Nem megy nyugdíjba Ferihegy

Hatvanéves fennállását ünnepli a magyar főváros nemzetközi repülőtere. 1950. május 7.-én szállt le az első, Budaörsről átrepülő Li-2-es utasszállító repülőgép Ferihegyen és ezzel vette kezdetét a polgári repülés a mai repülőtéren. Az első évben még mindössze 7.133 utast indított és fogadott Ferihegy, ma ez a szám meghaladja az évi nyolc milliót. A Ferihegyi repülőtér mai területét már 1938-ban kijelölte a főváros kettős, polgári-katonai repülőtér céljaira, azonban a II. világháború közbeszólt. Ferihegyen – bár megindult az ifj. Dávid Károly által tervezett utasforgalmi épület kivitelezése – elsősorban a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg, civil utasforgalom alig volt. A repülőteret 1944-ben több szövetséges bombatámadás is érte, emiatt csak 1950-re épült újjá és május 7.-én fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet. Az akkori repülőtérnek „mindössze” 1500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet később, a sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. 1958-ra épült meg mai teljes hosszában, vagyis 3000 méteren az 1-es kifutópálya. 2007 júniusától a német HOCHTIEF AirPort (jelenleg HOCHTIEF Concessions AG) vezette nemzetközi konzorcium vette át a részvények 75 %-át, míg a részvények 25 % +1 szavazatnyi része a magyar állam tulajdonában maradt. Az új tulajdonos összesen 261 millió euró (75 milliárd forint) értékű fejlesztési projektre vállalt kötelezettséget. A BUD Future nevű fejlesztési program központi eleme, az új 40.000 m² alapterületű, új központi utasforgalmi csarnok, a SkyCourt (Égi Udvar) már épül és várhatóan az év végétől összeköti a 2-es terminál két szárnyát.