Utazási jogok

– Milyen jogai vannak az utazónak poggyászkár esetén?
– Különösen a fapadosok megjelenésével előtérbe került a csomagkár kérdése is, hiszen a hagyományos légitársaságoknál valahogy mégis rendezve voltak ezek a problémák, írott szabályok voltak. A fapadosoknál mintha kevésbé lenne erre írásos és gyakorlati megoldás, hiszen olyat is látni, hogy nincs is képviseletük, de ettől függetlenül az uniós jogszabály vonatkozik a légitársaságokra abban az esetben, ha az utas csomagja károsodik. Tehát akár elveszik, vagy megrongálódik, vagy kilopják belőle a holmit, a jogszabály nagyon egyértelműen kimondja, hogy a légitársaság felelős érte, és ennek a felelősségnek a mértéke maximum 1000 SDR-ig terjed, ami kb. 1150-1200 eurónak felel meg. A légitársaság tehát csak eddig az összegig tartozik felelősséggel, ezért ha a csomagban ennél drágább holmik voltak, és 1200 eurónál nagyobb kár érte az utast, akkor az már nem terheli a légitársaságot. De az uniós jogszabály előírja, hogy mindegyik légitársaság köteles felhívni az utasok figyelmét a jegyvásárlás pillanatában – mindeg, hogy hol történik a jegyvásárlás, irodában vagy éppenséggel az interneten –, hogy ez a felelősségi határ, és ha az utasnak drágább csomagja van, akkor ezt külön kell biztosítania valamelyik biztosítótársaságnál.

– Mit tegyünk akkor, ha egy külföldi repülőtéren vesszük észre, hogy a csomagunk megsérült vagy hiányzik belőle valami?
– Érdemes azonnal jegyzőkönyvet felvetetni, hiszen az biztos, hogy még annak a légitársaságnak is van megbízottja, amelyiknek nincs is közvetlen képviselete azon a repülőtéren. Mindegyik repülőtéren találunk olyan irodát, amelyik az elveszett poggyászok keresésével foglalkozik, a jegyzőkönyvet velük kell elkészíttetni. Ha ez megtörtént, és van a légitársaságnak képviselete a helyszínen, akkor helyben intézkedhetünk, ha pedig nincsen, akkor hazatérésünk után ezt a jegyzőkönyvet benyújthatjuk. Jegyzőkönyv nélkül semmiképpen se hagyjuk el a repteret, hiszen ezzel nemcsak azt bizonyítjuk, hogy volt csomagunk, hanem azt is, hogy károsodott, vagy nem érkezett meg.

– Különösen az Amerikába utazóktól elvárják, hogy a biztonsági ellenőrzés végett ne zárják be a csomagot. Mit tegyünk akkor, ha csak otthon vesszük észre, hogy hiányzik a poggyászból valami?
– Ebben az esetben sincsen semmi gond, nyugodtan jelezhetjük a légitársaság képviselőjénél, hogy ez a csomag megérkezett, de ez és ez hiányzik belőle. Itt természetesen előfordulnak bizonyítási kérdések, tehát a légitársaság kérheti azt hogy bizonyítsa vagy legalábbis valószínűsítse az utas, hogy az a holmi, ami hiányzik, az tényleg a poggyászban volt, és tényleg ezen az úton tűnt el.

– Szükség lehet a számlákra a kártalanítás során?
– Jó, ha megvan az eltűnt tárgy számlája, de ha nincsen, az még nem jelenthet akadályt, hogy a légitársaság fizessen. A légitársaságokhoz kapcsolódó biztosítók elég jó kérdéseket tudnak feltenni ahhoz, hogy kiderüljön: az utas életkörülményeiből következhet-e az, hogy pl. egy több millió forintos nercbundával utazott. Ezt a magyar bírói gyakorlat úgy szokta nevezni, hogy életszerű-e az, hogy az utasnak volt ilyen holmija vagy nem.

– Mi volt ebből a szempontból a legcifrább eset eddig, amiről tud?
– A legérdekesebb eset az volt, amikor egy utas hazafelé jött, és a poggyászában volt a búvárfelszerelése is. Ugyanis az utazási irodánál a programokban is úgy szerepel, hogy úti célja többek között búvárparadicsom. Amikor hazaérkezett, kiderült, hogy a csomagját felhasították, és a búvárfelszerelés nagy részét kilopták. Az utas kára kb. félmillió forint volt, de végül sikerült peren kívül megállapodni a légitársasággal, és első körben 90 ezer forintot fizettek, mondván, hogy voltak olyan tárgyak az eltűntek között, amelyeket a fuvarozási szerződés szerint kizártak a fuvarozásból. Pár tárgyalás után sikerült bebizonyítani azt, hogy ebben az esetben is az uniós egyezmény, illetve az úgynevezett montreali egyezmény a mérvadó, tehát a légitársaságnak 1150 eurót vagy az annak megfelelő forintot ki kell fizetnie. Ez akkor mintegy 250-260 ezer forint volt, amit az utas végül meg is kapott. Az e fölötti kárt pedig a jogszabály szerint sem a légitársaság köteles megfizetni.
Ehhez kapcsolódik, hogy a légitársaságok nagyon gyakran elutasítják az utast, és továbbküldik a biztosítóhoz, hiszen ha volt utasbiztosítása, akkor az alapján a biztosító a kárt megtéríti. De ez két külön dolog! Tehát a légitársaság szempontjából teljesen mindegy, hogy az utasnak van-e biztosítása, mivel köteles 1000 SDR-ig megtéríteni a kárt, hogyha az azért keletkezett, mert az utas csomagja a fuvarozás során megsérült vagy ellopták.

– Mit jelent a SDR mint árfolyam?
– Ez a pénzváltóknál nem szerepel, hiszen SDR egy virtuális pénz. Viszont a Nemzeti Banknak van árfolyama, mégpedig az SDR és az euró között. Az említett 1000 SDR kb. 1150 eurónak felel meg.

– Mennyire érdemes az utazás során biztosítást kötni?
–Ezt igazából mindenki saját maga tudja eldönteni. Az viszont tény, hogy egyetlenegy utazási iroda sem kényszerítheti az utast arra, hogy biztosítást kössön, de arra sem, hogy elfogadja az irodában kínált biztosítást. A biztosítás egy önkéntes dolog, leszámítva a felelősségbiztosítást, de az, hogy az utas köt-e saját magára baleset-biztosítást vagy életbiztosítást, illetve a csomagjaira poggyászbiztosítást vagy éppenséggel az útlemondásra úgynevezett sztornóbiztosítást, ezt az utasra kell hagyni. Egyébként mindenképpen érdemes, hiszen soha nem tudni, hogy mikor és milyen jellegű baj következik be. Ilyenkor jó, ha van egy szervezet, amely átvállalja a kártalanítást az utastól. Bár a légitársaságok kötelesek a csomagkárért fizetni, de ez a kártérítés korlátozott, így ha az utasnak nagyobb kára keletkezik, és nincsen biztosítása, akkor kénytelen a saját zsebébe nyúlni.
Az utóbbi időben a sztornóbiztosítások nagyon gyakran előfordulnak. Ezeknek az a lényege, hogy ha az utas a szerződés megkötése után egészségügyi okok vagy pedig nem várt esemény miatt –például leég a lakása – lemondja az utat, akkor a biztosítási szerződésben rögzített százalékú veszteséget kell csak kifizetnie. A szornóbiztosítási szerződéseket viszont érdemes nagyon alaposan végigolvasni, mivel a biztosító pontosan meghatározza, hogy milyen biztosítási eseményeket fogad el lemondási okként ahhoz, hogy a hátralékot kifizesse az utazási irodának.

– A különböző biztosítási formákról sokan nagyon keveset tudnak. Érdemes tehát megkérdezi az utazási irodánál, hogy milyen biztosítások vannak az utazásunkhoz?
– Mindenképpen érdemes, főleg mivel az irodák erre nagyon jól fel vannak készülve. Hiszen nem csak az utasnak, de az irodának is érdeke, hogy az utasok a megfelelő biztosítással rendelkezzenek. Képzeljük csak el, hogy egy csoport elmegy Zambiába, és az egyik utast baleset éri, de nincs se biztosítása, se pénze, akkor mit tehet az utazási iroda? Vagy ott hagyja az út mellett, vagy pedig a saját költségén beviszi a kórházba, ápoltatja és kezelteti. Ezért nagyon lényeges mindkét félnek, hogy legyen biztosítás.

– Mennyire változott a helyzet azzal, hogy az EU-ban van egyfajta gondoskodás az európai utazókról?
– A biztosítások tekintetében nem nagyon változott a helyzet, ez a gondoskodás igazából két területet érint. Az egyik, ha a légitársaságoknál hosszú késés van, de nem törlik a járatot, illetve nem túlfoglalásról van szó, akkor a légitársaság nem köteles pénzben kártalanítani az utast, de a napszaknak megfelelő étkezésről kell gondoskodnia, illetve ha ez éjszakázást is magában foglal, akkor szállásról is gondoskodnia kell. De hát ez nem fedezi a tényleges károkat, ami a lekésett csatlakozásokból, programokból adódik. A másik fajta gondoskodás pedig az utazási irodákra rója azt a terhet, hogy ha nehéz helyzetbe kerül az utas, akkor az utazási iroda köteles segíteni, és megfelelően gondoskodni róla. A jogszabály egyébként már nem részletezi, hogy ez pontosan mit jelent, így nyilvánvaló, hogy mindegyik utazási iroda saját üzletpolitikájában alakítja ki, mit takar ez a gondoskodás.

– Az autós turisták számíthatnak-e nagyobb jogvédelemre vagy valamiféle pozitívumra azzal, hogy az Európai Unióhoz csatlakoztunk?
– Nem, egyelőre nincs a gyakorlatban semmiféle változás. Ugyanis abban az esetben, ha valaki autóval vág neki az Európai Uniónak, akkor a szabály változatlan, tehát érvényes jogosítvánnyal, érvényes forgalmi engedéllyel kell hogy rendelkezzen az autós. És hogyha bármely tagországban bekövetkezik valamilyen esemény, akkor annak a tagországnak a szabályai szerint kell eljárni. Természetesen számításba kell venni azt, hogy van-e az autósnak kötelező biztosítása, esetleg casco biztosítása. Gondolni kell arra is, hogy egy autós szervezeti tagság milyen extra segítséget jelenthet a Közösségen belül.

– Tehát akkor érdemes valamilyen autóklubnak tagja lenni?
– Előnnyel jár az is, ha valaki tagja egy autóklubnak, és előnnyel jár az is, ha vannak biztosításai. A biztosításnál itt előtérbe kerül az úgynevezett jogbiztosítás. Ennek a lényege, hogy ha az autós karambolozik vagy kárt okoz, akkor a biztosítása révén az ügyvédi segítséget a biztosító fizeti. Ennek nagyon nagy szerepe van, hiszen a Közösségen belül azt lehet mondani, hogy most már mindenhol elég drágák az ügyvédek, és nem biztos, hogy az autósnak éppenséggel van annyi készpénze, vagy van fedezete a bankkártyáján, hogy meg tudja finanszírozni az ügyvéd közreműködését.

– Ha valaki nem beszél nyelveket, mit csináljon?
– A nyelvtudás hiánya nagyon nagy problémát jelent. Mindenképpen javaslom, hogyha valaki nem beszéli azt a nyelvet, amelyik országban tartózkodik, és olyan papírt akarnak vele aláíratni, amit nem ért, akkor azt semmiképpen ne írja alá. Mindegyik európai uniós tagországban az eljáró hatóság köteles tolmácsot biztosítani, ha valaki nem beszélni az adott ország hivatalos nyelvét.

– Ha már megtörtént a kárfelvétel, tudjuk, mit írtunk alá, meddig kell kint maradni az országban?
– Ha megtörtént a hatósági jegyzőkönyv felvétele, rögzítették az eseményeket, akkor már haza lehet jönni. Természetesen ha ez bűncselekményhez kapcsolódik, akkor az adott tagországban az eljárás lehetővé teheti, hogy ne engedjék haza az illetőt egészen addig, amíg az eljárás egy bizonyos szakaszába nem érkezik.

– Ha viszont hazaérkezünk, akkor hogy tudjuk intézni az ügyünket?
– Általában levelezés formájában, de többféle módozat létezik. Lehet úgy is intézni, hogy megbízunk egy helyi ügyvédet. Ha tudjuk finanszírozni, akkor mi finanszírozzuk, ha pedig van erre vonatkozó biztosításunk, akkor szerencsére a biztosító fogja ezt kifizetni. Ha nincsen se biztosításunk, se pénzünk arra, hogy ügyvédet vegyünk igénybe, akkor sajnos saját magunknak kell utánajárni. Ez így van a Közösségen belül mindegyik tagországban.