A fővárostól nem messze van a Gödöllői Arborétum, amelynek az a különlegessége, hogy egyrészt most is nyitva van a hét minden napján, másrészt, hogy innen kocsival csak félórára van a szintén látogatható Naplás-tó.
Természetesen más különlegessége is van: az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdei fenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. A Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az erdészeti arborétum telepítését, a cél a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg a fenyők honosítása volt. Gödöllő és Isaszeg között, több mint 130 hektáron terül el a Gödöllői Erdészeti Arborétum.
A terület két világháborút is látott, majd 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép 154 erdőtípussal. Mivel eredetileg erdészeti kutatás céljára hozták létre, és az egyes növényfajokból több is van, így, szinte bemutatót látunk. Nem katonás rendben állnak sorban a fák és növények, a piknikező réten leülve csodás a látvány. De kezdjük az út elején: a Gödöllőből Isaszeg felé tartó Isaszegi út bal oldalán a Szárítópusztai-víztározót alkotó tavakkal szemben található az arborétum, egy rövid aszfaltos út után a bejáratnál van az ingyenes parkoló, és egy térkép, amely a területen található fafajokat és az ajánlott útvonalakat ábrázolja.
Külön öröm, hogy kutyusokat is vihetünk, a gyerekeket játszótér várja. A két tanösvényen, számos ismeretterjesztő tábla segít a gyűjtemény állat, és növényvilágának megismerésében.
A Naplás-tó a főváros legnagyobb kiterjedésű állóvize. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület. A tó mellett futó műút jobb oldalán terül el a Cinkotai Kis-erdő, mely a Naplás-tóval együtt tájvédelmi körzet. A domboldal remek szánkópályákká alakul át havazáskor.
A Naplás-tavat eredetileg azért hozták létre, hogy a Szilas-patak áradását megelőzzék, ezért azt 1978-ban visszaduzzasztották, így keletkezett a Naplás-tó, amelyet Szilas-víztározónak is neveznek. A közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. Tömegközlekedéssel az Örs vezér térről busszal juthatunk el ide.
Kiválóan kitáblázott a tanösvény, és mert nem csak a tó körül, hanem a környező területeket is érinti, ezért sok a látnivaló. Két információs tábla után az aszfaltozott gáton már messziről feltűnik a tó vízszintjét szabályozó túlfolyó.
Tiltó tábla is bizonyítja, hogy a tóban fürödni tilos, kutya se mehetne a vízbe, nemhogy ember, de azért úgy hírlik, hogy ahogy melegedik az idő, és ha nem látják vigyázó szemek, ettől a kísérletezők eltekintenek a tiltástól. Most, hogy fagyok is vannak, a korcsolyázni szeretők is próbát tesznek.
Budapesten egyedülálló gazdagságú madárvilága a terület legfőbb értéke, több mint kétszáz madárfaj jelenlétét mutatták ki eddig, amelyben sok a védett és fokozottan védett fajok aránya. Kitűnő horgász- és pihenőhely. Híres a tó a mocsári teknős állománya.
Egy táblával arra figyelmeztetnek, hogy megunt ékszerteknőseinket ne engedjük itt szabadon, mert az senkinek sem jó. A Naplás-tó Természetvédelmi Területen több mint 400 növény- és 200 állatfaj él.
Bódi Ágnes
Fotók: Mészáros Cecília
