A járvány legnehezebb heteiben, félmillió külföldön rekedt utast juttattak haza, aztán személyszállító gépekkel is szállították az orvosi eszközöket, ma pedig már élen járnak az útvonalhálózatuk újraépítésében – erről is beszélt Az Utazó-nak Kiss Ildikó, az Air France-KLM magyarországi vezetője.
– Miként élték meg a válság első periódusát az Air France-KLM csoportnál? Hogyan kezelték a példátlan helyzetet?
– Március közepén lényegében egyik napról a másikra leállt a világ, és emiatt járatok sorát kellett törölni. Ennek ellenére akadt feladatunk bőven. Mindenekelőtt az, hogy haza kellett hoznunk azokat az utasokat, akik külföldön ragadtak. Ez pedig óriási és nehéz feladat volt, sok szervezésre volt, szükség, szorosan együtt kellett működni az érintett országokkal, hogy egyáltalán bejuthassanak, leszállhassanak járataink. Végül mindenütt sikerrel jártunk, több mint félmillió ember jutott haza az Air France és a KLM gépeivel. Alighogy ezzel a feladattal végeztünk, máris új kihívásokkal kellett szembenéznünk: egyre nagyobb igény mutatkozott ugyanis a cargo szolgáltatásokra. A kereslet mértékére jellemző, hogy még normál utasszállító gépeket is teherszállításra vetettünk be, olykor az utastérben is orvosi felszerelések, műszerek „utaztak”. Nem sokkal később pedig már el kellett kezdenünk a járatok újraindításának előkészítését. Magyarországon például a KLM volt az első hagyományos légitársaság, amely elindította a budapesti járatait májusban.
– Miért épp a Budapest-Amszterdam járat volt az elsők között?
– Mert több irányból is éreztünk rá igényt. Egyfelől voltak, akik a járvány legnehezebb időszakát valamiért Magyarországon vagy Hollandiában töltötték és nyitás után vissza akartak térni hazájukba. Másrészt az üzleti élet is kezdett újraindulni, és sok olyan szakma van, ahol nem lehet távmunkát végezni, így hamar megjelentek a business utasok.
– A leállás után nehéz volt a újraindulás?
– Amikor elindultak a járatok, én magam is kimentem a reptérre, hogy megnézzem, hogy minden rendben megy-e. Annak ellenére is, hogy ekkor még sokkal kisebb volt a forgalom mint a járvány előtti időkben. Korábban napi négy járatot üzemeltettünk Budapestről, májusban pedig napi eggyel indultunk újra, ráadásul azt sem Boeinggel, hanem egy kisebb, száz fős Embraer 190-essel repültük. Szerencsére zökkenőmentes volt az indulás, és még az sem okozott kényelmetlenséget, hogy a becsekkolás tovább tartott a megszokottnál. Minden utasnál ellenőriztük ugyanis, rendelkezik-e a beutazáshoz megfelelő dokumentumokkal, nehogy előfordulhasson, hogy nem tud továbbutazni mondjuk Amszterdamból, vagy a célállomáson fordítják vissza. Bár ez valójában nem a légitársaság felelőssége, számunka fontos volt, hogy úgy vigyük el minden utasunkat, hogy célba is tudjon érni.
Voltak is, akik végül nem tudtak elutazni, számukra háromféle megoldást kínáltunk, kínálunk. Az egyik, hogy pénzvisszatérítést választhatnak. A második lehetőség, hogy nagyon rugalmas feltételekkel átfoglalhatják a jegyet a desztinációt és az időpontot is megváltoztatva, akár 2021 végéig. A harmadik lehetőség, hogy olyan vouchert választanak, amelyet aztán az adott repülőjegy értékénél 15 százalékkal többért válthatnak majd be.
– Bevált a gyors járatnyitás? Sikerült piaci előnyt kovácsolni abból, hogy a KLM első hagyományos légitársaságként tért vissza Budapestre?
– Nagyon pozitívan reagált döntésünkre a piac, jó volt a járat fogadtatása. Folyamatosan vizsgáltuk a kihasználtságát, és büszke vagyok arra, hogy az elmúlt két nehéz, hektikus és folyamatosan változó szabályokat hozó hónapban is csupán kétszer kellett járatot törölnünk a Budapest-Amszterdam vonalon. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a járatot úgy terveztük, hogy a lehető legideálisabbak legyenek a csatlakozási lehetőségek. A reggel Amszterdamból induló járat dél körül indul vissza Budapestről. Így Amszterdamban jó csatlakozás adódik az Észak-Amerikába és például a Dél-Koreába induló járatokhoz, amelyek iránt egyre nagyobb számban érdeklődnek az üzleti utasok.
– A KLM után alig egy hónappal később elindultak az Air France budapesti járatai is.
– Így van, az Air France június elején kezdett el repülni ezen az útvonalon. Heti négy járattal indultunk, július végére már heti tízszer érkezett Air France gép Budapestre. Mindezek után augusztustól közepétől már napi két Air France, és napi három KLM járatot terveztünk Budapestre.
– Másutt is ilyen dinamikus a csoport járathálózatának regenerálódása?
– Igen, összességében gyorsan bővül a cégcsoport útvonalhálózata, a KLM nagyjából útvonalhálózatának 85 százalékát fogja üzemeltetni a nyár végére, és az Air France-nál is mintegy 170 desztináció lesz elérhető őszre. Ambiciózusak vagyunk, de persze sok függ attól, hogyan nyitnak az országok.
– Mindebben segítséget jelent, hogy az Air France és KLM állami segítséget kapott, amit az Európai Unió is jóváhagyott.
– Fontos azonban leszögezni, hogy nem ajándékokról, hanem hitelről van szó, ezeket az összegeket vissza kell fizetni, ráadásul az Air France és a KLM is komoly költséghatékonysági és környezettudatossági kötelezettségeket vállalt cserébe. Ezek egyébként távolról sem idegen vállalások az Air France-KLM számára, hiszen az elmúlt 15 évben mindannyiszor szerepelt a Dow Jones Fenntarthatósági Index első három helyezettje között, mint legfenntarthatóbb légitársaság. Ami a konkrét vállalásokat illeti: a 2005-ös szinthez képest 2030-ra felére csökkenti szén-dioxid-kibocsátását az Air France-KLM csoport.
– Miként tudják ezt elérni?
– Ebben kulcsszerepe lesz a bioüzemanyagoknak, amelyek használatában élen jár az Air France-KLM csoport. Sőt, már nem is az úgynevezett első generációs, hanem a második generációs bioüzemanyagot használjuk, amelyet kizárólag újrahasznosított összetevők alkotnak. De sok más módszert is bevetünk a környezeti terhelés csökkentése érdekében. Ide tartozik a géppark modernizációja is, mert minél modernebb a repülők, annál kedvezőbb az üzemanyag-használat. És akadnak egészen aprónak tűnő lépések is, például az, hogyan mossuk le a repülőgépeket. Még arra is figyelünk, hogy ehhez minél kevesebb vizet használjunk és a lehető legkörnyezetkímélőbb mosószert. A repülőgépeken az üzemanyag-fogyasztás mérséklése érdekében igyekszünk minden lehetőséget megragadni a súlycsökkentésre. Már olyan részletekre is ügyelünk, hogy ne szállítsuk feleslegesen azokat a print újságokat, amelyeknek van elektronikus változata is. Meglehet, egy gépen csak néhány kilogrammról van szó, de ez is számít. Ahogy az is, hogy a személyzet elhasznált egyenruháit is újrahasznosítjuk, szőnyeget varrunk azokból a business osztályra. Ebbe a sorba tartozik az is, hogy a KLM tavaly elkezdte a Fly Responsibly programot. Ennek az a lényege, hogy az embereket felelős utazásszervezésre biztatjuk, arra például, hogy rövid távon nem kell feltétlenül repülni, lehet a vasutat is választani.
– Furcsa, hogy egy légitársaság beszéli le a repülésről az embereket.
– Igen, egyik oldalról talán így tűnik, a másik oldalról viszont azt mondjuk, hogy a jövő nemzedéknek is kell egy bolygó, ahol tudnak élni. Mi úgy érezzük, ez a felelősségteljes gondolkodás.
– Ha már felelősséget említette: milyen járványügyi szabályok érvényesek most a gépeiken?
– A legfontosabb célkitűzésünk, hogy az utasok biztonságosan jussanak el úti céljukra, és a személyzet is biztonságban tudja teljesíteni feladatát. Ezért számos intézkedést vezettünk be. Május 11. óta az összes Air France-KLM járaton kötelező a maszk viselése az utazás teljes időtartama alatt az utasoknak és a személyzetnek is. Ez a szabály egyedül a kiskorú gyermekekre nem vonatkozik. Emellett, a járat telítettségének függvényében, igyekszünk a biztonságos távolságtartást is garantálni, a beszállításnál pedig a kontaktusok számát minimalizálni. Egyszerűsítettük a fedélzeti szolgáltatást a személyzet és az utasok közötti kontaktusszám csökkentése miatt. És természetesen nagy hangsúlyt helyezünk a gépek fertőtlenítésre a karfáktól az asztalokon át a mosdó teljes felületéig mindent beleértve. Nem lehet elégszer emlékeztetni arra sem, hogy a fedélzeten olyan speciális HEPA-szűrőkön át forog a levegő, amely a vírusok 99,99 százalékát kiszűri. Ezek épp olyan szűrők egyébként, mint amiket a kórházi műtőkben alkalmaznak. És úgy látom, hogy a repülőtereken, így a Liszt Ferenc Repülőtéren is nagyon ügyelnek a járvány elleni védekezésre, csak az léphet be például az épületbe, aki utazik, kötelező a maszk viselése és ügyelnek a távolságtartás biztosítására a sorban állás idején is.
– Az utasok is jól alkalmazkodnak?
– Úgy tapasztaljuk, hogy az utasok megértik, az új szabályok értük is vannak, és mindenki érzi saját felelősségét, tájékozódnak, odafigyelnek, betartják az előírásokat. Mi pedig a légitársaságnál nagyon hálásak vagyunk ezért, mert ez a hozzáállás nagyban megkönnyíti, hogy ezekben az új időkben is zökkenőmentesen legyen a repülés.
