Az európai sztárdesztináció polgármestere a turizmus visszaszorításával kampányol

A turizmus visszaszorításával kampányol a harmadik ciklusára pályázó barcelonai polgármester. Ada Colau a túlzsúfoltság, a légszennyezés és a turistahajók számának csökkentését ígéri.

Az évente több mint 27 millió látogatót vonzó Barcelona fákkal szegélyezett főutcáját, a Ramblát egykor olyan személyiségek látogatták, mint Picasso, Orwell és Lorca, aki azt kívánta, bárcsak a végtelenségig tartana. Egyesek azonban most azt szeretnék, hogy a sugárút – mint a tömegturizmus és az olcsó sör szinonimája – tűnjön el. Köztük van Ada Colau is, aki nyolc éve polgármester, és újabb ciklusra készül.

A The Times beszámolója szerint Colau az elmúlt években több ezer illegális, az Airbnb-hez hasonló oldalakon bérbe adott apartmant bezáratott és megtiltotta a további engedélyeztetésüket. Korlátozta a szállodai ágyak számát is a városban, továbbá megtiltotta, hogy szállodákat nyissanak a város központjában. Most a polgármester csökkenteni akarja a barcelonai kikötőbe érkező turistahajók számát, sőt ellenzi a repülőtér bővítését is.

“A nagy kihívás a turizmus. Barcelona egy nagyon sűrűn lakott város, a hegyek és a tenger közé szorítva, szűkös hellyel. Nem tudunk végtelen számú turistát fogadni. Kell, hogy legyenek határok” – mondta Colau a lapnak. “Otthonokra van szükségünk. Lakosokra van szükségünk, akik a központban élnek” – tette hozzá.

Kiemelte azt is, hogy ellenzi a repülőtér bővítését. “A központi kormány 50 millióról 70 millióra növelné a látogatók számát, akik alapvetően turisták lesznek. De hová fognak menni? A barcelonai polgároknak nem lesz helyük” – mondta Colau.

Barcelona legjellegzetesebb épülete az Antoni Gaudi által tervezett Sagrada Familia katedrális

Barcelona legjellegzetesebb épülete az Antoni Gaudi által tervezett Sagrada Familia katedrális

Kritikusai szerint a 48 éves Colau maga is felelős Barcelona “hanyatlásáért”. Azt mondják, hogy turisztikai politikája károsította a gazdaságot, a vezetése alatt kijelölt zöldövezetek súlyosbították a közlekedési dugókat, és hogy egy egyre piszkosabb és kevésbé biztonságos az általa irányított város.

Barcelona a 2017-es sikertelen katalán szeparatista tüntetések után veszítette el Spanyolország vezető gazdasági erőközpontjának pozícióját az ősi rivális Madriddal szemben. A város további sorsa a májusban esedékes önkormányzati választáson fog eldőlni, amelyen Colau is indul. A közvélemény-kutatások szerint a harmadik cikusára pályázó városvezető fej-fej mellett áll fő riválisával, a 2011 és 2015 között szolgáló polgármesterrel, Xavier Triassal.

Márpedig a barcelonai polgároknak sürgető gondjaik vannak. Egy decemberben közzétett önkormányzati felmérés szerint több mint 66 százalékuk szerint az életkörülmények romlottak az elmúlt évben, és a romló közbiztonság mellett a piszkos utcák jelentik a legnagyobb gondot.