Gyula központjában, a Várfürdő szomszédságában található a város jelképévé vált gótikus téglavár. Bár az Alföldön áll, kő helyett a Körösök által biztosított agyagból égetett téglából épült a kő beszerzésének nagy távolsága és költsége miatt. A 16. század második felében a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvára közé tartozott.
A gyulai uradalmat 1403-ban Zsigmond király adományozta Maróti János macsói bánnak, majd a Marótiak kihalása után Hunyadi Mátyás birtokába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt. 1484-ben Mátyás király fiára és Gyula várának mindenkori várnagyára ruházta Békés megye főispáni tisztjét, így Gyula városa Békés vármegye központja lett. János halála után özvegye, Frangepán Beatrix, egyedül kormányozta a gyulai várat, aki a magyar történelemben egyedülálló módon, nőként, Békés megye első női főispánja lett. A vár 1566-ban, Szigetvár elestének évében került török kézre, miután 63 napos ostrom után Kerecsényi László várkapitány feladta a készletek kimerülése és a vérhasjárvány miatt.
A 129 éves török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, akik gazdasági célokra hasznosították a várat: pálinka- és sörfőzdét, valamint cselédlakásokat alakítottak ki benne. A sikertelen 1705-ös kuruc ostrom után a vár katonai jelentősége megszűnt. 1849-ben azonban ismét a történelem színterévé vált, amikor itt szállásolták el a fogoly Damjanich János és Lahner György tábornokokat.
A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött meg. Múzeumként 1962 óta működik, 1964 óta pedig nyaranta a legendás Gyulai Várszínház is várja az érdeklődőket. A vár, teljesen megújult formájában 2005-től, 24 kiállító teremmel és számtalan programmal várja a látogatókat. Igazolva, hogy az egykori erődítmény ma már nem csak kiállítótér, hanem egy élettel teli hely, ahol rendezvények alkalmával a kemencét is begyújtják, kenyérsütés, kovácsmesterség és fazekasság bemutatók zajlanak. A várkápolna és a lovagterem esküvők és fogadások színtere, míg az egykori borozóban időszaki kiállítások és kamarakoncertek kerülnek megrendezésre. A hét meghatározott napjain pedig korhű, jelmezes tárlatvezetések színesítik a programokat.
A gyulai vár és a mellette található honvédtiszti emlékhely 2012-ben felkerült Magyarország történelmi emlékhelyeinek listájára. A földszinten található a várbörtön, éléstár, sütőház, kovács- és fazekasműhely, borozó-galéria és kápolna. Az emeleten várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, szandzsákbég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem kapott helyet. Mindez garancia arra, hogy a Gyulai Várba érkezőknek igazi időutazásban lehet részük, ahol megismerhetik élt egykoron a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúréttól és milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban. A vár újraszentelt kápolnája keresztelők, esküvők; míg lovagterme fogadások, konferenciák megrendezésére is alkalmas.
Kocsis Erika
Fotók:gyulavara.hu
