Mivel idén Erdélyben, Tusnádfürdőn sem olyan a Húsvét, mint amilyen az lenni szokott, Potyó Teréz a Szent Kristóf fogadó vezetőjének segítségével nosztalgiázunk arról, milyen népi hagyományok jellemzik „békeidőben” a jeles ünnepet a többségében magyarok lakta vidéken.
– A farsang befejeződik a húshagyókeddel , akkor véget ér a báli szezon , a farsangbúcsúztatók. Majd hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjt ekkor mindenki megfogad magában valamit, valamiért pl. nem iszom kávét,vagy nem eszem édességet, jobban figyelek az embertársaimra. Majd elkövetkezik a Virágvasárnap ekkor van körmenet , amikor a templomban megáldják a barkát, ahogy mi mondjuk, ez a pimpót így is emlegetjük a Virágvasárnapot „Pimpószentelő” és az egész hét az ünnepről szól.
Hétfőn például a mi falunkban, Csíkkozmáson, úgynevezett kalákagyóntatásra kerül sor, amikor a helyi plébános a környező települések papjait áthívja és a templomban ilyenkor lehet szentgyónást végezni a helyieknek és a környékbelieknek. Kedden már megkezdődik a Húsvéti készülődés, van aki már akkor levágja a bárányok, mert ezen az ünnepen mi bárányhúst eszünk. Szerdán pedig a saját kemencéjükben kenyeret, kalácsot sütnek az asszonyok, de van ahol ez még csütörtökön is folytatódik. Az is gyakori, hogy az asszonyok egymást között felosztják a feladatot: az egyik mondjuk kenyeret süt, a másik pedig mondjuk mákos, diós bejglit vagy ahogy felénk mondják tekercset süt és ezt cserélik egymással.
Csütörtökön elmegyünk a templomba, mert akkor van az oltárfosztás az utolsó vacsora emlékére. A pap megszenteli az olajat ( krizma ), amivel megkeni a hívek homlokát, amikor kiosztja az öregek szentségét. Az úrfelmutatás alatt pedig elhallgatnak a harangok, ahogy mondani szokták: Rómába mennek. Ezt követően mindenki hazatér a szentmiséről, és egészen a szombati feltámadási miséig nincs harangszó.
Nagypénteken festjük a tojásokat, mindenki másképp , a Gyimesekben például írják a tojást,ez egy külön mesterség , itt mi festjük sima, vöröshagyma héjjal, ami a legszebb és a legegészségesebb. Pénteken még van egy nagyon érdekes szokás felénk, mindenki azt mondja, hogy ilyenkor reggel ki kell nyitni az ablakokat, ki kell tárni a szekrények ajtaját, ki kell nyitni a tisztaszobákat, mert a nagypénteki levegőnek át kell járnia a házat – így mondjuk: összejárja a házat. Péntek a böjt napja, amikor nem eszünk húst, igaz vannak akik ezt egészen szombat estig megtartják. Az este közeledtével pedig elmegyünk az esti misére. A szentmise után a helyi fiatalok feldíszítik a szent sírt, ahova behelyezik a keresztet és az az évben 18 éves életévüket betöltő fiúk ott őrzik azt népviseletben egész éjszaka. A Húsvéti hagyományok közé tartozik a szentségimádás is, amikor a szentsírnál az asszonyok egymást beosztva óránkét váltásba, egyre gyakrabban már a fiatal lányok is egész éjszaka imádkoznak.
Szent Kristóf Húsvétja Húsvétkor eddig a 2019-ben Az Utazó olvasói által Az év határon túli szálláshelyéül választott tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió vendégei is testközelből ismerhették meg a hagyományos erdélyi Húsvéti szokásokat, megkóstolva azokat a fogásokat, amelyek évszázadok óta jellemzőek a vidékre.
Szombat reggel megszentelik a vizet, amivel a pap egész évben keresztel, szenteltvizet tesznek ki a templom bejáratához is amiből mindenki vihet haza, hogy azzal megszentelje otthon az istállót, a földjeit vagy a házát, hogy az jégesőtől, villámlástól, és mindentől védve legyen. A feltámadási mise előtt megszentelik a tűzet ennek a tűznek a parazsát viszik ki a határkerüléskor a faluhatárába földekre, ezt gyalog vagy lóháton végzik általában férfiak. A mi falunkban nem, de vannak olyan háromszéki falvak, gyergyói falvak, ahol ez szokás . Azért viszik a parazsat és kerülik a határt, mert nem teszi tönkre se a jégeső, se semmilyen más természeti katasztrófa a termést Este elmegyünk a feltámadási misére és csak azután eszünk húst, miután a miséről hazaértünk.
Vasárnap kerül sor az eledelszentelésre. Ilyenkor van a gyerekeknek a tojáskeresés is ez nem hagyomány, most a nyugati divat hozta vidékünkre. Sonkát főzünk, tojást, bárányhúst: azt a bárányt vágjuk le ilyenkor, ami még nem evett zöld füvet. Április végén, Szent György napján szokás kivinni a birkákat a hegyre, és mivel előtte van Húsvét, az akkor levágott és megsütött bárány még nem evett zöld füvet. Abból lesz a Húsvéti ünnepi ebéd vasárnap és abból is teszünk a kosárba, és akkor a gyönyörűen feldíszített kosarakkal vasárnap reggel elmegyünk a templomba. Érdekesség, hogy korábban volt, aki nem járult szentáldozáshoz és nem gyónt annak nem illett elvinni szentelésre az eledelt, mert miért egyen szentelt ételt, ha nem tisztult meg a lelke. És akkor az ilyen emberek ugyanúgy összerakták az eledelt egy kosárba és azt kitették az ablakba, mondván, hogy éjszaka, amikor az úr angyala eljön, megszenteli, vagyis ezért nem kell elvinni a templomba. Így a népszokás szerint ők is részesülhettek a szentelt eledelből.
Vasárnap reggel általában a háziasszony viszi el a templomba az eledelszentelésre a kosárba rakott ennivalót. Miután hazahozza, megreggelizünk, és aki nem volt a reggeli misén, az is elmegy a nagy misére. Azokban a falvakban, ahol a határkerülést tartják, a szentmise után indulnak ki a határba. Azt követően, hogy a feltámadás ünnepét követően délután hazajövünk, megebédelünk, és összeülnek rokonok, szomszédok beszélgetni.
Hétfőn pedig korán kezdődik a locsolkodás. Ami egykoron hajnalban történt, de ma már kényelmesek a fiatalok. A hagyományok szerint a kúthoz vitték ki a leányokat, és ott öntötték le őket egy veder vízzel. A kommunista világban ezt nem lehetett megtenni, akkor kölnivel locsolták a lányokat. Most ‘90 után ismét visszajött a régi jó szokás: népviseletbe öltöznek a lányok, a fiúk is népviseletben locsolnak. Sőt vannak olyan falvak, ahol még zenekar is kíséri a legényeket locsolkodni. Amiért piros tojás jár a gyerekeknek, de a legényeket inkább pálinkával, borral, kaláccsal kínálják a lányok. Este mindig bál van a faluba előtte a helyi amatőr színtársulat valami meglepetéssel készül így megünnepelve Krisztus feltámadását.
Érsek M. Z
