Belföldi kedvenc maradt a Balaton

Mindez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból olvasható ki, mint ahogy az is, hogy a belföldi utazások során a magyarok 226 milliárd forintot költöttek. Ebből szálláshelyre 93 milliárdot, vendéglátó-szolgáltatásokra és élelmiszerekre, valamint közlekedésre 44 milliárdot. Az egy-háromnapos (hétvégi típusú) utazások során 74 százalékban személygépkocsit használtak az utazók. Az autóbusz használatának 15 százalék, a vonatnak 11 százalék volt az aránya.

A leggyakrabban rokonlátogatás volt a célja a rövidtávú utazásnak (53 százalék), az utazással eltöltött idő harmada volt üdülés, szórakozás, pihenés vagy városnézés. Az igénybe vett szállástípus így 57 százalékban rokonok által nyújtott szállás volt. A kereskedelmi szálláshelyek között a szállodák voltak a legkeresettebbek.

A rövidtávú utazások során a fogyasztás körülbelül 109 milliárd forint volt, amely 18 százalékkal több, mint a tavalyi évben. A növekedés elsősorban a szállásra fordított kiadások emelkedésének köszönhető. Egy turista egy nap alatt átlagosan 4500 forintot költött el, ami 10 százalékkal több az egy évvel korábbinál – idézi a jelentést az MTI.

Négy és annál több napos belföldi utazások során 24 millió napot töltöttek el a belföldi turisták, amely 5,7 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. Az átlagos tartózkodási idő 7,4 nap volt. A legnépszerűbb úti cél a Balaton volt: itt töltötték az összes idő 38 százalékát, 9,2 millió napot.

A négy vagy annál több napos utazások során az igénybe vett szállástípusok közül a szálloda volt a legnépszerűbb (29 százalék). A rokon, ismerős által nyújtott szálláslehetőség 28 százalékot tett ki. A kiadásokból szállásra 46, étkezésre 23, közlekedésre 14 százalékot költöttek az utazók.

Az 25-44 éves korosztály a 35 százalékát, a 45-64 évesek pedig a 27 százalékát tette ki a turistáknak. Az utazások leggyakoribb célja a közép-magyarországi régió (4,4 millió nap), a Balaton (3,9 millió nap) és Észak-Magyarország (3 millió nap) volt.

A lakosság jelentős része azonban az év első kilenc hónapjában nem utazott sehová, 43 százalékban az anyagi lehetőségek hiánya miatt, további 20 százalék pedig egészségügyi okokra hivatkozva nem indult útnak.