Siklós: legendák, borok és a Tenkes kapitánya

Déli szelek, mediterrán életérzés, az ország legjobb állapotban fennmaradt vára és egy Mária-kegyhely, amit vétek lenne kihagyni. Ez Siklós, ahová indulva, ma már van miért több napra pakolni a bőröndbe.

Kényelmes lett a világ: manapság már csak az a helyszín pályázhat sikerlistás turisztikai helyre, amit gyorsan el lehet érni a sztrádán, és ahol legalább egy jó wellness-szálloda garantálja a kényelmet. Bónusz, ha mindehhez még egy jó színvonalú fürdő is társul. Nos, Siklóson ma már mindez adott. De még ennél több is.

Magyarország legdélebbi városában, a földrajzi adottsága miatt kellemes, mediterrán éghajlatú Siklóson már az is jó érzés, hogy a Földközi-tenger hatásának köszönhetően mindig enyhe a tél, meleg a tavasz, és hosszú, forró a nyár. Dél-Baranya és a Dráva-medence természeti, történeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épült. Igaz, az autósztráda nem ér a városig, de mégsem érdemes levenni a lábunkat a gázpedálról Villánynál, mert jó borok Siklóson is vannak. Ráadásként egy szépséges várral, egy négycsillagos szállodával, a Hotel Castellóval, valamint az egész évben nyitva tartó fürdővel. Itt, a szép természeti környezetben, a többfajta medence és szolgáltatás között szabadon választva, minden korosztály remekül érezheti magát.

De a jelenből térjünk vissza a múltba, a 13. században épült siklósi várba, amelynek első falait 1251 körül emelték, és amelynek védői egykoron hősiesen, de kevés sikerrel küzdöttek a túlerőben lévő törökök ellen. Ez a vár ráadásul nem egy torzó. Az ország legépebben fennmaradt erődítménye és legegységesebb ilyen történelmi emléke, egyben az egyik legjelentősebb magyar reneszánsz stílusú építmény.

Elegáns kocsifelhajtóval, egyszerű, de szép, fehérre festett főépülettel és mutatós várfallal, amelynek bástyáiról fenséges kilátás nyílik a minden évszakban más arcát mutató, dimbes-dombos vidékre. Az épületegyüttes egyik legszebb része a várkert – ahol nemcsak kávézni érdemes, hanem a nívós kulturális programok sorából is válogathatunk –, a déli homlokzaton látható zárt erkély, valamint a puritánságában is méltóságteljes kápolna, amely gróf Batthyány Kázmér, a Kossuth-kormány külügyminiszterének végső nyughelye. A város üzemeltetésében példásan rendben tartott vár, illetve a benne lévő múzeum és a kiállítások – köztük a hadtörténeti bemutató, a várbörtön vagy a Tenkes kapitánya panoptikum – egész évben látogathatók.

Apropó Tenkes kapitánya – ő az a képzelet szülte filmhős, aki a hatvanas években több generációt is leültetett a fekete-fehér tévék elé. A Rákóczi-szabadságharc időszakában játszódó sorozatban a dél-baranyai kurucok a Villányi-hegység Tenkes-hegyi pincéiben felvert tanyáikból indultak portyázni a labancok ellen, hogy azután el is foglalják a siklósi várat.

A város másik ékessége a török időkből fennmaradt templom, azaz a dzsámi, amit építtetőjéről, a magas rangú török katonatisztről, Malkocs bejről neveztek el, és amely manapság múzeumként, péntekenként pedig imaházként funkcionál.

A 16. század vége felé épült mecset egy részét a török uralom után beépítették egy másik épületbe, és így fel sem lehetett ismerni. Újjászületésére 1969-ig kellett várni, amikor felfedezték és újjáépítették. A vállalkozás sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egész évben látogatható dzsámi, ahol a hitelességet a török állam néprajzi múzeumából kapott tárgyak is biztosítják, 1993-ban elnyerte az utókor számára az enyészettől méltó módon megmentett épületeknek járó Európa Nostra díjat.

A városban járva, nemcsak az időjárásban, hanem a helybéliek mindennapjaiban is visszaköszön a mediterrán életérzés, ami a szerb határ közelsége miatt annak is köszönhető, hogy a 15. században egy rövid ideig a szerbek uralták a várat. Ekkor épült a város görögkeleti stílusú temploma. A ma látható szerb ortodox templom viszont nem az eredeti épület, mert az 1783-ban teljesen leégett. A hívők adakozásából emelt copf stílusú épületben látható szépséges ikonosztázok, fafaragott bútorok 1800 körül készülhettek. Továbbsétálva érdemes megállni az eredetileg Szent Annának (Szűz Mária édesanyjának) szentelt ferencesek templománál, amely már 1333 körül itt állhatott, és a református templomnál, amelynek történeti különlegessége, hogy a siklósi református egyház a helyiek történelemtudata szerint, egyidős a magyarországi reformációval.

Zarándoklat Máriagyüdre

Siklós része Máriagyüd, Magyarország egyik kiemelkedő jelentőségű zarándokhelye. Kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomát a ferencesek építették a 18. században. A történelem folyamán többször foglalták el idegen vallásúak, törökök, rácok a helyet, de a legenda szerint a Szűzanya jelenésével mindig erőt adott visszaszerzésére a katolikus híveknek.

Miután a hívek imája többször is meghallgatásra talált, és több csodaszerű gyógyulást is feljegyeztek, a 17. századi Mária-jelenések okán Máriagyüd 1805-ben, VII. Pius pápa által hivatalosan is elismert zarándokhellyé vált, a templom pedig 2008-ban Basilica Minor rangot kapott.

Siklós kitűnő bortermő vidék, ahol a Tenkes-hegy oldalában a fehérborok dominálnak. Meghatározó szőlőfajtája és egyben zászlósbora az olaszrizling, de a chardonnay, a tramini, a muskotály és a rajnai rizling is népszerű. A település a rozé- és vörösborok készítésében is élen jár: a legkedveltebb a portugieser. Vagyis minden adott ahhoz, hogy egy kellemes estén, valamelyik pincészetben ismerkedjünk meg a vidék gasztronómiájával és boraival. Ha pedig szélesebb merítésben gondolkodunk, pattanjunk biciklire – amiért a Castello vendégeinek elég a portára menniük –, és a jól kiépített bicikliúton tekerjünk át egy kis villányi pincelátogatásra is.

Ha a családdal indultunk pihenni, egy kellemes hajóút keretében a Dráva szépségével is megismerkedhetünk, vagy átnézhetünk Harkányba, hogy azután a kivilágított siklósi várban gyönyörködve térjünk nyugovóra.

Kocsis Erika