A következő években húsz milliárd forintot szán a kormányzat Pápa repülőterének a katonai és részben civil, kereskedelmi, teljes értékű légi szállítási csomóponttá fejlesztésére. A beruházást a körzet gyorsuló gazdasági fejlődése, valamint a kormány által ösztönzött katonai fejlesztések indokolják.
A pápai repülőtér fejlesztése a honvédelmi tárca szerint 2015 és 2021 közötti időre tervezett és igen sokféle részfeladat fejlesztését és átalakítását valamint a civil forgalomra való új beruházásokat foglalná magába. Ezek között a legfontosabbak a fel- és leszálló pálya meghosszabbítása, a guruló utak szélesítése, a forgalmi előtéren a repülőgép álló és kiszolgálóhelyek bővítése, az utas/áru felvevő terület kialakítása, valamint a bázison belüli közművek és üzemanyag töltő rendszerek felújítása illetőleg a a híradó, informatikai és navigációs berendezések korszerűsítése.
A tervezett 2021-es dátumig Pápa alkalmas lesz minden katonai és civil repülőgép fogadására és kiszolgálására. A korábbi 2008 és 2012 közötti időben a reptér már alkalmas lett a NATO szövetségi partnerek kilenc tagállamával megalakított stratégiai szövetség szerint az úgy nevezett Nehéz Légi Szállítási Ezred C-17-es típusú (szürke óriásnak nevezett) gépeinek is a fogadására és kiszolgálására.
A tervezett fejlesztést a szeptember 05-i NATO csúcstalálkozón jelentették be. A civil funkcióra azért lenne fokozott igény, mert bár a Dunántúlon Sármellék (Balaton) és Győr repülőtere ugyan közel van de egy komolyabb méretű kiszolgáló bázis kapacitása is indokolt és a tervek szerint, jól kihasználható. A Budapest (Liszt Ferenc) repülőtérhez való relatív közelség miatt ferihegyi rossz idő esetén, még kitérő repülőtérként is jól használható.
Veér Jenő
