Amíg másutt hús-vér hősökhöz kötődik egy vár emlékezete, Siklóson az első magyar televíziós filmsorozat, az 1960-as években készült Tenkes kapitánya teremtette meg a délvidéki erődítmény máig tartó legendáját. De az ország legjobb állapotban fennmaradt vára nem csak a fantázia szülte kapitány emlékezetének megidézéséért ígér gazdag élményt az utazónak.
Fotó: varbarat.hu
A Siklósi vár, a szépséges Villányi-hegység déli részénél helyezkedik el és az egész város belátható falairól. Nemcsak fentről a város, hanem lentről a vár is impozáns látványt nyújt: már messziről is meglátni a méltóságteljes építmény fehér, csodás palotaszárnyat körbefogó falait, amelyek szerencsésen átvészelték a történelem viharait.
1294 óta áll a vár, legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében fedezték fel a régészek és ezt nevezik a vár magjának. Egykor a Siklósi család lakta, majd – miként azt a Várbarát oldal felidézi – sok kézen ment át az erődítmény. A magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal szembefordult a Siklósi család 1387-ben, ezért elvették tőlük birtokukat. Ezután a Garai bárói családé lett a vár, amit jelentős mértékben újjáépítették és kibővítették. A XVI. században a Perényi főúri család lakta épületeit. Majd 1828-tól pedig ismét változott a tulajdonosa a várnak és a Batthyány család kezei közé került. Ezek után, Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte, aki jelentős közéleti szerepet töltött be. Háromszor választották meg Baranya vármegye főispánjának, és országgyűlési képviselőnek. A gróf halála után az özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. A második világháború alatt angol, amerikai és lengyel foglyok őrzésére adott helyet, majd a háború után 10 évig nem volt tulajdonosa. 1955-ben kezdődtek el a régészeti feltárások és a vár történetének kutatása, és a helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. Az évek alatt számos embert lakta és birtokolta az építményt, akik csodálatos várkastéllyá építették át, mindig az adott stílusnak megfelelően.
Fotó: varbarat.hu
Falai között járva kihagyhatatlan látnivaló a XV-XVI. század fordulóján épült, gótikus és reneszánsz jegyeket egyaránt felvonultató, felszentelt várkápolna, amelynek falán az eredeti falfestményeket is megcsodálhatjuk. A másik különlegesen szép helyszín tavasztól a Rosarium, amely a középkori virágkultuszba enged némi bepillantást. A Kanizsai Dorottyához kötődő rózsakert – ahol még a gyógyításhoz nélkülözhetetlen növényeket és a fűszernövényeket is termesztettek –, szakemberek szerint két helyszínen is lehetett kert legendás gazdájának idején.
2009 és 2011 között részletesen felújították. Megújult a déli és a keleti várudvar, valamint kialakítottak egy látogatóközpontot is. A várban jelenleg több tárlat látható, például a reneszánsz XVII-XVIII. századi bútor-, középkori fegyver-, és várostörténeti kiállítás, valamint a Tenkes Kapitánya Panoptikum, Istókovits Kálmán és Simon Béla festőművészek kiállítása, továbbá időszakos képzőművészeti kiállítások is.
Fotó: varbarat.hu
És persze kiállítás maga a vár is, ami több különböző részből áll össze. Az egész magja a várkastély, amelyet magas várfalak és védőművek, félköríves tornyok, bástyák ölelnek körül. A belső várterületben helyezkedik el az egykori ferences rendház, és a templom műemléki együttese is, amelyekhez számos történelmi értékek és emlékek kapcsolódnak. A vár mai látnivalói közé tartozik a Gyilokjáró, más néven védőfolyosó, a teljes déli szárny csodálatos építészete, a pinceszint, amelyben megtalálható az egykori börtön, valamint a Vinotéka is. A keleti szárny csodái közé tartozik a Siklósi Szalon, a Gótikus kápolna, valamint Kanizsai Dorottya kertje is. Az északi szárnynál a Vár-Terasz Presszóban meríthetünk erőt a középkori kínzóeszköz panoptikumhoz.
Az elmúlt években a vár számos programmal várta látogatóit, mint például az Adventi varázs, a Siklósi Várfesztivál, vagy a múzeumok éjszakája.
Szabó Kira
