A tömegturizmus hatására ma már alig van olyan valamirevaló szeglete a világnak, ahol ne találkoznánk a világ minden tájáról érkezett embertársaink tömegével. A sokaság azonban többféle veszélyforrást is jelenthet, ezért is érdekes a világ legbiztonságosabb városainak hivatalos listája.
Sokan tartják úgy, hogy a többmilliós metropoliszok egyike sem biztonságos, mondván, a magas lakosságszám minden esetben magas bűnözési rátát, terrorizmust, egészségügyi kockázatokat és elhanyagolt infrastruktúrát von maga után. A tisztánlátás érdekében a The Economist 2017 őszén is összeállított egy listát, amely a világ legbiztonságosabb városait veszi sorra. A tekintélyes brit hetilap által felkért szakértők hatvan települést vizsgáltak meg negyvenkilenc mutató alapján.
Mitől biztonságos?
A felmérésben az egyes városok legfeljebb 100 pontot érhettek el, a bonyolult pontozási rendszer pedig éppen azért igyekszik a lehető legtöbb szempontot megvizsgálni, mert miközben az egyre növekvő városok gazdasági erősödéssel ugyan számolhatnak, ezzel párhuzamosan mégis sebezhetőbbé válnak. A világ több millió lakost számláló metropoliszainál már évekkel ezelőtt megfigyelhető volt, hogy egyes esetekben a gazdasági növekedés nem párosult a közlekedés biztonságosságával, a közművek kifogástalan működésével, vagy például a lakhatási körülmények és az egészségügyi szolgáltatások minőségi javulásával, ráadásul a világszinten jelentős nagyvárosok nagyobb eséllyel kerülnek a hackerek és a terroristák célkeresztjébe.
A lista összeállításánál ezért többek között a bűn- és terrorcselekmények számát, a kibertámadások mértékét, a kórházak és az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetőségét és minőségét, valamint az épületek, az utak és a hidak biztonságosságát is figyelembe vették. A városvezetések e problémákra folyamatosan, számos módon próbálnak megoldást találni. Ennek eredményességét tükrözve a 2017-es lista is más felállást mutat, mint az egy évvel korábbi.
Meglepő vagy sem, de a legbiztonságosabb első tízben egyáltalán nem szerepel egyesült államokbeli nagyváros és az európai városok közül is mindössze három van a listán. A dobogón pedig ázsiai metropoliszok állnak.
10. Zürich – 85,20
A festői szépségű alpesi ország, Svájc legnagyobb városa fért oda a tízes lista legaljára, megelőzve olyan európai nagyvárosokat, mint Frankfurt, Madrid, Barcelona, Brüsszel és London. A Mercer nevű amerikai tanácsadó cég kutatásai szerint Zürich 2006 és 2008 között a világ legélhetőbb, egyben Európa leggazdagabb városa volt. Az agglomerációjával együtt több mint 1,8 millió ember lakhelyéül szolgáló gazdasági és pénzügyi központ a turisták körében is népszerű célpont, ugyanis ötven múzeummal és száznál is több galériával várja a látogatókat, emellett az építészete és a természeti adottságai is lenyűgözőek, nem is beszélve a Zürichi-tóról.
9. Hongkong – 86,22
Az 1997 júliusáig az Egyesült Királysághoz tartozó, azóta pedig a Kínai Népköztársaság hatalmas területét gyarapító különleges státuszú városállam a Föld egyik legsűrűbben lakott szeglete. A 263 szigetet magába foglaló Hongkong területi kiterjedésben Budapest kétszerese, ám csaknem ötször annyian – közel 7 és fél millióan – lakják, mint a magyar fővárost. A Dél-kínai-tenger által körülölelt távol-keleti metropolisz azonban nemcsak népsűrűségével és biztonságosságával tartozik a világ élmezőnyéhez, hanem 150 méternél magasabb épületeivel is, hiszen a városállam talajából jelenleg rekordszámú, összesen 317 darab felhőkarcoló tör az ég felé.
8. Stockholm – 86,72
Svédország fővárosáról manapság gyakran lehet hallani, hogy a menekültek és a gazdasági bevándorlók egyik első számú célpontja. Mindez nem is áll messze a valóságtól, hiszen a Balti-tenger közvetlen közelében fekvő város és környéke a tíz legmagasabb bruttó nemzeti összterméket (GDP) előállító európai régiók egyike, ami miatt rengeteg embert vonz. A XIII. században alapított Stockholm azonban ezzel együtt is Európa második legbiztonságosabb városa, amely címet elsősorban kiváló közbiztonságának és infrastruktúrájának köszönheti. Az elmúlt években a turizmus is a város gazdaságának fő mozgatórugója lett, a világ számos pontjáról érkező látogatók évente 10 millió vendégéjszakát töltenek el a tőzsdéjéről is híres skandináv fővárosban.
7. Sydney – 86,74
A csendes-óceáni térség és Ausztrália legnépesebb városa ötmillió lakossal büszkélkedhet, ám Sydney nemcsak a látképét alapjaiban meghatározó operaházáról és a Port Jackson felett átívelő hídról, a Harbour Bridge-ről híres, hanem tengeri kereskedelméről, kiemelkedő színvonalú oktatásáról, kultúrájáról, valamint szórakoztatóiparáról is. Mindezek fényében nem meglepő, hogy jelenleg is 50 ezer külföldi hallgató tanul a sydney-i egyetemeken, a belvárosban található látványosságokat pedig közel hárommillió külföldi látogató keresi fel évről évre. A közbiztonság világviszonylatban is remek, ugyanakkor a rendőri jelenlét csupán a kikötőváros vigalmi negyedében, a mozgalmas éjszakai életéről ismert Kings Cross környékén fokozott.
6. Amszterdam – 87,26
A legbiztonságosabb európai város nem más, mint Hollandia fővárosa, amely a világ egyik legsokszínűbb települése, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzat 2007-es felmérése szerint 177 nemzet fiai és lányai alkotják a lakosságot. Az öreg kontinens ötödik legnagyobb kikötőjével és a földkerekség legrégebbi tőzsdéjével rendelkező Amszterdamot az amerikai Mercer 2012-ben a világ 12. legjobb életkörülményeket kínáló városaként sorolta be. Az itt található múzeumok – köztük a Van Gogh Múzeum és az Anne Frank Ház –, valamint a sétahajózásra kiválóan alkalmas csatornák, a világhírű piroslámpás negyed és a közkedvelt coffeeshopok turisták millióinak érdeklődését keltik fel minden évben.
5. Melbourne – 87,30
Lakosságszámban és területi kiterjedésben nem, a biztonságosság tekintetében azonban megelőzi Sydney-t Ausztrália második legnagyobb városa, amely hét esztendeje vezeti a The Economist azon listáját, amely kizárólag az élhetőség szempontjából vizsgálja a bolygó nagyvárosait. Melbourne jelentőségét jól mutatja, hogy az ázsiai kontinens délkeleti részét és Óceániát magába foglaló térség egyik vezető üzleti központja, emellett Ausztrália kulturális fővárosaként és az ausztrál impresszionista festészet szülőhazájaként is gyakran utalnak rá. A metropolisz egyik fő látványossága az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Royal Exhibition Building, amelyben huszonegy esztendővel az átadása után, 1901-ben az első ülését tartotta az ausztrál országgyűlés.
4. Toronto – 87,36
A tízes lista egyetlen amerikai kontinensen fekvő városa Kanada legnagyobb és legnépesebb települése, amely az Ontario-tó északi partján terül el. A gazdasági és kulturális szempontból egyaránt jelentős Toronto multikulturális és kozmopolita fellegvárként is jellemezhető, hiszen 1834-es alapítása óta rengeteg hatás érte, a lakosság fele – mintegy másfél millió ember – pedig valamelyik kisebbséghez tartozik. A város panorámáját a számos hatalmas felhőkarcoló és az ikonikus torony, a CN Tower határozza meg, ugyanakkor több, a XIX. század folyamán épült épület is ékesíti az utcákat. Toronto a legtöbb amerikai nagyvároshoz hasonlóan remek infrastruktúrával rendelkezik, a közbiztonság azonban lényegesen jobb, mint bárhol Észak-Amerikában, ugyanis 100 ezer emberre átlagosan mindössze három gyilkosság és 207 rablás jut évente.
3. Oszaka – 88,87
A dobogó legalsó fokára 2017-ben egy óriási léptékben fejlődő japán metropolisz állhatott fel. Oszakában 2,7 millió ember él életvitelszerűen, s mivel az agglomerációja közel 17 milliós lakosságot tudhat magáénak, munkaidőben megközelítőleg egymillióval több ember tartózkodik a város határain belül, mint éjjel. A japán gasztronómia fővárosaként is sűrűn emlegetett világváros az 1600-as évek, azaz az Edo-kor óta fontos gazdasági csomópont, ám amíg néhány száz évvel ezelőtt főként rizzsel kereskedtek itt, addig napjainkban a világ és Ázsia egyik legversenyképesebb pénzügyi központjaként tartják számon. A The Economist 2013-ban készült, a bolygó legdrágább városait vizsgáló listáján Oszaka a második helyet foglalta el.
2. Szingapúr – 89,64
A Délkelet-Ázsiában található városállam 1965-ben nyerte el függetlenségét az 1963-ig brit megszállás alatt állt Malajziától, azóta pedig rohamosan fejlődik, ma a világ egyik legnagyobb pénzügyi centruma. Egykori gyarmati központként Szingapúr kikötője hosszú ideje fontos kereskedelmi, ipari, stratégiai és logisztikai szerepet tölt be, s részben ennek is köszönhető, hogy ebben a miniállamban a harmadik legmagasabb az egy főre jutó GDP. Az 5,6 millió lelket számláló, háromnegyed részben kínai származású lakossággal bíró szigetország emellett az oktatást, az egészségügyet, a személyes biztonságot és az életminőséget tekintve is a világ élmezőnyéhez tartozik, teljes sajtószabadságról azonban nem beszélhetünk Szingapúr esetében, továbbá az emberi jogok is számtalan esetben háttérbe szorultak 1959 óta, amióta a People’s Action Party kormányoz.
1. Tokió – 89,80
2017-ben Japán fővárosa bizonyult a világ legbiztonságosabb városának, ám nem ez az első eset, hogy Tokió került a dobogó legfelső fokára, hiszen 2015-ben is elnyerte ezt a címet, 2006-ig pedig zsinórban tizennégy alkalommal végzett a The Economist azon listájának élén, amely a földkerekség legdrágább városait tartja számon. A távol-keleti metropolisz jelenleg egyedül az infrastruktúráját tekintve nincs benne az első tízben – itt a 12. helyre szorult vissza –, minden más, a biztonságosság szempontjából számottevő kategóriában – pl. digitális biztonság – legelöl vagy előkelő helyen áll a mutatók alapján. Az agglomerációjával együtt 38 millió embernek otthont adó japán főváros a világ legnépesebb területe, amely a bivalyerős gazdaságáról, a felsőfokú oktatási intézményeiről, a kórházi ellátás magas színvonaláról, valamint a gasztronómiájáról is híres, itt a legtöbb ugyanis az egy településen belül található Michelin-csillagos éttermek száma. Tokió a külföldi turisták körében is népszerű, évente több millióan keresik fel.
Boruzs Álmos
Legyél az első hozzászóló "Ezek a világ legbiztonságosabb városai" című cikkhez