Mutatjuk, hol nyílik új átkelő a magyar-osztrák határon

Hat új átkelő nyílik a magyar-osztrák határon – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára.

Magyar Levente elmondta, a napokban állapodott meg a magyar kormányzat Ausztria és Burgenland tartomány vezetésével a fejlesztésekről.  A következő települések között épül ki kapcsolat:

• Zsirát és Locsmánd (Lutzmannsburg)
• Várbalog és Féltorony (Halbturm)
• Fertőrákos és Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland)
• Rajka és Németjárfalu (Deutsch Jahrndorf)
• Kőszeg és Felsőpulya (Oberpullendorf)
• Szentpéterfa és Nagysároslak (Moschendorf)

A távirati iroda tudósítása szerint az államtitkár emlékeztetett arra: korábban eldőlt már, hogy Körmendnél és Sopronnál autópályán is összekapcsolják majd a két ország közúthálózatát, valamint modernizálják a Fertőszentmiklóst Nezsiderrel (Neusiedl am See) összekötő vasútvonalat. Magyar Levente Magyarország történelmi örökségeként említette, hogy határai viszonylag nehezen átjárhatóak: míg a kontinens nyugati felén átlagosan 2-4 kilométerre, addig nálunk több mint 20 kilométerre vannak egymástól az átkelők.

“Nincs ez rendjén így” – mondta, hangsúlyozva, az átjárhatósághoz a gazdasági kapcsolatok fenntartására és a külhoni magyar közösségekkel való kapcsolattartáshoz is szükség van, ezért indított 2010 után a kormányzat nagyszabású fejlesztési programot, amelynek eredményeként eddig 18 új útkapcsolatot adtak át. Közölte: a múlt héten tették le az új komáromi híd alapkövét, több tucat új közlekedési kapcsolat kiépítése van folyamatban vagy kilátásban.

Ausztria azért dolgozik, hogy meghosszabbíthassa az ideiglenesnek mondott, de lassan már állandósított határellenőrzést, amit néhány évvel ezelőtt bevezetett Magyarország viszonylatában – jelentette ki Magyar Levente, hozzátéve, “ezt mi a schengeni rendszerre nagyon komoly veszélynek tekintjük”.

Aggasztónak nevezte, hogy ebben a törekvésében Ausztria szövetségesekre lelt más nyugati-európai államokban, és arra emlékeztetett, hogy a magyar kormány már 2015-ben jelezte: ha a külső határokat nem védik meg, akkor az a belső integrációs eredményeket fogja veszélyeztetni, ennek eleme a keserves munkával lebontott belső határok visszaépülése.

“Ez egy olyan visszalépés, amit mi nem tudunk elfogadni” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a szabad mozgás joga és gyakorlata az unió belső kohéziójának egyik legfőbb megerősítője. Kiemelte, Magyarország azért védi az unió külső határait, rendkívüli költséggel és nagy hatékonysággal, hogy megvédje az európai integráció eredményeit.