-tartalékkal számolni. Fontos tudni azt is, hogy Horvátországban már kötelező a láthatósági mellény, így büntetésre számíthat az, akinek nincs ilyen „ruhadarab” a kocsijában. Érdemes készülni arra is, hogy a főszezonban – főként a turnusváltások napján, szombatonként – óriási dugók alakulhatnak ki a sztrádákon, ami különösen kényelmetlen a tűző nap miatt: ilyenkor a néhány órás araszolás során negyven-ötven fokosra is felhevülhet az utastér, ha nincs klímaberendezés a kocsiban. Főként a gyermekekkel utazóknak ajánlatos ilyen esetekre felkészülniük, s elegendő üdítőről, vízről gondoskodniuk.

 

Vitorlabontás

Horvátországban nem csak azok hajózhatnak, akik rendelkeznek saját vitorlással és „vezetői engedéllyel.” Egyre több olyan cég működik ugyanis az Adriánál, amely vitorlást és hozzáértő személyzetet együtt ad bérbe. Érdemes kipróbálni az adriai vitorlázást, mert a tengerről egy egészen új Horvátországot lehet megismerni: lakatlan szigetekre juthatunk el, kihalt öblökben mártózhatunk meg, és ha kedvünk tartja, megismerhetjük a nyílt tenger vadságát. A charterhajókat hat-nyolc személy 1500-2000 euró közötti áron veheti bérbe egy hétre, ami csak első hallásra tűnik megfizethetetlenül soknak: fejenként ugyanis 80-90 ezer forint körüli összegről van szó, ami nem sokkal több, mint egy apartman bérleti díja.

 

Légi úton

A horvát tengerpart ma már repülővel, menetrend szerinti járattal, megfizethető áron is elérhető Budapestről. A Malév Dubrovnikba és Splitre, a Wizzair Splitbe, a Sky Europe Dubrovnikba és Splitbe indít közvetlen járatokat Budapestről. Az árak a foglaltság arányában természetesen folyamatosan változnak, ezért mindenképpen érdemes az utazás előtt a lehető leghamarabb lefoglalni és megvenni a jegyeket.