Dubrovnik lehet az első olyan horvát város, amely megtilthatja az újabb apartmanok építését, de a meglévő kiadó szállások számát is 30 százalékkal csökkentheti – erősítette meg az Index.hr című horvát hírportálnak Mato Frankovic, az Adria-parti város polgármestere kedden.
Mindezt a jövő évtől életbe lépő új, turizmusról szóló törvény teszi lehetővé, amely desztinációkezelési terv elfogadására kötelezi a városokat és a járásokat – írta a portál. „A turizmust és a turisztikai tevékenységet úgy védjük, mint a szemünk fényét” – mondta Frankovic, hozzátéve, hogy bár ez áldás számukra, ugyanakkor ügyelniük kell arra is, hogy a turizmus mellékhatásai ne veszélyeztessék a lakosok életminőségét, valamint megóvják a környezetet és a kulturális kincseket, amelyeket örököltek.
Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő dubrovniki óváros védelmére a városi vezetés az elmúlt években már korlátozta a turisták számát, megemelte a belépők árát és a vendéglátóhelyek székeinek számát is csökkentette.
A polgármester mindazonáltal kijelentette: kötelesek gondoskodni arról is, hogy a városban élő és dolgozó fiatalok ott akarjanak maradni, és otthont tudjanak maguknak teremteni. Sok fiatal család azért hagyja el Dubrovnikot, mert a turistaszezonban nem találnak albérletet, akiknek pedig van, azoknak a nyári hónapokban felbontják a szerződését.
A közvitára bocsátott új törvény a tervek szerint 2024. január 1-jén lép hatályba. A jogszabály nagyobb hatáskört biztosít a városok és a járások számára. Dönthetnek a területükön található turisztikai és vendéglátó létesítmények számának, típusának és kategóriájának korlátozásáról, továbbá arról, hány turista tartózkodhat a területükön, valamint az egynapos turisták számát is csökkenthetik. Dubrovnik számára például hatalmas problémát jelentenek a több ezer fős óceánjáró hajók, melyek naponta ontják magukból az embereket.
Az új törvény továbbá úgynevezett turisztikai és ökológiai hozzájárulást vezet be, ami annyit jelent, hogy a városok és járások pótadót szedhetnek be, amelyet a környezet védelmére fordíthatnak, és amelynek mértékéről az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek. (MTI)
