Az aktív turizmus fejlesztése nemcsak azért fontos, mert az egészséges életmód része, hanem azért is, mert a jövő generációját is megismerteti a mozgás örömével – fejti ki Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, aki úgy látja, Magyarországon jelentős igény mutatkozik további sípályák fejlesztésére, amihez a kormányzati támogatás is rendelkezésre áll.
– Az aktív turizmusnak Magyarországon több szempontból is lényeges szerepe van. Egészségügyi adataink alapján elkeserítő a kép: mi, magyarok keveset mozgunk, kicsit túlsúlyosak vagyunk, életkilátásaink pedig a legrosszabbak közé tartoznak Európában. Azonban érezhető egyfajta szemléletváltás, amiben az is közrejátszik, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett az aktív kikapcsolódásra és a sportolásra fordítható pénz és igény, amit a belföldi turizmus erőteljes fejlődése is igazol. Ezért is nagyon lényegesnek tartom, hogy minél nagyobb kínálatot tudjunk biztosítani az aktív kikapcsolódáshoz kapcsolódó turisztikai attrakciók, szolgáltatások terén.
A hazai aktív turizmus fejlődése azért is lényeges, mert nem mindegy, hogy azt a pénzt, amit a családok a nyaralásra szánnak, külföldön fogják elkölteni, vagy pedig Magyarországon. Ehhez azonban olyan jó színvonalú szálláshelyekre, szolgáltatásokra van szükség, amelyek garantálják, hogy az utazók itthon is maradéktalanul jól érezhetik magukat. Az aktív turizmus szerepe a legifjabb korosztály, a gyerekek szempontjából is fontos. Emlékszem, amikor minket gyerekkorunkban magunkra hagytak, akkor játszottunk, fociztunk, szaladtunk, szórakoztattuk egymást. Most pedig ha magukra hagyunk, mondjuk 20 gyereket, és egy óra múlva visszanézünk rájuk, igen nagy eséllyel ülnek egymás mellett és nyomkodják a mobiltelefonjukat. Ezért is meghatározó feladat, hogy a világ virtuális élményei mellett a gyerekeket megismertessük a mozgás örömével és a valódi kalandokkal.
– Milyen irányba indulnak el a fejlesztések?
– Ki akarjuk használni azt a kedvező tendenciát, hogy a globális turizmuson belül az aktív turizmus szegmens növekszik a legdinamikusabban. Azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy mára idehaza is alapvetően megváltoztak az igények. Amíg évtizedekkel ezelőtt a családok kaptak egy beutalót a munkahelyüktől mondjuk a Balatonhoz és onnan ki se mozdultak, ma már mást akarnak. Sokkal inkább keresik az élményeket, a kalandokat, a kihívásokat, és például azok közül, akik elmennek a Balatonra nyaralni, már nagyon sokan viszik magukkal a biciklit is. Nem véletlen az sem, hogy ma már egyre több nyaraló szállodában lehet bérelni kerékpárokat. Ezért találunk ki és építünk turisztikai attrakciókat, például kerékpárutakat, kisvasutat, újítunk fel turistaházakat. A téli időszakban pedig a sísportoknak szánunk kiemelt szerepet, amihez a jó minőségű, nyújtott szezonban üzemelni képes pályák megteremtését támogatjuk.
Révész Máriusz
– Milyen visszajelzések vannak ezzel kapcsolatban?
– A hazai sípályák természetesen nem fognak kiváltani, mondjuk egy ausztriai, vagy francia alpoki síelést, de ennek ellenére is kiemelkedően sikeresen tudnak üzemelni. Eplény és Mátraszentistván már piaci alapon is képesek megállni a helyüket. A külföldi nagy sítúrák mellett az emberek idehaza is szívesen síelnek a hétvégeken, vagy a rövidebb szabadságok alatt, miközben ezeken a pályákon a gyerekek és a kezdők is megtanulhatnak síelni. A hazai sípályákra vonatkozó igényeket látva, Magyarországon akár ötnél több sípálya is kihasználtan tudna működni Tárgyalunk a fejlesztésekről például Bánkúttal, Visegráddal, Kékestetővel, Sátoraljaújhelyről és reméljük ezeken a helyeken is előbbre tudunk lépni.
– Ezeken a helyeken a már meglévő sípályák minőségi fejlesztéséről lenne szó?
– Igen, mindenhol van már valamiféle pálya, de a síelés legfontosabb feltételének számító hóbiztosság tekintetében nagyot kell még előbbre lépni, mert egy felvonót csak akkor érdemes építeni, ha az adott pálya évente legalább 80-90 napon át képes üzemelni, ami a mai időjárási viszonyok között csak akkor lehetséges, ha ehhez a hóágyúzás feltételeit is megteremtjük – amihez pedig víztározóra is szükség van. Ezért viszont legtöbbször, a pályák tekintetében nagyon hosszú egyeztetésre kényszerülünk az érintett nemzeti parkokkal és természetvédelmi hatóságokkal. Igyekszünk megtalálni azt a megoldást, ami a természetvédelem és a lakosság szempontjából is jó, hiszen egy sikeres sípálya nem csak a síelőknek előnyös: a hozzá kapcsolódó vendégforgalom, munkahelyeket teremtve és megtartva, az egész térség idegenforgalmának jót tesz. Nem véletlen, hogy például Eplény nevét a sok száz apró településhez képest azért ismerik többen, mert ott van Magyarország egyik legnagyszerűbb sípályája.
– Melyik lehet a következő pálya, amit hasonlóképp fel lehet turbózni?
– Amellett, hogy Eplényben és Mátraszentisvánban a felvonók, hóágyúk tekintetében már a tavalyi szezonra is jelentős fejlesztések valósultak meg , több pályával is tárgyalásban állunk. Sátoraljaújhelynek is biztosítottunk már támogatást, Kékestetővel, Bánkúttal, Visegráddal pedig folynak az egyeztetések, miközben a Pilisben Dobogókővel kapcsolatban is nézzük a lehetőségeket. Ott tudunk gyorsabban előbbre haladni, ahol kikristályosodnak az elképzelések, tisztába kerül a finanszírozás és látjuk, hogy hosszútávon ki fogja üzemeltetni az adott sípályát, vagyis kinek lehet adni a támogatást. Mátraszentistván és Eplény kapta elsőként a támogatást, mert ott kész tervek és teljesen tiszta viszonyok fogadtak minket, és mind a két helyen további fejlesztésekben is gondolkodnak. Egyelőre nem tudom megmondani, hogy melyik pálya lesz a következő, de nagyon remélem, a 2019-es téli idényben már ismét be tudunk számolni egy újabb sípályafejlesztésről.
– A Normafát, ahol heves lakossági tiltakozás volt a tervezett sípálya ellen, nem említette a fejlesztések kapcsán.
– Ezt a vitát nem az én tisztem eldönteni: a helyi lakosok között vannak, akik örülnének a fejlesztéseknek, míg mások tiltakoztak. A Normafa ugyanakkor egy jól menedzselt terület, úgyhogy, én ebben a pillanatban ezzel kevésbé foglalkozom, de tudomásom szerint a fejlesztések szépen, folyamatosan haladnak előre. A tervezett ülőszékes felvonó biztos nem lesz, de az idei szezonban nagyon jó visszhangja volt annak, hogy egy sífutópályát jelöltek ki és ehhez a nyom is megszületett.
Sífelvonó Eplényben
– Összességében a kormány milyen összeget szán a sísportok fejlesztésére?
– A már említett sípályák esetében nagyszerű üzletet kötöttünk, ugyanis a magánkézben lévő pályáknál a beruházási költség 30 százalékát biztosította a kormány. Vagyis a 70 százalék önerőt elő kellett teremteniük a tulajdonosoknak. Ennek megfelelően Eplényben tavaly, mintegy 150 millió forintot biztosítottunk és közel 500 millió forint körüli volt a beruházás. Mátraszentistvánban a kormány szempontjából még jobban alakult a helyzet, mert miután megbeszéltük a támogatást, egyre jobb felvonók után kezdtek érdeklődni, mígnem egy teljesen úgy felvonó mellett döntöttek, amit végül direkt ide gyártottak. Mindennek az összköltsége, a víztárolóval és a hóágyúkkal együtt 850 millió forint volt, amiből 150-et adott a kormány, és 700 millió forintot tett hozzá az a cég, amelyik a Mátraszentistván pályát üzemelteti. Úgyhogy én azt hiszem, hogy a kormány szempontjából ez egy nagyon hasznos és jó költségvetési támogatás volt. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy ez egy általános irányelv, és mindenkinek üzenjük, hogy a sípályafejlesztésnél a beruházás összegének 30 százalékát vissza nem térítendő támogatásként, garantáltan állja a kormány.
– Ennek a befogadásához persze hasznos a tiszta tulajdonosi háttér.
– Az a baj, hogy ahol nincs ilyen tőkeerős tulajdonos, vagy ahol egy egyesület működteti a pályát, mint mondjuk Bánkúton, ott teljesen reménytelen, hogy a 70 százalékos önerőt biztosítani tudják. Ezért az esetleges fejlesztés előtt először azt kell eldönteni, hogy ki fogja üzemeltetni a pályát. Ezek tisztázása után beszélhetünk arról, hogy az üzemeltető mennyit tud szánni a fejlesztéséhez, és ezután lehet továbbgondolni a következő lépést. Mi már ebben az évben is szívesen adnánk támogatást a fejlesztésekre, csak úgy tűnik, hogy egyelőre a sípályák többségénél még nincs meg az az előbb említett tiszta képlet, ami a támogatás befogadását garantálná.
– A támogatás befogadása és a fejlesztés után ráadásul hosszútávon üzemeltetni is kellene a pályát.
– Ezért is tartom nagyon fontosnak, a fejlesztésekhez előírt 70 százalékos önerőt, és azt, hogy az állami támogatást olyan tulajdonos kapja, aki a jövőre gondolva, megalapozott üzleti tervet készítve vág bele a fejlesztésnek. Ahol csak a támogatásra volna szükség, ott egyáltalán nem biztos, hogy ez a közpénz jó helyre kerülne. Mi pedig szeretnénk a ránk bízott forrásokat úgy felhasználni, hogy az tényleg hatékonyan és jól szolgálja a magyarországi aktív turizmus érdekeit.
Érsek M. Zoltán
