Ha kiejtjük a szánkon, hogy „síelés”, a magyar emberek többségének képzeletében rögtön felderengenek az osztrák Alpok hosszan elnyúló bércei, gyönyörű szép havas lankái. Talán még megjelenhetnek az olasz–svájci–francia síparadicsomok is, de ezek azért távolságuk, illetve áraik miatt kevésbé népszerűek. Van azonban az Alpoknak egy nálunk még nem olyannyira felfedezett része, ahol a kis falvak alpesi hangulatúak, a pályák osztrák minőségűek, de az áraik ennek ellenére alacsonyabbak. Szlovéniában, a Júliai-Alpokban jártunk.
A Szlovénia észak-nyugati részében elterülő Júliai-Alpok és a tőle kicsivel keletebbre eső, alacsonyabb szomszédja Krvavec Budapesttől maximum öt-hat órás autóútra található. Nem titkolt szándékuk, hogy Ausztriának és Olaszországnak legyenek egy olcsóbb, ámde annál barátságosabb, családcentrikusabb vetélytársai, amit – ha követik ezt a fejlődési tendenciát –, könnyen el is érhetnek (vagy talán már el is értek). Ehhez egyébként kellően szerencsés helyzetben van a régió, főleg a síelés mellett a kirándulásra is fogékony közönség előtt, ugyanis a területnek Ljubljanával együtt nagyon jó az elhelyezkedése. Ahogy a G&S Promotion–Going Places, Seeing People utazászervező cég emberei mondják: „a semmi közepén, de közel mindenhez”, ami valóban fedi az igazságot, hiszen alig egy órányira van az osztrák határ észak felé, míg déli irányba indulva, ugyanannyi idő alatt, könnyedén el lehet érni az olaszországi Triesztbe is, hogy a horvát tengerpartot már ne is említsük.
A Júliai Alpok és a Bohinj-völgy
A régió egyik központi, ikonikus térsége a Triglav-hegy, ezt ölelik körbe mind a négy égtáj felől a különböző síközpontok. A Triglav, mely nevét jellegzetes, három fejre emlékeztető alakjáról kapta, Szlovénia (és az ex-Jugoszlávia) legmagasabb csúcsa, a maga 2864 méteres magasságával, melynek 1778-as első megmászásáról – mikor is egy négyfős, különböző szakértőkből álló „dreamteam” állt össze – a helyiek már-már legendákat zengnek. Olyan nagy a hegy kultusza mind a mai napig, hogy azt mondják, nem is igazi szlovén az, aki legalább egyszer nem mászta meg a csúcsot. Ezt azonban kissé problémássá teszi az a tény, hogy még a profiknak is nehézséget jelent ide feljutni, a rossz terepviszonyok és a gyorsan változó időjárás miatt (jól jelzi ezt az is, hogy a Mont Blanc-t sem sokkal később mászták meg, ami majdnem kétszer ilyen magas). A Triglav kultuszát tetézve, a hegytől délre megbúvó, gyönyörű Bohinj-völgyben megbúvó kisváros, Bohinjska Bistrica ötcsillagos zöldszállodáját is, a 2864 Bohinj Eco Resortot is a hegy magasságáról nevezték el. A már megszokottnak számító „zöld” felszereltségen túl a szálloda különlegességei közé tartozik, hogy szinte mindent újrahasznosított anyagokból építettek, vagy hogy víz fűtéséhez nagyrészt a szálloda által egyébként is kibocsátott hőt hasznosítják újra. Emellett nagyon jó programot kínál az aprés-ski, vagyis a síelés utáni pillanatokra is a kiváló wellness-lehetőségekkel, szaunákkal, kisebb fajta aquaparkkal, és egy igényesen felszerelt bowling clubbal is.
Síelés szempontjából is jó választás a völgy, ugyanis a 22 kilométeres pályarendszerrel rendelkező Triglav Nemzeti Parkban található Vogel síközpontból csodálatos kilátás nyílik a teljes Júliai-Alpokra, nem elfelejtve a völgyben csendesen pihenő Bohinj-tavat, mely körül az év bármely időszakában kiváló sétákat lehet tenni. Ráadásul, ha szerencsénk van, az őszi és téli reggeleken köd telepedhet a tó fölé, eltakarva ezzel akár az egész tavat és a fölé magasodó hegyeket, így a partján állva ilyenkor olybá tűnhet, mintha a régi fa mólok csak a fehér semmibe nyújtózkodnának ki.
Bohinj és környéke télen, a kis alpesi hangulatú falvacskáival (például Ribčev Laz vagy Stara Fužina), hihetetlenül hangulatos tud lenni, nem említve a térségre jellemző kisebb, kúp alakú dombokat, melyek a Júliai-Alpok elmaradhatatlan kísérői. Mintha az egész völgyben megállt, vagy legalábbis lelassult volna az idő. Régi házikókat és istállókat látni még sok helyen, az emberek sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, az egyedüli „lendületet” az ide érkező kikapcsolódni vágyó síelők hozzák magukkal.
Azonban nem kell szégyenkeznie a Triglovtól északra eső sí területeknek sem, az olasz és osztrák határhoz legközelebb eső Kranjska Gora tradicionális üdülőfalu és sí régió, mely az egyik legfelkapottabb és legmodernebb, többek között az évenként megrendezésre kerülő Alpesi Sí Világbajnokság miatt, melynek egy versenyét itt tartják. A 20 kilométeres pályarendszerével, 1300 méteres magasságával, valamint a családok igényeit maximálisan szemelőt tartó kialakításával (külön a gyermekek számára kialakított pályák, felvonók, játszóterek) bárkinek kielégítheti igényeit. Azonban akiknek még ez sem lenne elég, azoknak évszaktól függően lehetőségük nyílik a hegység adta egyéb sportlehetőségeket is kipróbálni, mint például a túrázást vagy sítúrázást, biciklizést, sziklamászást vagy akár a jégmászást is.
Partizánkórház és szlovén busójárás
Ha a Bohinj-völgyben járunk, érdemes ellátogatni a kicsit délebbre, egy jó órás autóútra található Cerknóba is. A városka mind télen, mind nyáron kitűnő üdülőhely, jó atmoszférájú, tiszta utcácskáival bárki szívesen elveszne benne egy-két óra erejére. Kiváló, 18 km hosszúságú pályarendszerrel (melyhez Szlovénia leggyorsabb modern sílift-rendszere párosul), snow parkkal és síiskolával is rendelkezik, így a kicsik és nagyok is biztosan megtalálják a nekik tetsző pályákat, játékokat és kihívásokat. Emellett, a hegytetőn található a Hotel Cerknóhoz tartozó, hangulatos luxus-faház apartman, az Alpine Pearl, vagyis Alpska Perla, mely nagyon jó elhelyezkedésével, közvetlenül a pálya mellett, a csúcson várja a vendégeket, akár tizenegy fős társaságokat is. Rendezettségével, fa berendezéseivel és elhelyezkedésével kitűnő választás a sí szerelmeseinek.
Cerkno érdekessége, hogy lakóinak is megvan a saját busójárása amit ők „Laufarija”-nak hívnak. A kis ünnepségnek nemcsak a kinézete, maszkjai, de a hagyománya is hasonló: itt is a telet búcsúztatják, de míg ezt Mohácson a hagyománnyá vált partraszállással majd a tél koporsójának vízre bocsátásával tartják meg, addig Cerknóban egy jelképes tárgyalás eljátszásával, majd a minden bűnért felelős tél, vagyis „Pust” halálra ítélésével fejezik be. Az évszázados hagyományt és fesztivált idén február 15-e és 17-e között csodálhatják meg az arra járók, az év összes többi napján pedig az ennek emléket állító Cerknói Múzeumban, ahol mindenki megtekintheti a kézzel faragott maszkokat és jelmezeket.
A városka másik híres látnivalója a Franja Partizánkórház, melyet a II. világháború alatt működtettek 1943 telétől 1945 májusáig, a Cerknóhoz közeli kis folyó vájta Pasica-hegytorokban. A kórház nevét dr. Franja Bojc Bidovec, a kórházat alapító orvosnőről kapta, és a legnagyobb titokban tartották, nehogy a németek megtalálják és lebombázzák. Mára a kórház tulajdonképpen egy szabadtéri múzeummá vált a szurdokban, ahová a sebesültek szállítására is használt folyó és kisebb vízesés melletti úton tudunk bejutni, de szerencsére, ellentétben az akkor a tábor védelmét szolgáló óvintézkedésekkel, manapság már nem bekötött szemmel. Sajnálatos módon a kórház – melynek az odaszállított csaknem ötszáz sebesültjéből csak 87 vesztette életét – fából készült épületeinek nagy részét elvitte egy 2007-es nagy áradás (az idegenvezető elmondása szerint olyan nagymértékű volt, hogy az akkori gondnok, aki szerencsésen túlélte, azonnal ki is lépett az incidens után). Így a felszerelések, ágyak, műszerek, mindennapi eszközök nagy része is odaveszett, mára azonban ezek nagy részét máshonnan pótolták, vagy replikákat készítettek belőlük, illetve a faházakat is újra felépítették.
A legközelebb eső síközpont: Krvavec
A Júliai-Alpoktól kicsit keletebbre, Ljubljanától mindösszesen 25 km-re található Szlovénia síparadicsomainak másik fellegvára, a Krvavec síközpont. A 30 kilométeres össz-pályahosszal rendelkező sí régió széles választékot kínál a síelni és sítúrázni vágyóknak egyaránt: síiskola, snow park, kölyök park és síkölcsönző is található a hegyen.
Ráadásként, ha stílusunk megkívánja, és pénztárcánk is engedi, akkor a mozgalmas nappalokban elfáradt végtagjainkat akár a ma már szállodaként üzemelő, XIII. században épült, patinás Strmol kastélyban is pihentethetjük. Azonban itt nem egy átlagos kastély átlagos átalakításáról van szó, hanem ebben az esetben egy gazdag kastélyról beszélünk, melynek sok bútorát meghagyva, egy használatban lévő várpalota hangulatát idézheti fel az itt megszálló vendég.
Kikapcsolódásként érdemes felkeresni a kúria mellett található Cerklje na Gorenjskem faluba is, mely egy Cerknóhoz hasonlítható barátságos kis település. Emellett mindenképp hasznos ellátogatni a szintén a közelben található (körülbelül öt–tíz perc autóval) Velesovo településre is, ahol a helyi dominikánus templomban található Szlovénia legrégebbi Szűz Mária szobra, a közel 800 éves, fából készült Velesovska Mária. Az évszázadok során, a szobornak különböző ruhákat készítettek, melyet a hagyományt követve az év különböző időszakaiban a szoborra is öltenek.
Vogel síközpont:
– A kabinos felvonó alsó pontjának magassága (parkoló): 560 m
– A kabinos felvonó felső pontjának magassága (sípálya alja): 1535 m
– A legmagasabb pont: 1800 m
– Síelhető terület: 78 hektár
– Össz-pályahossz: 22 km
– ebből könnyű pálya: 9,5 km
– haladó pálya: 12,5 km
– Liftek száma: 4 ülőlift és 3 csákányos lift (plusz gyermeklift)
– Síelhető: decembertől-áprilisig
Kranjska Gora síközpont:
– A legalacsonyabb pont: 800 m
– A legmagasabb pont 1215 m
– Síelhető terület: 125 hektár
– Össz-pályahossz: 20 km
– ebből könnyű pálya: 10 km
– haladó pálya: 8 km
– nehéz pálya: 2 km
– Liftek száma: 5 ülőlift és 13 csákányos lift (plusz gyermeklift)
–Síelhető: decembertől márciusig
Cerkno síközpont:
– A legalacsonyabb pont: 900 m
– A legmagasabb pont: 1,300 m
– Síelhető terület: 70 hektár
– Össz-pályahossz: 18 km
– Liftek száma: 6 ülőlift és 2 csákányos lift (plusz 2 gyermeklift a tanulópályán)
– Síelhető: 70 nap a szezonban
Krvavec síközpont:
A kabinos felvonó felső pontjának magassága (sípálya alja): 1450 m
– A legmagasabb pont: 1971 m
– Síelhető terület: 100 hektár
– Össz-pályahossz: 30 km
– ebből könnyű pálya: 7 km
– haladó pálya: 15 km
– nehéz pálya: 7 km
– Liftek száma: 7 ülőlift és 3 csákányos lift (plusz gyermeklift)
– Síelhető: 100 nap a szezonban
Legyél az első hozzászóló "Júlia, a szlovén Alpok vonzó ékessége" című cikkhez