Miközben a háborúk és különösen a II. világháború szörnyű pusztítást végzett történelmi épületeinkben, az állami felújításoknak köszönhetően az elmúlt két évben több olyan egykori csodás kastély épülete nyerte vissza régi fényét, amelybe ellátogatva a látvány szépsége mellett a magyar történelem emlékeinek feltárulása is gazdagítja az utazót.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnyugatibb települése, Tiszadob, közvetlenül a festői Tisza-holtág partján fekszik, ahol 1741-ben jelentek meg az Andrássyak mint földbirtokosok, akik beházasodás révén jutottak dobi birtokaikhoz. A településen az első Andrássy báró (később gróf) Andrássy Károly volt, akinek jelmondata – „Fidelitate et Fortitudine” (Hűségért és bátorságért) – ma is márványba vésve áll az utód, gróf Andrássy Gyula kastélyában. Akinek megbízásából, Meinig Arthur építész tervei alapján épült fel a romantikus stílusú kastély 1880 és 1885 között Tiszadobon.
Az építtető Gróf Andrássy Gyula, aki halálra ítélt 1848-as forradalmárból lett a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, majd az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, korának egyik meghatározó államférfija volt. Magyarország miniszterelnökeként, a kiegyezés keretében, 1867-ben ő helyezte Ferenc József fejére a magyar koronát. 1890-ben bekövetkezett halála után fia, ifjabb Andrássy Gyula gróf rendezte be az épületet.
A kastélyt úgy emlegetik, mint aminek – a békési Wenckheim-kastélyhoz hasonlóan – a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, az év 12 hónapjának megfelelően 12 tornya, 52 hetének megfelelően 52 szobája és 365 napjának megfelelően 365 ablaka van. A Vajdahunyad-vár ihlette épület egyik fő látványossága a Rippl-Rónai tervezte Andrássy-ebédlő, amelyet Róth Miksa csodálatos üvegablaka díszít. A földszinten található az L alakú gyűjteményes nagy szalon, amelynek mennyezete az angliai Kentben található Knole-kastély The Cartoon Gallery terme mennyezetstukkójának pontos másolata. Lépcsőházának jellegzetessége a romantikus, fal mentén „kúszó”, fafaragásos, háromkarú falépcső, amelyen a fiókos dongaboltozatú lovag- vagy bálterembe léphetünk.
A műemlékegyüttes szépségét a csodálatos környezete, a folyók és holtágak menti ártéri és galériaerdők sokszínűsége teszi páratlanná. A nyolc hektár alapterületű kastély park egyedülálló nevezetessége a tiszafákkal határolt, középkori liliom rajzolatú bukszuslabirintus, benne a Fadrusz János tervei alapján készült Lányszöktetés című szoborral.
Az épület, amelybe a II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek, majd 1950-től gyermekvárosként működött, ma ismét a hazai historizáló építészet egyik legimpozánsabb alkotásaként, régi szépségében várja az utazókat.
Kocsis Erika
