Ha a mediterrán életérzés kerül szóba, az embernek Dél-Európa vidékei jutnak eszébe. Pedig akadnak olyan hazai helyek is, amelyekre méltán használhatjuk ezt a meghatározást. Ilyen Gyula is, amely a település bája, a lakosság életstílusa okán több tekintetben is hasonlít a klasszikus mediterrán világra.
Aki a vidám tavaszi vagy a kissé megfáradt őszi napsütésben a Körös-parti fűzfák alatt sétál Magyarország délkeleti régiójában, a többnemzetiségű és -vallású Gyulán, szinte biztos, hogy legalább egy rövid időre maga mögött hagyja rohanó hétköznapjaink minden búját-baját. 
A 800 éves város emellett is olyan élményekkel várja az utazót, amiért akár a család több generációjának is érdemes felkerekednie. Közülük az egyik legnépszerűbb az egykori Almásy-kastély nyolc és fél hektáros kastélyparkjában álló Gyulai Várfürdő, amelynek parkja természetvédelmi területként jelzi, hogy többet nyújt, mint egy hétköznapi strand egyszerű gyeptakarója. A fürdő látogatói 1959 óta élvezik a 2004 méter mélyből feltörekvő, 72 fokos ásványvíz áldásos hatásait, amit 1969-ben gyógyvízzé, majd a létesítményt gyógyfürdővé, környékét pedig gyógyhellyé nyilvánították.
A fejlesztések sem álltak le: a Várfürdő mára többgenerációs, fedett élményfürdővel az AquaPalotával gyarapodott. Ősszel pedig a fiatalos célközönséget megcélozva szaunaszeánszok, fürdőkúrák, éjszakai wellness garantálja az egészségmegőrzést, a relaxációt és feltöltődést az ötcsillagos minősítést elnyert komplexumban.
Gyulán a belváros hangulatos utcái is kihagyhatatlanok, miközben megújult főterén esténként a látványosan kivilágított szökőkút jelzi, hogy a vizek városában járunk. Amelynek ikonikus épülete a gyulai vár, ahová már csak azért is érdemes ellátogatni, mert tornyából tiszta időben az Erdélyi-középhegység részét képező Zarándi-hegyekig is ellátni. Nyaranta a vár kulturális erődként is szolgál, hiszen itt tartja előadásait a legendás Várszínház. A reneszánsz Vármúzeumban pedig hat évszázad történetébe kapunk bepillantást a 24 kiállítóteremben; olyan izgalmas helyiségekben, mint a várbörtön vagy a várúrnői lakosztály.
A gyulai vár valamikori palánkfala tövében – a jelenlegi várbejárattól mindössze 300 lépésre – található az ICOMOS-díjas, 2018-ban Európa 40 legjobb múzeuma közé sorolt Almásy-kastély. A rövid idő alatt rendkívül népszerűvé vált interaktív kiállításban napjaink digitális eszközeinek segítségével ismerhetjük meg, miként éltek a kastély urai, és miként dolgozott az egykori személyzet. A szombatonkénti garantált programok közül érdemes kiemelni a „…magyarnak való úri passzió” címűt, amin nemcsak a főúri vadászatok hangulatát élheti át a látogató izgalmas múltidéző előadás keretében, de élő rókával is találkozhat.
Más világ, de szintén érdekes és tanulságos látnivaló a Ladics-ház, ahová a 19. század elején az ifjú, frissen házasodott jogász, dr. Ladics György költözött feleségével, és amely azután öt generáción át őrizte a család polgári életmódját. Másfajta élményeket kínál a Himnusz megzenésítője, a magyar nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc szülőháza, ahol a zeneszerző személyes tárgyai mellett interaktív kiállítás is fogadja az érdeklődőket.
Persze ha Gyula, akkor a Gyulai kolbász és pálinka is elmaradhatatlan kelléke egy jól sikerült kirándulásnak. Aki igazán szeretne elmélyedni a speciális gyulai ínyencség történetében, annak érdemes beneveznie a helyi kolbásztaxis programra, amely valódi ízutazás a Stéberl-féle kolbász világába. Amíg a gyulai kolbász története száz évre vezethető vissza, a pálinkáé már közel 300 évre. Mert a város és környéke a török hódoltság végére kiüresedett, és báró Harruckern György látott fantáziát a jó minőségű terület megvásárlásában, ahová jobbágyokat – elsősorban tótokat – telepített be, majd 1731-ben megalapította azt a pálinkafőzdét, amely azóta is öregbíti a Gyula környéki gyümölcsösök és gyümölcspálinkák hírnevét.
A gyulai gasztrokultúra tradicionális eleme a Százéves cukrászda is, miközben a Beer Corner Viharsarki Sernevelde már a mai kor helyi sikertermékei, a helyben főzött sörkülönlegességek otthona, ahol a látogatók nemcsak hogy mindent megtudhatnak a sörkészítés fortélyairól, de természetesen ízelítőt is kapnak a habos kincsből. Amelyek közül a hideg beköszöntével a malátás, gyümölcsös forralt sörök a legstílszerűbbek ahhoz, hogy egy kellemes beszélgetés során felidézzük a gyulai élményeinket.
Kocsis Erika
