Alanya a tengerparttól a gyógyító barlangig

Török Riviéra. Első hallásra furcsa párosítás. De amíg az itáliai névadó hozzánk közel van, kissé túlárazott szállodái többsége pedig nem éppen modern, a török Riviérán a ragyogó kék tenger mellé modern szállodasor és all inclusive luxus társul. Az egyik legnépszerűbben számító Alanya pedig még ennél is többet kínál.

Ha azt gondolnánk, hogy a mediterrán Alanyai-öböl, a hullámzó tenger, a remek klíma önmagában elég volt a sikerhez, hamar el kell felejteni a sztereotípiákat. Éppen úgy, ahogy a világ más tájain több népszerű turistaparadicsom esetén, a Török Riviéra egyik ékességének számító Alanya is a véletlennek – konkrétan a Dalmatas barlang felfedezésének – köszönhetően indult el a népszerűség útján. 1948-ban a kikötő egyik épületének alapjához ástak a tengerbe nyúló jellegzetes félszigeten, amikor ötvenméternyi folyosóra bukkantak, amelynek végén egy hatalmas üreg tárult fel, amelyet alulról és felülről is cseppkövek ékesítettek. A kutatások szerint mintegy 15 ezer éve képződött cseppkőbarlang levegőjéről pedig kiderült: a 95 százalékos páratartalom mellett a szokásosnál 10-12-szer több szén-dioxidot tartalmaz. A barlangban dolgozók ezért azt tapasztalták, hogy a légzésük jelentősen javult az ott eltöltött idő alatt, majd pedig az is kiderült, hogy a barlang levegője radikális módon gyógyítja az asztmatikus betegségeket. Emellett a szerencsés arányú radioaktivitás és az ionizáció is hozzájárulhat a gyógyuláshoz.

Ahogy az lenni szokott, a gyógyító erő híre futótűzként terjedt. Érkeztek is a gyógyulni vágyók a világ minden tájáról. Először csak a környékbeliek adtak ki szobákat azoknak, akiknek az orvos kúraszerűen írta elő a barlangkúrákat, majd a látogatók egyre növekvő tömegét látva már a turisztikai beruházók is léptek. Így épült fel a hatalmas, a parton hosszan végighúzódó szállodasor, amely azóta a kúrára érkezők mellett már a napfény és a tenger szerelmeseinek egyik kedvelt nyaralóhelye is lett.

A csodás tengerpart mellett persze az ilyen helyeken megszokott bazár is várja az utazókat. Ez Alanyában két részből áll: a helyi kiskereskedők zöldségpiacából, valamint a jó minőségű szövet, ruha és egyéb áruféleségeket kínáló üzletek negyedéből. Itt mindig jólesik esténként nézelődni és a különleges falatokat megkóstolni, ugyanakkor azt is hamar megtapasztaljuk, hogy miközben az üzletek árui kiváló minőségűek, ahogy Törökországban mindenhol, a tarifák már a turistaparadicsomokon jellemző túlárazást mutatják, amiből még alkudni sem olyan könnyű.

Alanya azonban a török riviériai turistaparadicsomokkal ellentétben többet kínál a tengerparti örömöknél. Köszönhetően annak, hogy a Toros-hegység lábánál fekvő település stratégiai fekvése miatt az ókori hatalmak, köztük Róma és Bizánc fontos kikötőállomása volt. Kiemelkedő szerepe volt a Szeldzsuk Birodalomban is, különösen a 12. században, Alaaddin Keykubad uralkodása idején. A szultán építtette a 33 méter magas Vörös tornyot, a tengerparti dokkokat és a várost kettészelő félsziget stratégiailag meghatározó, kiugró pontján, az Alanya jelképévé vált várat, ami igazán különleges látványosság. A hegyoldalban, közel hét kilométeren át végigvonuló, mintegy 83 toronnyal és 140 bástyával tűzdelt falai biztonságot adva ölelték körül a középkori várost, ahol 400 ciszterna látta el vízzel a lakosokat.

Udvarában található a Szulejmán-mecset és karavánszeráj, melyet I. Szulejmán építtetett, illetve az a bizánci kori kis templom, amely még romjaiban is lenyűgöző látvány. A város egykori épületeinek is maradványait is megtekinthetjük, jólesően nyugtázva, hogy a tradíciókat megőrizve, manapság már csak a vidékre jellemző középkori házakat idéző épületeket lehet emelni itt. Az erődítmény dísze a Vörös torony, ahonnan az esetleg a tenger felől érkező támadásokat megelőzve, az öblöt szemmel tudták tartani. A terület ma teljesen bejárható szabadtéri múzeum, ahol akár egészen az egykori, a szultán idejéből megmaradt hajógyárig is lesétálhatunk. Vagy felfelé haladva kiélvezhetjük a hegy egyes kiszögelléseiről a Földközi-tengerre nyíló, hihetetlenül szép látványt. Kelet felé nézve a sötét köves, vulkáni eredetű partvonalra, vagy nyugat felé tekintve, ahol a part egészen apró, szinte finom, homokszerű kövei valószínűtlenül hófehéren tündökölnek.

Ez a messze földön híres Cleopatra beach, amelynek neve nem véletlenül idézi a szépséges egyiptomi fáraónőt. A történet szerint a mediterráneumban járva találkozott a legendás római hadvezérrel, Antoniusszal, és kettejük legendás szerelmének házasság lett a vége. Antonius nem tudta, mivel nyűgözhetné le Kleopátrát, akinek mindene megvolt, ezért a számára oly kedves – akkori nevén Korakesion – várost adta kedvesének nászajándékként. Ez a mai Cleopatra beach, amely a környék legszebb partszakasza.

Alanya különlegessége az is, hogy a kikötőjében nem csak a turistacsalogatás okán ringatóznak – természetesen a mai kor vívmányaival is felszerelt – kalózhajók. Egykoron ugyanis errefelé bizonyítottan komoly kalózélet folyt, köszönhetően a félsziget barlangjainak is, amelyek tökéletes búvóhelyül szolgáltak a kalózoknak, és a zsákmányuk elrejtéséhez. Manapság persze egész másról szól a történet. A békés tengeri élményekért ugyanis örömmel szurkolnak le az utasok akár komolyabb összegeket is az egész napos kirándulóútra induló kisebb-nagyobb „kalózhajók” személyzetének.

Ha pedig a napfény-tenger-történelem hármasnál is többre vágyunk, irány a hűvös élményeket kínáló folyó – fent a helyekben. A Dimcay a Toros-hegység ékessége, amelynek partján, jó időben, a helyiek pihenik ki a hétköznapok forróságát. A folyó mentén számtalan, a helyi finomságokat kínáló étterem is azt üzeni, hogy érdemes nekiindulni az útnak. Már csak azért is, mert a vendéglátóegységek többsége a víz fölé nyúlik, így akár a lábunkat áztatva, a folyóban úszó kacsákat szemlélve is megízlelhetjük, milyen az igazi, frissítő érzés a nyári forróságban.

Szeszler Szilvia

A cikkünk Az Utazó magazin 2017/II. számában jelent meg.