Küzdelem a városnézőkért

Unortodox módon, egy szolgáltató kap hosszútávú monopóliumot, vagy a világ sikeres nagyvárosaihoz hasonlóan, Budapesten is megmarad a hop on hop of városnéző szolgáltatást nyújtó busztársaságok versenye. A kérdőjelek még sorakoznak.

Megbolydult a piac azután, hogy a Fővárosi Közgyűlés, június 8.-án zárt ülésen, arról határozott, hogy a menetrend szerinti városnéző buszok üzemeltetését, közbeszerzéssel, hosszúttávú koncesszió keretében egy szolgáltató nyerheti el. Mindez azt jelentené, hogy a jelenleg négyszereplős piacon, jövőre már csak egy hop on hop off társaság maradhatna talpon. A többiek befektetése, több, mint másfél évtizedes szakmai munkája egyik napról a másikra kárba veszne.

A budapesti városnéző buszok, évi 1,5 milliárd forintos piacán jelenleg négy társaság működik: a Program Centrum Kft., a Mr. Nilsz Kft., a City Tour Hop On Hop Off Kft. és a City Sightseeing Kft. Tevékenységük után a BKK 50-60 milliót kap a megállók használatáért. A Fővárosi Önkormányzat egyrészt bevételeinek növelésére törekszik, másrészt a magasabb szintű szakmai követelmények meghatározása mellett, a buszok számának csökkentését célul tűzve, a főváros környezetvédelmi terhelését is csökkenteni kívánja.

A budapesti városnéző busz piac döntő többségét képviselő három szereplő, a Program Centrum Kft., a Mr. Nilsz Kft., és a City Sightseeing Kft. ezzel kapcsolatban korábban sajtótájékoztatón is kifejtette: egyetértenek abban, hogy Budapesten a mainál magasabb szakmai és műszaki követelmények garantálják a turisták legjobb kiszolgálását. Hozzátéve: a monopolhelyzet megteremtése, hosszú távon, sem a budapesti turisztikai piacnak – amelynek markáns szegmense a buszos város nézés -, sem a fővárosnak nem tenne jót. Ezért kezdeményezik, hogy a piac újraszabályozását tervező BKK, a tender kiírása előtt folytasson szakmai egyeztetést.

Érveik szerint, miközben szükség van a piac újraszabályozására, a Főváros által elvárt követelmények a többszereplős piacon is megvalósulhatnak akkor, ha minden szereplő az új, szigorúbb feltételek mellett hosszútávra tervezhet. Jelenleg ugyanis a fejlesztéseknek komoly gátat szab az, hogy a piacon tevékenykedő cégek maximum egy évre kapnak üzemelési engedélyt. Ez kockázatossá tesz minden – a környezetvédelmet is szem előtt tartó -, befektetést. Egy új, hosszútávú, egységes szabályozással csökkenteni lehetne a buszok számát, rendezni lehetne az árusok helyzetét, magasabb szintre lehetne emelni a szolgáltatási színvonalat úgy, hogy közben a mai, nyugat-európai átlaghoz képest rendkívül alacsony jegyárak emelésével a társaságok fenntartható növekedése és a főváros bevételeinek bővülése is garantált lenne.

Tapasztalt turisztika szakemberek ugyanakkor azt is fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a BKK tenderkiírásával, az új követelményrendszer meghatározásával mindenképpen meg kellene várni, amíg a turizmus szakmai irányításáért felelős új szervezet, a Magyar Turisztikai Ügynökség is lefekteti az új turisztikai stratégia alapköveit. Amihez már a hop on hop off piaci szabályozásnak is illeszkednie kell. Csak így lehet elérni azt, hogy végre teljes turisztikai kínálati paletta egységes képet mutasson.

“me”