A Vörös-tenger színpompás élővilága

Ha Egyiptom, akkor vagy ókori csodák és piramisok, vagy tengerpart. Vagy mindkettő. De azért így, a szomorkás ősz idején a Vörös-tenger partja az igazi: napsütéssel, kék vízzel, csodás kis színes halakkal.

A mintegy 450 ezer négyzetkilométernyi Vörös-tenger az Indiai-óceán beltengere az Afrika és Arábia közötti hatalmas tektonikus árokban. Amely egy különleges tengeri moszatnak köszönheti nevét, amely néhol vörösre festi a vizét.

A Vörös-tenger persze a napsütéstől csillogó kéken is csodás látvány. Nem véletlen, hogy népszerű üdülőhelyein magas színvonalú és luxusszállodák várják az utazókat. Így van ez a búvárok egyik kedvencének számító Hurghadában is. Ahol az egykor szegény kis halászfalu helyén már a XXI. századi igényeknek megfelelő üdülőközpontok épültek ki, lehetőséget nyújtva arra, hogy az amatőr búvárok is gyönyörködjenek a kristálytiszta tengerben eléjük táruló csodákban. Nem véletlen, hogy a település legismertebb nevezetessége a Kairói Egyetem Tengerbiológiai Intézetének múzeuma és akváriuma.

Mi viszont ezúttal a Hurghadától 35 kilométerre délre fekvő fenséges Makadi Bayre mentünk, amely hosszan elnyúló homokos tengerpartjával és a Red Sea szállodák kínálatával vált egyre vonzóbbá az utóbbi években. Na meg azért, mert meseszép korallzátonyai és rendkívül gazdag víz alatti élővilága igazi sznorkelparadicsom, ahol a nagyobb gyerekektől a felnőttekig mindenki örökre szóló amatőr búvárélményt szerezhet. Mert a Vörös-tengerben teljesen biztonságos a sznorkelezés és a búvárkodás!

A tengerpart ugyan nem büszkélkedhet kilométeres pálmasorokkal – kivéve a Red Sea hoteleket összekötő sétányt –, mert a sivatag itt találkozik a tengerrel. Ez okozza azt is, hogy folyamatosan fúj a szél, aminek a szörfösök mellett azok is örülnek, akik nem szeretik a túlzott – akár 38 fok feletti – forróságot. A kristálytiszta tengervíz hőmérséklete azonban még a téli hónapokban sem süllyed 21 Celsius-fok alá, vagyis az esztendő mind a 365 napján alkalmas fürdésre és búvárkodásra. Az utazást pedig megkönnyíti, hogy az ETI utazási iroda a téli időszakban is közvetlen járatokat indít Budapestről.

A pompás partról a vízbe merülve örömmel nyugtázhatjuk, hogy a tenger korallszirtjei egészen közel vannak a vízfelszínhez. Olyannyira, hogy a partról apró szigeteknek látszanak. Ha élménydús vízitúrára vágyunk, nem is kell mást tennünk, mint a Grand Makadi stégéről a tengerbe sznorkelszereléssel lemerülve a jelzőbója mentén végigúszunk egészen a Sunwing partjáig.

Miközben az áramlattal úszunk, színpompás korallokkal gazdagított csodás kép tárul elénk. Érdemes tudni, hogy ha hozzájuk érünk, megállnak a növésben: már csak ezért se érintsük meg, miként a természetet óva máshoz se nyúljunk a víz alatt. Cserébe a közel 250 fajta korall megunhatatlan látványa mindenért kárpótol minket. Mellettük pedig a színes, barátságos halacskák kíváncsiskodnak. Láttunk itt pici, de harcias bohóchalat (mint a Némó nyomában című animációs filmben), fekete-sárga csíkos zászlóshalat a farkánál fehér színnel, de akad lila-kék-sárga papagájhal korallt csipegetve, és doktorhal (amely a filmben Szenillaként köszön vissza), illetve láthattunk csoportban úszó sügéreket is.

Megfigyelhetjük a párosan kergetőző pillangóhalakat, amelyeket élénksárga-kék foltjukról könnyű felismerni, és a hatalmas csoportokban úszó makrélák apró, kékes árnyalatban csillogó, ezüstös csapatát is.

Tengeri trükkök

Miközben a tenger ezernyi szépséges és ártalmatlan élőlényt sorakoztat fel, akadnak olyanok is, amelyekkel jobb vigyázni. Ilyen a kőhal, amely nevéhez méltóan úgy néz ki, és olyan szívós, mint egy kő. Mérge akár halálos is lehet. Azért is különösen veszélyes, mert beleolvad a homokba és a korallos környezetbe.

A tűzkorall az korall, amely úgy néz ki, mint a tűz lángjai: kellemetlen, égési sérüléshez hasonló sebet képes okozni. A bohóchalas anemónák bájosak, és tengeri rózsában laknak, de mi jobb, ha nem érünk hozzájuk, mert mérgük bénító hatású lehet. A muréna: A nagy kékség című film elején éppen egy murénát etet a kis Jacques, de jobb, ha mi nem követjük a példáját. Tengeri sün: Egyiptomban igen gyakori a tengeri sünök egy különösen hosszú tüskéjű fajtája, amelyről már messziről látszik, hogy nem jó ötlet megérinteni.

Teljesen ártalmatlan viszont a kékpettyes rája, amit a homok felett láthatunk úszni. Nem bánt, de a tenger védelme érdekében nem is szabad megfogni.

Apály-dagály

A Makadi-part egyik vonzereje az apály-dagály jelenségben rejlik. Partján ugyanis rendkívül jól megfigyelhető a tenger magas, illetve alacsony állása idején – amikor a víz akár száz métert is visszahúzódik – beállt változás. Miközben apálynál a száz méterre is visszahúzódott víz által szárazon hagyott parton jókat sétáltunk, megcsodálva a hátrahagyott tengeri csillagokat és a fürgén futkározó rákokat, dagálynál ezt a sekély részt is ellepik a visszatérő vízben úszkáló fürge kishalak, mit sem zavartatva attól, ha emberek lábai tapossák a hepehupás homokos talajt.

Szöveg: Urbán Györgyi
Fotó: MILDI