Több helyszínen Márton-napi fesztivált, mulatságot rendeznek a hétvégén, amikor eljön a zene éjszakája is. De érdemes lehet megnézni a Nemzeti Múzeumban a hónap kincsét is.
Márton-napi újborfesztivál a Szentendrei Skanzenben
A Márton-napi népszokásokat ismerhetik meg az érdeklődők a Szent Márton Újborfesztivál és Libatoron a Szentendrei Skanzenben november 13-án és 14-én, a rendezvényen kézműves foglalkozások, borkóstolók, koncertek, valamint meseelőadások is lesznek – közölte a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum csütörtökön az MTI-vel.
A Mihály naptól Katalin napig, szeptember 29. és november 25. között tartó kisfarsang a bálok, lakodalmak őszi időszaka és a gazdasági év lezárásának ideje. Az időszak legismertebb jeles napja a Márton-nap, amelyhez több népszokás, hiedelem, az újbor kóstolása és a libalakoma szokása is kötődik. A 19. alkalommal megrendezendő Szent Márton Újborfesztivál és Libator ebben az évben a PajtaKult programmal együttműködésben valósul meg – olvasható a közleményben.
Mint írják, a Márton-napi mulatságok és népszokások hangulatát a mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttes eleveníti meg a múzeumban. Az érdeklődők megismerhetik az őszi társas munkákat, így a tollfosztást és a kukoricamorzsolást is, valamint Szent Márton életét is. A Skanzenben érdekességeket mutatnak meg a libakultusz eredetével és vadhajtásaival kapcsolatban, valamint a látogatók kézműves borászatok kínálata mellett az idei szüret újborait is megkóstolhatják. Lesz verses borműhely és sommelier gyorstalpaló is, a portákat pedig vándormuzsikusok járják.
A Skanzen portái, házai 16 óráig, a Skanzen Vigadó programjai és a kézműves vásár 18 óráig tartanak nyitva. A 19. Szent Márton Újborfesztivál és Libator részletes programkínálata a www.skanzen.hu weboldalon található – áll az összegzésben.
Márton-napi fesztivál lesz a nyíregyházi skanzenben is a hétvégén, erről itt írtunk.
A zene éjszakája – Hét helyszínen várják szombaton Budapesten a közönséget
Idén is megrendezik A zene éjszakáját Budapesten: szombaton a klasszikus zene átköltözik a főváros kedvelt kocsmáiba, szórakozóhelyeire, kávézóiba. Az ingyenes minikoncertek hét helyszínen várják a közönséget.
A koncertek idén a budai és pesti bárokban is délutántól késő estig váltják egymást. A fellépők között lesznek a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi, valamint Fischer Annie-ösztöndíjas ifjú tehetségei – közölték a szervezők szerdán az MTI-vel. A programban szerepelnek a múlt század harmincas éveinek slágerei, például az eredeti Meseautó című film zenéi, de elhangoznak Schubert, Gershwin és Weiner Leó művei is. A helyszín a Béla bár, a Hadik Kávéház, a Szatyor Bár, a Három Holló Kávéház, a Mitzi Bár, a Moha Café és a Púder Bárszínház lesz.
Közreműködik: Kostyál Péter, Gulyás Emese, Hrib Radu, Kádár István, Bodó Antónia, Iván Tímea, Oláh Gyöngyvér, Tóth Kristóf, Sztathatosz Sebestyén, Gál-Tamási Mária, Czenke Csaba, Illési Erika, Bíró Ágnes, Asztalos Bence, Mózes Anikó (hegedű), Fekete Zoltán, Sipos Gábor, Rajncsák István, Juhász Barna, Jamamoto Nao (brácsa), Martos Attila, Sipos Csaba, Fejérvári Zsolt (nagybőgő), Báll Dávid, Szokolay Ádám, Kovalszki Mária (zongora), Mahdi Kousay, Szabó Péter, Tomasz Máté, Liptai Gabriella, Sovány Rita, Dvorák Lajos (cselló), Bodrogi Éva (szoprán), Polónyi Ágnes (arpa doppia), Herboly László (ütőhangszerek), Jóföldi Anett (fuvola), Berta Beáta (oboa), Csalló Roland (klarinét), Tallián Dániel (fagott), Bereczky Dávid, Szőke Zoltán (kürt), Tóth Zoltán, Póti Tamás (trombita), Szakszon Balázs (harsona), Bazsinka József (tuba), Bazsinka Mihály (szaxofon).
Az ötödik alkalommal megrendezett programsorozat a Budapesti Fesztiválzenekar és a Budapest Brand szervezésében, Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával valósul meg. További információ a www.bfz.hu/zeneejszakaja és a www.facebook.com/a.zene.ejszakaja oldalakon érhető el. (MTI)
Különleges római díszpáncélt mutat be a Nemzeti Múzeum Hónap kincse kiállítása
Októberben indította el a Nemzeti Múzeum a Hónap kincse tárlatsorozatot, amely most egy különleges régészeti leletet mutat be az MNM Lapidáriumában – mondta el a megnyitón az intézmény főigazgatója. L. Simon László beszámolója szerint a Dunából fél évszázada előkerült díszpáncélt az MNM 2,65 millió forintért vásárolta egy magángyűjtőtől, igen kedvező áron, ám a jelenleginél sokkal rosszabb állapotban. Borhy László régész, az ELTE rektora kiemelte, hogy a Nemzeti Múzeum Lapidáriuma számos emléket őriz Brigetióból (ma Komárom Szőny városrésze), ennek közelében fedezték fel a most bemutatott díszpáncélt is. A szakember hangsúlyozta: ilyen ép lófejpáncél még nem került elő sem Magyarországról, sem a Dunából, de az egész Római birodalom területén is ritkaságszámba megy.
MTI/Kovács Attila
A háromrészes díszpáncél két, szemvédő kosarat tartalmazó, sasfejben végződő oldallemezét egy kis méretű homlokpáncél köti össze, rajta egy pajzsos, lándzsás istenalakkal. Az alak kontúrját poncolással emelték ki, ez az úgynevezett brigetiói stílus sajátossága – mutatott rá Borhy László. Mint hozzátette, a lófejpáncél harcászati értékkel nem bírt, manőverek, ünnepségek alkalmából használták. Ez a díszpáncéltípus a kereszténység 3. századi elterjedése előtti, utolsó „roham” része a római istenvilág tiszteletének megerősítésére – jegyezte meg. (MTI)
Képregényfesztivált rendeznek a szegedi Somogyi-könyvtárban
Kiállítások, előadások, kerekasztal-beszélgetések, örömrajzolás, gyermekprogramok, klasszikus és legújabb kínálatukat bemutató kiadók várják azokat, akik szombaton ellátogatnak a szegedi Somogyi-könyvtárba, ahol immár tizenharmadik alkalommal rendeznek képregényfesztivált – tájékoztatta Andóczi Balogh Éva, a közgyűjtemény PR-munkatársa az MTI-t. A fesztivál látogatói a műfaj örökifjú klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal és alkotókkal is megismerkedhetnek. A képregényrajzolókat munka közben figyelhetik meg az érdeklődők, sőt, a vállalkozó kedvűek ceruzát ragadva csatlakozhatnak az alkotáshoz.
Az érdeklődők hallhatnak arról is, hogy bár Jókai Mórt és Jankó Jánost joggal tekinthetjük a magyar képregény előfutárainak, a nagybányai festőiskola növendékeiből híres illusztrátorrá váló Honti Nándor és Kóber Leó voltak azok, akik amerikai mintákkal megismerkedve elsőként honosították meg Magyarországon a comic stripeket. (MTI)
