Az idén várhatóan 220 000, Kínából érkező utas fordul meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az ő kényelmük érdekében a Budapest Airport és a Heinemann Duty Free – Európában az elsők között – három új, a kínai turisták által preferált fizetési rendszert vezetett be a repülőtéren: megérkezett az Alipay, a China Union Pay és a WeChat!
Készpénzt sem kell váltani, és olyan egyszerű, mint otthon – mostantól így élhetik meg a kínai utasok a vásárlás élményét a budapesti repülőtéren is. A Budapest Airport és a Heinemann Duty Free a kiugró számú kínai utas kényelme érdekében három új fizetési lehetőséget tett elérhetővé a Heinemann üzleteiben. Az utasok ezentúl nemcsak, hogy készpénz nélkül, hanem az általuk preferált platformok használatával fizethetnek a megvásárolt termékekért. A rendszerek működési elve rendkívül egyszerű: a felhasználók mobilalkalmazás segítségével hozzárendelhetik bankszámlájukat egy online fiókhoz, így egy QR-kód beolvasásával, készpénz nélkül és pillanatok alatt fizethetnek az applikációkat támogató üzletekben.
Ezek az alkalmazások egyébként Kínában manapság a mindennapi élet nélkülözhetetlen eszközei: a WeChat Pay például 700 millió felhasználót regisztrált, és a világ 40 országában elfogadott fizetőeszköz, amely 13 valutában történő fizetést támogat. Európa egyike az alkalmazás legfontosabb piacainak, a Budapest Airport pedig – ezt felismerve – a repülőterek között elsőként vezette be a rendszert a Heinemann Duty Free üzleteiben.
Az AliPay és a China Union Pay már nyár óta elérhető a Heinemann Duty Free üzleteiben, idejében kiszolgálva a megnövekedett igényt. Előbbi fizetési rendszer immár a repülőtéri kereskedelmi egységek egész sorában – a Memories of Hungary, a Living Toys, a Budapest&Music üzleteiben – elérhető, év végére pedig a Swarovski vásárlói is élvezhetik a szolgáltatás előnyeit.
Európa a kínai turizmus fő piacává nőtte ki magát az utóbbi években, és ez a budapesti repülőtér utasforgalmán is jól látszik. A Peking-Budapest és Sanghaj-Budapest járatok idén várhatóan 220 ezer utast hoznak a magyar fővárosba. Egyre fontosabb tehát, hogy a budapesti repülőtér valóban kínai-barát légikikötőként működjön.
