Gyönyörű botanikus kertek sokasága, évszázados történeteket suttogó fekete-fehér köves utcácskák, felhőbe vesző hegycsúcsok és az óceán kék habjai. Ezek azok, amelyek az Atlanti-óceánban, Lisszabontól délnyugatra 1000 kilométerre, az afrikai partoktól 800 kilométer távolságra fekvő szigetecskét, Madeirát és fővárosát Funchalt minden évszakban ellenállhatatlanná teszik.
A festői környezetben elhelyezkedő Funchalt nemcsak Madeira szigetének, de egész Portugália – mert a terület közigazgatásilag Portugáliához tartozik – városaként tartják számon. Környékén, a meredek lankák csúcsairól megannyi parkon át vezet az út az óceánpartra, és útközben mindvégig páratlan kilátásban gyönyörködhet az utazó. Ugyan a közlekedés igen jó, és a taxi is olcsó, érdemes mégis gyalogosan felfedezni a bájos települést, mert így biztos, hogy semmi mellett sem szaladunk el.
A parkok városa
Ha arra gondolunk, hogy Madeirát az Atlanti-óceán zöld szigeteként jegyzik, méltatlan lenne, ha Funchal bemutatását nem a gyönyörű parkok, kertek ismertetésével kezdenénk. A kedvező klímának köszönhetően a szigeten nincs olyan évszak, amikor ne virágozna valamilyen növény. A sziget egyik leghíresebb nevezetessége a Jardim Botânico, vagyis a botanikus kert.
A Quinta do Bom Sucesso lankáin ezer és ezer itt honos virág, bokor és fa díszeleg megannyi egzotikus társa mellett. A bejárat közelében álló épület ma a Természettudományi Múzeumnak ad otthont.
Illatokban és színekben a Quinta do Palheiróban sincs hiány. Ezt a parkot több kisebb részre osztották fel, melyek mindegyike különböző elnevezéssel bír: a Folyó Kertje, Elsüllyedt Kert, Rózsa Kert, Hölgy Kertje és végül, de nem utolsósorban a vad és szándékosan már-már dzsungelhatásúra duzzasztott Pokol Kertje.
A turisták messze földről, olykor a világ másik feléről érkeznek ide, hogy szemügyre vegyék a park kincseit, köztük a rendkívül ritka és kivételesen gyönyörű orchideákat és kaméliákat. Az 1801-ben alapított paradicsomban nem a növények az egyedüli élőlények: közel 290 különböző madárfaj garantálja a sokszínűséget.
Ugyanúgy vétek lenne kihagyni a Jardim Tropical Monte Palace-t, ezt a keleti stílusú kertet is, amely rohanó világunkban a nyugalom szigetét biztosítja minden idelátogató számára azzal, hogy hatszáz méterrel a város felett az ámulatba ejtő növények között kócsagok, pávák, fekete hattyúk evickélnek vagy csobbannak a tiszta vizű tavacskák egyikében. A parkban található a Monte Palace Múzeum, Európa egyik legjelentősebb zimbabwei szoborgyűjteményével, illetve ritkaságszámba menő ásványokkal és drágakövekkel.
Dobozba zárt szigetvilág
A kulturális vonalnál maradva, érdemes a városnézést a Madeira Story Centre-rel kezdeni, amely a múltat is megismertetve, interaktív módon kalauzolja el a látogatókat a sziget világába. A kiállítás kortörténetileg tagolt, a vendégek hang-, látványelemek és többfajta művészeti eszköz segítségével nyerhetnek betekintést a vidék régmúltjába. Még olyan is van, hogy a szaglásra kell hagyatkozni, mert egy-egy doboz tartalma adja vissza a megjeleníteni kívánt környezet illatvilágát.
Ezek után pedig irány a valódi világ, amelynek megismeréséhez keressünk fel egy másfajta dobozt, ahonnan garantáltan a legfenségesebb madeirai látképet élvezhetjük. Ez pedig nem más, mint a sziget csúcsa felé törő felvonó, amely hatalmas kábelekre erősítve ereszkedik alá. A
15 perces út alatt 360 fokban tárul elénk a funchali életkép, a drámai hegyvonulatok és a csillogóan kék Atlanti-óceán látványa. Más kérdés, hogy a tériszonnyal küzdőknek ez a mulatság kevésbé ajánlott, mert a felvonó a tengerszint feletti 560 méteres magasságot is eléri. Mellette érvel ugyanakkor, hogy ez a közlekedési eszköz a legegyszerűbb módja a Jardim Botânico és a Jardim Tropical Monte Palace elérésének is.
Letűnt idők emlékei
A városközponttól nem messze található a Museu da Quinta das Cruzes, melynek épülete hajdanán João Gonçalves Zarco portugál hajós otthona volt.
Tristão Vaz Teixeirával ő volt az, aki 1419-ben felfedezte a szigetet. A tárlat bemutatja az egykori világot és az első telepesek mindennapjait.
Madeirán a fényképészet egyet jelent a Vicentes nevével. A világhírűvé vált első professzionális portugál fotográfus, Vicente Gomes da Silva által 1865-ben alapított stúdió – ahol a fotósdinasztia négy generációjának munkái láthatók – ma gyönyörűen felújítva, eredeti pompájában várja látogatóit.
A Museu de Arte Sacra, vagyis az Egyházművészeti Múzeum az egykori püspöki palotában várja a látogatókat, bemutatva a helyi festményeket, szobrokat, könyveket, aranyhímzéses ünnepi öltözékeket, melyek a 15–19 századi Madeirán születtek. A kiállítás többségben azon tárgyakból áll, melyeket a cukorkereskedelemből meggazdagodott nemesurak készítettek, hogy így menjenek biztosra haláluk utáni üdvösségükben.
Funchal egyik jelképe a Museu de Arte Contemporânea Fortaleza de São Tiago mustársárga falú épülete, mely az 1600-as évek óta erődként funkcionált.
Lebilincselő kilátás nyílik innen a kikötőre, nem véletlen, hogy – más funkciót betöltve – e falak apró rései a kalózok megfigyelésére szolgáltak hosszú évekkel ezelőtt. Az egykori oromzat ma a Kortárs Művészetek Múzeumának ad otthont.
A Museu da Quinta das Cruzestől nem messze található a Santa Clara-kolostor. Apácák utoljára 1890-ben lakták, az épület ma már pusztán turisztikai látványosságként szolgál.
Figyelemre méltó az épület harangtornya, melynek mór stílusú kupoláját kék, fehér és aranyszínű csempék díszítik.
Legalább ilyen izgalmas látványosság a város katedrálisa, az 1514-ben épült Sé, ami a mai napig templomként funkcionál. Az egyszerű külcsín pompás belbeccsel társul: a katedrális Portugáliában az egyik legkitűnőbb példa az európai és a mór építészeti elemek tökéletes keveredésének.
A Zona Velhában, vagyis az óvárosban sétálva semmiképp ne hagyjuk ki a Rua Santa Martát és környékét, ahol egy forradalmi mozgalom keretében megteremtették a „nyitott ajtók művészetét”. Mindez a szó szoros értelmében értendő: az itt található bejáratokat helyi és nemzetközi alkotók különböző művei dekorálják, különleges hangulatot adva ezzel a környék utcáinak.
Gasztró a köbön
Ha pedig „csak úgy” pihenni és sétálni szeretnénk a városban, a gasztronómiai élvezetek megalapozásaként, mindenképp érdemes ellátogatni a sziget legnagyobb piacára, a Lavradoresre, ahol a virágoktól a gyümölcsökön és a zöldségeken át a szebbnél szebb húsokig, halakig és tengeri csodákig rengeteg finomság kapható.
Nem mellesleg helyi kézműves termékeket is jó áron vásárolhatunk itt. A nevezetes madeiramártás névadójának is számító szigeten a fekete kardhaltól, az espadától a babérsóval ízesített, nyárson sült marhaszeletig, az espetadáig sokféle gasztronómiai különlegességet próbálhatunk ki. Az egyik legautentikusabb helyszín ehhez a pincészetekhez és borászatokhoz vezető patinás utca, a Blandy’s, ahol a sziget hírvivőjének számító likőrbort, a madeirát is megkóstolhatjuk. A bor a közvélekedéssel ellentétben nemcsak vörös, nehéz és édes, hanem például száraz kivitelben is létezik – igaz, világhírneve mégiscsak ennek a változatnak köszönhető. Olyannyira, hogy az Egyesült Államok mindenkori elnökének hivatalos beiktatásakor madeirával koccintanak az új elnök egészségére.
Miliosz Katalin
A cikkünk Az Utazó magazin 2016/IV. számában is megtalálható!
Legyél az első hozzászóló "Madeira ékessége, Funchal" című cikkhez