Az NFM nem tartja esélytelennek egy új nemzeti légitársaság létrehozását

 Egy másik kérdésre, amely a Malév iránt korábban érdeklődő kínai vevőjelölt visszalépését firtatta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta, mivel az üzlet létrejötte érdekében támasztott feltételek elfogadása Magyarország számára nem lett volna előnyös, a tervezett együttműködés meghiúsult. Hozzáteszi: a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős tárca, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint a közlekedés ágazatért felelős szaktárca nyitott a tárgyalásokra kínai és más szakmai befektetőkkel.

Válaszában Matolcsy György kétségtelennek nevezi, hogy egy új légitársaságot kizárólag egy piacképes, a regionális és nemzeti igényeket is kielégítő, pénzügyi szempontból fenntartható üzleti modell mentén érdemes létrehozni. Az új légitársaság felállításához elsősorban egy az Európai Unió számára is elfogadható üzleti tervre, flottatervre, útvonalhálózat kidolgozására van szükség.
A két miniszter arra hívja fel a figyelmet, hogy uniós szabályok szerint nem lehet jogfolytonosság a Malév Zrt. és az új társaság között, a két cég gazdasági tevékenysége sem lehet folytatólagos.

Németh Lászlóné hozzáteszi: az új vállalatnak a magyar állam legfeljebb kisebbségi tulajdonosa lehet. Így egy tőkeerős, a nemzeti érdekekkel összeegyeztethető stratégiával rendelkező szakmai befektető bevonása mindenképpen elengedhetetlen egy új légitársaság létrehozásához és működtetéséhez.

A megfelelő partner megtalálása a világgazdaság és a légi közlekedési ágazat jelenlegi helyzetében különösen időigényes és rendkívül összetett feladat, de a szaktárca a nehézségek és hátráltató körülmények ellenére sem tartja esélytelennek egy új, budapesti székhelyű légitársaság létrehozását – jegyzi meg a miniszter.

A Malév-dolgozók bérének kifizetését firtató kérdésre Németh Lászlóné ismertette: a volt dolgozók teljes követelésének összege – a felmondási idő, a végkielégítések és a szabadságok megváltása – a járulékokkal együtt meghaladja a 6 milliárd forintot. Ezek kielégítésére a felszámolási eljárás szabályai szerint van lehetőség.

A társaságnak a márciusi bérekre már nem volt fedezete, ezért a felszámoló a Bérgarancia Alapból lehívott mintegy 317 millió forintot. Mivel a bérgarancia összege személyenként legfeljebb bruttó 1.013.000 forint, a kiemelkedően magas átlagbérek miatt egyes munkavállalók már a márciusi bérüket sem kapták meg teljes mértékben (23-an érték el az egyéni limitet).

Az áprilisi és az időközben esedékessé vált felmondási időre járó átlagkeresetre, végkielégítésre, szabadságmegváltásra a felszámoló a Bérgarancia Alapból 484,5 millió forintot igényelt. A felszámoló számításai szerint az áprilisi bérek kifizetése után a munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos járandóságok fedezetére a Bérgarancia Alapból — az egyéni limitek miatt — 100-150 millió forint áll rendelkezésre, ez a forrás felmondási időre, végkielégítésre, szabadságmegváltásra is fordítható.

forrás: MTI