Budapest Airport: fejlesztések túlteljesítve

 Vadonatúj központi épület SkyCourt néven a 2. Terminálon, teljesen új automatizált csomagosztályozó rendszer, teljesen új repülőtér-védelmi kerítésrendszer, biztonságos energiaellátó rendszer, új futópálya és gurulóút rendszerek, az egész repülőtér informatikai rendszerének megújítása és egy vadonatúj repülőtéri bázis a Magyar Posta számára. Ezek azok a nagyobb projektek, amiket a Budapest Airport az elmúlt öt évben megvalósított a privatizációs szerződés keretében. A Budapest Airport a 2008-2010-es pénzügyi világválság éveiben is megszakítás nélkül folytatta a repülőtér fejlesztését, egyes időszakokban ez volt Magyarországon az egyetlen nagyobb léptékű beruházás, ami nem állt le.

A repülőtéri fejlesztések központi eleme a SkyCourt a 2. Terminálon, amely nagyságrendekkel emelte magasabb színvonalra az utaskiszolgálás minőségét, és melynek révén a repülőtér éves kapacitása elérte a 10 millió utast, amit további bővítésekkel a jövőben még 50%-al lehet megnövelni. A SkyCourt 2011. március 27-i forgalomba helyezése után a Budapest Airport a fővállalkozó KÉSZ Zrt.-vel együtt folytatta a 2A és a 2B terminálszárnyak belső felújítását, amit az idén nyárra, a nyaralási szezon kezdetére sikeresen be is fejezett. A Budapest Airport repülőtér-fejlesztési programja hosszú évekre építőipari dolgozók ezreinek jelentett munkát, majd az átadást követően újabb munkahelyek jöhettek létre a légiközlekedésben, az idegenforgalomban, a kereskedelemben és a vendéglátásban Magyarországon.

A SkyCourt megépítése mellett a Budapest Airport világszínvonalú védelmi és megfigyelési rendszert épített ki a repülőtér teljes biztonsági zónája körül, a SkyCourt alagsorában vadonatúj, automatizált poggyászosztályozót épített, több mint 80 000 négyzetméter új beton előteret adott át a parkoló repülőgépek számára, korszerűsítette a futópályák és gurulóutak fénytechnikai és elektronikai rendszerét, továbbfejlesztette a repülőtér informatikai hálózatát, új utakat és parkolókat épített. A Budapest Airport a megszabott határidőhöz képest másfél évvel korábban teljesítette fejlesztési programját. Az erről szóló részletes, auditált teljesítési jelentést a repülőtér üzemeltetője 2012. július 25-én juttatta el az MNV Zrt.-nek.

„A Budapest Airport valóban megbízható partnerként üzemelteti és fejleszti a budapesti repülőteret, amely egyben az ország légi kapuja is. Még a pénzügyi világválság legnehezebb időszakában, illetve a Malév-csőd okozta válsághelyzetben is a repülőtér maradéktalanul teljesítette beruházási- és fejlesztési kötelezettségeit, bővítette a repülőtér infrastruktúráját” – hangsúlyozta Jost Lammers. A Budapest Airport vezérigazgatója hozzátette: „Ezen felül a repülőtér jelentős utasforgalmi növekedést generált (a Malév-csőd előtti időkben), a dél-pesti régió legnagyobb adófizetője, és 2007 óta a fejlesztések révén több mint ezer új magyar munkahely létrejöttéhez járult hozzá. Éppen ezek fényében kelt csalódást, hogy a legutóbbi fejlemények tükrében az látszik: ezt a teljesítményt nem ismerik el. A Budapest Airportot és vele együtt az egész idegenforgalmi ágazatot 230%-os büntetőadó sújtja a drasztikusan megemelt telekadó formájában. Hat hónappal a Malév csődje után még mindig nem ítélték oda az államközi szerződések által szabályozott útvonalak egyikét sem egyik légitársaságnak sem. A harmadik fél vagy befektető által végzendő repülőtéri fejlesztéseket továbbra is gátolja a bürokrácia és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről tapasztalható teljes érdektelenség. Ezen futnak zátonyra azok az 50 millió eurós fejlesztési terveink, amelyek több száz új munkahelyet hoznának létre, amikor az országnak és a régiónak a legnagyobb szüksége lenne rájuk.”

A legfrissebb előrejelzések szerint az idén 10-13%-al csökkenhet a budapesti repülőtér forgalma az előző évihez képest, miközben gyakorlatilag a teljes átszálló forgalom (99%) elveszett Budapesten. A repülőgép-mozgások (fel- és leszállások) tekintetében 20,2%-os a visszaesés, ami tíz év visszalépést jelent az időben, a 2002 körüli szintre. A diszkont légitársaságok részaránya az utasforgalomból a tavalyi 26%-ról 2012 júliusára 53%-ra emelkedett.