A tíz legzűrösebb útvonal közül nyolc mind ugyanabban az országban kezdődik vagy végződik. Úgy tűnik, 2024-ben többet hallottunk a turbulenciáról, mint valaha.
A turbulens járatokon történt sérülésekről többször is beszámoltak a címlapokon, köztük a Singapore Airlines egyik járatán, ahol egyutas sajnálatos módon meghalt. 1997 óta ez volt az első eset, hogy turbulencia miatt meghalt egy ember egy repülőn.
Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) adatai szerint 2009 és 2023 között 37 utas és 146 személyzeti tag sérült meg súlyosan a turbulencia miatt , és ez továbbra is a kereskedelmi járatokon bekövetkező sérülések legfőbb oka.
A turbulencia bárhol előfordulhat, de bizonyos jellemzők miatt még inkább elterjedt. Hol vannak tehát Európábana legbulensebb útvonalak, és hogyan viszonyulnak a világ többi részéhez?
Európa legzavarosabb légi útvonalai
A Turbli turbulenciakövető weboldal új kutatása rávilágított arra, hogy mely európai útvonalakon tapasztalhatók a legnagyobb valószínűséggel zökkenők. A top 10 legbolygatottabb útvonal közül nyolc Svájcban kezdődik vagy végződik, a többi útvonal pedig az Alpok felett vagy környékén halad át.

A turbulencia valószínűségének számszerűsítésére a Turbli az örvénylési disszipációs rátát (EDR) használja. Ez a légköri turbulencia mérése, amely független a repülőgép jellemzőitől. Ez a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által használt szabványos mérőszám a repülési turbulenciára.
Összességében a legforgalmasabb útvonalak Európában 2024-ben a következők voltak:
- Nizza – Genf: EDR 16.07
- Nizza – Zürich: 15.49
- Milánó – Zürich: 15.41
- Milánó – Lyon: 15.37
- Nizza – Bázel: 15.33
- Genf – Zürich: 15.05
- Nizza – Lyon: 14.99
- Genf – Velence: 14.78
- Lyon – Zürich: 14.74
- Velence – Zürich: 14.67
A Turbli szerint a 20-as EDR alatt minden „könnyűnek” számít, a 20 és 40 közötti értékek pedig mérsékeltnek. A világ egyetlen útvonala sem minősült erősnek (40-60) vagy szélsőségesnek (80-100) az éves átlagot tekintve, bár néhány egyedi esemény is átléphette ezeket a küszöbértékeket.
Mindazonáltal a szélsőséges turbulenciáknem gyakoriak Európában, így még ezek a legzavarosabb útvonalak sem okozhatnak olyan pusztítást, mint amilyet a világ más részein láthattunk.
Ehhez képest a világ legzavarosabbútvonalai mind Dél–Amerikábanvoltak, az Andok hegyvonulatát átszelve. A legbulensebb útvonal, 24,68-as EDR értékkel, a Mendoza-Santiago útvonal volt, a második helyen Cordoba-Santiago útvonal, a harmadikon pedig a Mendoza-Salta útvonal állt.

Miért gyakoribb a turbulencia a hegyek közelében?
Általánosságban elmondható, hogy a hegyek felett vagy azok közelében történő repülés turbulenciát okozhat a szél és a terep kölcsönhatása miatt.
Amikor a szél hegyvidékiterületetér, a csúcsok fölé emelkedhet, feláramlást okozva. Ezek a felfelé mozgó áramlatok aztán a magasságban stabil légzárlatba ütközhetnek, ami ismét a talaj felé kényszeríti őket, és lefelé irányuló légáramlatot hoz létre.
A magas csúcsok úgynevezett „hegyi hullámokat” is létrehozhatnak, amelyeket a vízszintes légáramlás zavara okoz. Ezek az ingadozások a magaslatok szél felőli oldalán akár 2000 ft/perc erejű függőleges áramlatokat is okozhatnak, ami meglehetősen rázóssá teszi az eget.
A légáramlatok ilyen szélsőséges változásai hatékonyan megzavarhatják a repülőgép repülési útvonalát, és a repülőgép emelkedik, süllyed, vagy fel-le ugrál, miközben áthalad rajta.
A turbulencia súlyosságában a hőmérséklet és a páratartalom is szerepet játszik. Minél melegebb és párásabb a levegő, annál szélsőségesebb a turbulencia, ami megmagyarázza, hogy az Andok feletti útvonalakon miért szokott rosszabb lenni.
Kell-e aggódni a turbulencia miatt, és vajon az éghajlatváltozás ront-e rajta?
A modern repülőgépeket úgy tervezték, hogy még a legszélsőségesebb turbulenciákat is képesek legyenek károsodás nélkül kezelni. Ugyanez azonban nem mondható el az utasokról.
A 2024-ben tapasztalt összes turbulenciaesemény során azok az utasok, akik biztonságosan be voltak kötve az üléseikbe, sértetlenül elhagyhatták a repülőgépet. A legsúlyosabb sérüléseket azok az utasok és a személyzet tagjai szenvedték el, akik nem voltak rögzítve.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a turbulencia a klímaváltozás következtében egyre súlyosabbá válik . Konkrétan a nagyobb hőmérsékleti szélsőségek és az erősebb, kiszámíthatatlanabb viharok azt jelentik, hogy a szélsőséges események valószínűleg gyakoribbá válnak. Az Egyesült Királyságban működő Readingi Egyetem előrejelzése szerint 2050-re a turbulenciaesemények kétszer gyakoribbak lesznek.
A légiközlekedési ágazat keményen dolgozik az utasok biztonságáért. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) 2018-ban indította el a Turbulencia-tudatos platformját, amelyhez jelenleg több mint 25 légitársaság járul hozzá és fogyaszt adatokat több mint 2600 repülőgépen keresztül. A platform adatait a pilótafülke műszerei és a repüléstervező szoftverek használják a turbulenciák jobb előrejelzésére és elkerülésére.
Az ilyen adatok mellett a pilótái a repülőgépek fedélzetén lévő kifinomult időjárási radarrendszerekre támaszkodnak, hogy felismerjék és elkerüljék a turbulens területeket. Valós időben jelentik egymásnak, ha egy útvonalon turbulenciával találkoznak.
Bármennyire is igyekeznek alégitársaságokés a légiközlekedési szervek segíteni a járatoknak elkerülni a turbulenciát, még mindig hihetetlenül nehéz lehet felismerni a turbulens levegőt. Különösen a tiszta levegő turbulenciáját, amelynek jelenlétére semmilyen vizuális jel nem utal, szinte lehetetlen felismerni.
A Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NTSB) szerint a turbulenciával kapcsolatos incidensek 28 százalékában a repülőgép személyzete nem kapott figyelmeztetést, hogy bajba kerül.
Ezért a turbulenciák miatt aggódó utasoknak azt tanácsoljuk, hogy a repülőgépen mindig tartsák biztonságosan bekötve a biztonsági övüket.
szöveg és képek forrása: euronews
AZZ