A sziget déli, dél-nyugati szeglete maradt meg talán egyedül a maga régi pompájában, itt találhatók meg leginkább az őshonos növények, az erdőségek, míg Mauritius többi részén –ahogy korábban említettem is –a cukornádültetvényeknek helyet csinálva kiirtották azokat. Ezért is kapott itt helyet a nemzeti park és egyben nemzeti rezervátum is, ahol az előző írásomban említett quad túra is volt.
Ugyanígy, a sziget dél-nyugati részenén található a Chamarel vízesés, illetve az UNESCO Világörökségi listáján helyet foglaló Seven Coloured Earth, azaz a Hétszínű föld, melyeket az utolsó két napban néztünk meg.
A Chamarell vízesés
A vízesés egy kisebb folyóból zúdul alá a 80 méteres mélységbe, hogy ott tovább folytassa évszázados, évezredes útját. Pár száz méteres távolságból, szemből csodálhattuk meg, és hiába nem volt ez egy Niagara vízesés, engem mégis lenyűgözött.
A Hétszínű föld, vagyis a Seven Coloured Earth
A Seven Coloured Earth viszont egészen más volt. A helyről annyit érdemes tudni, hogy vulkanikus eredete miatt, itt a föld vas-oxid tartalma igen magas, ennek köszönheti a színeit. Nem sokkal egy kiadósabb eső után értünk a helyszínre, ezért a színek egészen különbözők voltak, mint száraz időben. Mikor először megláttam, viccelődtem is vele, hogy én igazából csak 3 színt látok, szóval kérem vissza a pénzem… Aztán, ahogy elkezdett száradni a Nap sugaraitól a talaj, úgy jöttek elő a színek. Így már egészen más képet mutatott, pillanatok alatt megváltozott a véleményem.
Néhány partszakasz a dél-nyugati odlalról:
Mauritiusról összességében egy nagyon jó képem alakult ki, az emberek kedvesek voltak, az utak jók voltak, habár a sok kanyargás miatt kicsit lassú a haladás, szóval hiába nem nagy a sziget, azért lehet ott hosszú órákat utazni. A partok összességében igényesnek és szépnek mondhatók, a szállodák többsége napi szinten külön gondozza is őket. Rengeteg lehetőség van a kikapcsolódásra, különböző vizisportokat lehet űzni, tengeralatti túrákat lehet kipróbálni, illetve delfinekkel való úszásra is van néhol lehetőség. Azonban, hogy melyik part a legszebb, melyik szállodát ajánlom, illetve hogy az Indiai-óceánon melyik szigetre érdemes elmenni leginkább (az előző, lapunkban is korábban megjelent, indiai-óceáni élmények alapján), az maradjon a magazin hasábjaira, ahol egy részletesebb, átfogóbb és persze több fotóval illusztrált leírást fogok közölni a szigeten történtekről.
Egy-két szállodákról készült kép:
|
Elegáns, árnyékolóval ellátott székek
|
Kilátás egy lakosztályból
|
Végezetül, megragadnám mégegyszer az alkalmat, és köszönetet mondanék a DERTOUR Hungária utazási irodának, hogy lehetőséget biztosított erre az útra, és hogy ezeket a kis csodákat átélhettem ilyen távol az otthontól. A témában még feltöltésre vár néhány videó, amiket hamarosan közzé is teszek, addig is, köszönöm a figyelmet!
Bényei Zoltán
Kapcsolódó cikkek:
Mauritius arcai és a Dodó madár
Mauritius földön és vízen – A főváros, a katamarán és a quad-túra napjai
Legyél az első hozzászóló "Mauritius – az utolsó napok" című cikkhez