A világ imádja a legeket, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az extrém csúcsteljesítményeket bemutató Guinness Rekordok Könyve maga is rekordernek számít, a valaha legtöbbet eladott, szerzői jog által védett sorozat kategóriában. Guinness-rekordok ráadásul nálunk is születnek – és akadnak köztük olyanok is, amelyek az utazók számára is csodás élményt ígérnek.
A saját kezűleg épített vár
Bory-vár, Székesfehérvár
A székesfehérvári Bory-vár igazán különlegesnek számít a történetével, olyannyira, hogy még a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga, saját két kezével felépített.
A várat Bory Jenő (1879–1959) építész és szobrászművész 40 nyáron át saját kezűleg építette szeretett feleségének, Komócsin Ilonának. A vár terve is saját fantáziájának a szüleménye. A megvalósításban pedig az építész saját bevallása szerint nagy segítségül szolgált a beton.
Ő maga így fogalmazott: „Hogyan hozhatta össze ezt mind egyetlen ember? Szörnyű egyszerű a magyarázat. Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna. Drasztikusan szólva: a Bory-vár egy betonkísérleti állomás.”
A művész szobrászi tudását kamatoztatva, kátránypapírba híg betont öntve formázott 200 oszlopot, kupolákat; deszkalapra faragva mintákat készített; mozaikok, feliratok, díszkutak, medencék, szobrok, domborművek születtek a kezei között.
A várban ma is mindenütt szobrok, műtárgyak, régiségek, festmények találhatók. Százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. A kápolnában pedig a hitvesi szeretet szobra tekinthető meg. Idén november 16-ig látogatható a vár, a jövő évben pedig márciustól várják ismét a vendégeket.
A könyv, amelynek méretei meghódították a világot
Aggtelekről szól a legnagyobb
A Guinness World Records által jegyzett hazánk következő büszkesége is, mely nem más, mint a világ legnagyobb könyve. A Varga Béla és családja által alkotott 1420 kilogrammos remekmű 2010. március 21-én Arnót községben készült el alig kétéves munka eredményeképpen.
A Törékeny Természeti Örökségünk címet viselő könyv az Aggteleki-cseppkőbarlang környékét, élővilágát, természeti kincseit mutatja be képekkel illusztrálva. A könyv 4,18 méter magas és 3,77 méter széles, és igencsak komoly kihívást jelent a 346 oldalas alkotás lapozgatása. Külön figyelmet érdemel a kódexkötéses óriásalbum valódi bőr borítója, melyet 4 centiméter vastag fatáblára – 13 egész marhabőrből – mesterien munkáltak meg. A könyv elkészítésével és annak óriási méreteivel az alkotók szerették volna felhívni a világ figyelmét Gutenberg találmányának fontosságára, mely a 15. századtól új korszakot nyitott az ember művelődéstörténetében.
A világhírű műalkotás az Aggteleki Nemzeti Parkban, Szinpetri község vízimalmában került kiállításra, és minden évben március 15-től október 15-ig (a hétfők kivételével mindennap) várja kedves látogatóit. Csoportok esetében ajánlott az előre való bejelentkezés.
A világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava
A Hévízi-tó gyógyító ereje
A Hévízi-tavat hazánkban senkinek sem kell bemutatnunk, azonban azt már kevesebben tudják, hogy csodatévő tavunk nemcsak Európában, hanem az egész világon a legnagyobb biológiailag aktív és természetes termáltó.
Magyarország legismertebb gyógyfürdője római kori emlékek alapján több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet. A 4,4 hektáros vízfelületű tó legmélyebb pontja a 38,5 métert is eléri, azonban a tó kétharmadában a vízmélység 150-200 cm között változik. A tó szélső részein le lehet állni a talajra, és akár combközépig beáshatjuk magunkat a meleg víz által felpuhított, gyógyító tőzegiszapba. A 410 literes másodpercenkénti vízhozam mellett a tó vize gyakorlatilag háromnaponta kicserélődik. A tőzegfenekű gyógytavat egy 38 mélyben fekvő forrásbarlangból fakadó, kénben és ásványi anyagokban gazdag forrás táplálja. A feltörő víz hőmérséklete 38,5 °C-os, így a tó vízhőmérséklete télen a legnagyobb hidegben sem csökken 22 °C alá, nyáron pedig elérheti akár a 36 fokot is.
Télen egyébként igazi élményt nyújt, amikor a kicsapódó pára a tó fölé burkot vonva meggátolja a víz lehűlését, és eközben természetes inhalatóriumot képez. A komplex balneoterápia alapját képező gyógyiszap és gyógyvíz magában egyesíti a szénsavas, a kénes, a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos és enyhe radonemanációt tartalmazó gyógyvizek kedvező tulajdonságait. Mindemellett a tó vizének állandó mozgása egyfajta masszírozó hatást is kifejt a fürdőzőkre. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: orvosi tanács nélkül egyszerre csak 30 perc fürdőzés ajánlott!
A világ második legnagyobb zsinagógája
Dohány utcai Zsinagóga, Budapest
Budapest szívében, a Dohány utcában található a magyar zsidó hitközség és egyben Európa legnagyobb neológ zsinagógája. Hazánk büszkeségét csak a New York-i előzi meg, így a világ második legnagyobb zsinagógája címet is viselheti egyben.
Az 53,1 méter hosszú és 26,5 méter széles templom belmagassága 26 méter. A háromhajós csarnoktemplomban 1492 férfi- és 1472 női ülőhely található. A Frigyszekrény, azaz a Szent Szekrény, amelyben a Tóra-tekercseket, a zsidók legrégibb írásos emlékeit őrzik, 8,2 méter magas. Az épületet Ludwig Förster német építész tervezte, és rekordgyorsasággal, alig négy esztendő alatt végeztek a kivitelezéssel. Az építmény romantikus stílusú bizánci-mór elemekkel keveredik, és sajátos keleties hangulata van a kerámiadíszítésű, kettős kupolájú épületnek.
A Vigadó híres építésze, Feszl Frigyes tervezte a templom belső szentélyét. A Frigyszekrény tetején egy díszes kupola látható, mely szintén Feszl Frigyes nevéhez fűződik, akárcsak a szentélyben található berendezési tárgyak, a Frigyszekrény előtt álló két nagy, 12 ágú kandeláber és az egész templom kifestése is. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. Illusztris méretének, központi elhelyezkedésének és gyönyörű építészeti stílusának köszönhetően turisták ezreit vonzza. Amit feltétlen tudni illik meglátogatásakor, hogy a tisztelet jeléül a zsinagógába vállat fedő és térd alá érő öltözékben, és fedett fővel kell belépnünk, a férjezett asszonyoknak pedig kendőben.
Hazánk legrégebbi könyvtára
A pannonhalmi Főapátsági Könyvtár
Magyarország egyik leghíresebb történelmi emlékhelye a Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese, mely az 996-ban alapított bencés rend történelmét őrzi, s egyben méltóan a világ kulturális örökségének része. Az apátsági épületek, a bazilika, az oktatási épületek, a Boldogasszony-kápolna és a Millenniumi kápolna révén különböző korok sokféleségének egysége valósul meg itt. Kiemelkedő értéket képvisel a Pannonhalmán található könyvtár is, melyet hazánk legrégebbi könyvtáraként tartanak számon. Egy Szent László-kori oklevél szerint 1090 körül Pannonhalmán már 80 kötetet, mintegy 200 művet tartottak nyilván.
Ugyan maga a könyvtár épülete csak a 19. század első harmadában készült el, az általa megtestesített eszme azonban ezerötszáz éves múltra tekint vissza. Szent Benedek olyan nagy szerepet adott az olvasásnak a monostor életében, hogy a szerzetesek munkájának köszönhetően az első századok keresztény irodalma mellett a görög-római kultúra alkotásai is fennmaradtak az utókornak. Az idők folyamán a könyvtár jelentős védett könyvállománnyal (kódex, ősnyomtatvány, korai antikva, RMK, Benedictina) is gyarapodott, így ma közel 400 000 kötetet őriznek a tudományágak minden területét felölelő gyűjteményben. Külön érdekesség, hogy a könyvtárban fellelhető könyveket olvasgatva bukkantak a szerzetesek az 1700-as évekből származó likőr elkészítését leíró receptekre. Ezekből kísérletezték ki azokat az apátsági likőröket – egy pálinkafőzdével szövetkezve –, amelyek helyben meg is vásárolhatók, és a Viatorban meg is kóstolhatók. A könyvtárak és a műemlékek szerelmeseinek szinte kötelező ellátogatni ide, és ha már ott járunk, kikapcsolódásként mindenképp ajánlunk egy kellemes sétát a Pannonhalmi Főapátság csodaszép Arborétumában és Gyógynövénykertjében, ahol több száz különleges fa- és cserjefaj várja egész évben látogatóit.
Bukszár Csilla
Legyél az első hozzászóló "Hazai turisztikai Guinness-rekordok nyomában" című cikkhez