Zöldmezős kikapcsolódás

Miközben Magyarországon, a múltbeli politikai diszkrimináció miatt, a golfélet még ma is gyerekcipőben jár, a világon jelenleg 70 millió – kontinensünkön több mint hatmillió – ember hódol az elit sportágnak. Kevesen tudják, hogy a játék története komoly múltra tekint vissza: már a XIII. századból is találni olyan falfestményeket, amelyeken a golfhoz nagyon hasonló játék szerepel. A mostani formát a skót tengerparton élő pásztorok „találták ki”, így nem meglepő, hogy a golf hivatalos szaknyelve és a szabálykönyv is Skóciából ered. Az angol szigetvilág területén rendkívül gyorsan elterjedt játék mintegy 100 évvel ezelőtt kezdte meghódítani a kontinentális Európát és a világot.
Miközben a múlt század elején idehaza is élénk golfélet zajlott, a több évtizedes visszaesés után ma mindössze 1100 regisztrált klubtagsággal rendelkező golfozót tartanak számon hazánkban. A Magyar Golf Szövetség adatai szerint pedig évente körülbelül 3000 hazai golfjátékos jelenik meg a pályákon. Habár ezzel Németország vagy akár Csehország mögött is messze elmaradunk, a korábban lezajlott és most tervbe vett beruházások remélhetőleg Magyarországon is meghozzák a kedvet ehhez a kortalan kikapcsolódást nyújtó, természet közeli sportághoz.

Persze senki ne gondolja, hogy egy ütőt és labdát beszerezve már indulhat is a lankás mezőre. A kezdő golfozóknak nem is annyira a felszerelés, mint inkább a klubtagság megszerzéséért és az oktatásért kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Itt érdemes megjegyezni, hogy a tanulást hasznos dolog jó oktatóval kezdeni, hiszen a tőle elsajátított alapokon múlik a későbbi fejlődés. Az újonc egy-egy tanfolyam alatt nemcsak a szabályokat és a speciális mozgást tanulja meg, hanem úgymond pályaérett is lesz, tehát leteheti azokat a vizsgákat, melyek nélkül be sem teheti a lábát egy-egy jobb pályára.

Szerencsére az öltözék beszerzése – ha nem akarunk a legismertebb márkákban megjelenni a pályán – nem feltétlenül igényel különösebb invesztíciót: az etikett mindössze hosszúnadrágot és magas nyakú pólót követel meg. A felszerelés pedig általában mindenütt bérelhető, így a leendő játékosnak mintegy 2-3 hónapra és kedvező esetben 100 ezer forintra van szüksége ahhoz, hogy a pályaalkalmassági vizsgát megszerezve „élesben” is elkezdhesse a játékot.

Aki végleg szerelembe esik a sportággal, az jobban teszi, ha nem napidíjjal – green fee – használja a pályákat, hanem klubtagságot vásárol valamelyik golfklubban. Amíg ennek használatáért alkalmanként nagyjából 10 ezer forint körüli összeget kérnek, addig a tagdíj ára, a szolgáltatásoktól is függően, komoly szórást mutat. Az átlagos tarifa 500 ezer forint/év, de több hazai klub kínál tagságot 250 ezer forint körüli összegért is. Ám a korlátlan jogosultsággal járó klubtagság sem jelent automatikus játéklehetőséget. Aki pályára akar lépni, annak előre kell időpontot egyeztetnie ahhoz, hogy ne hiába pakolja össze a felszerelését. Aki pedig külföldön is szeretné kipróbálni a tudását, annak érdemes előre feltérképezni, hogy merre találhatók azok a nyilvános pályák, ahol a nemzetközi pályaalkalmasságival – némi fizetség ellenében – bárki a pázsitra léphet.

Az elmúlt évtizedek valósága idehaza a golfpályák számában is visszatükröződik: amíg Ausztriában több mint 130, idehaza – szakemberek szerint – nagyjából öt nemzetközi szintű pályáról beszélhetünk. Az egyik legnépszerűbb a bükfürdői Birdland Golf & Country Club, amelynek sikeréhez nagyban hozzájárul a mellette található, a wellnessre alapozó, minőségi szállodai háttér is. A másik leggyakrabban előforduló név a Budapestről a sztrádán könnyen elérhető, a régió legrangosabb női versenyének, az OTP Bank Ladies Central European Opennek otthont adó tatai Old Lake Golf & Country Club. A minőségi mezőnyhöz tartozik még a máriavölgyi Pannonia Golf & Country Club, a hencsei European Lakes Golf & Country Club, illetve az új titán, a gödi Thermal Golf Country Club. Nehézségi fokuk alapján, sík terepüknek köszönhetően – és a bonyolultabb műtárgyak hiányában – a hazai pályák mindegyike a nemzetközi középmezőnyhöz tartozik.

Sokan egyébként nem csak sportnak, nem csak kikapcsolódásnak, de életformának is tekintik a golfot, mondván: a csodálatos környezetben és friss levegőn megtett 7-9 kilométeres séta és a minden izmot átjáró mozgássorozat olyan erős koncentrálással jár együtt, ami tökéletes kikapcsolódást biztosít az agynak. A golf ezáltal különleges stresszoldó hatással is bír, miközben a játékhoz megkövetelt türelem mellett az önző célok azonnali eléréséről is le kell mondani, ami még az akaratot is erősíti. A fegyelemre és udvariasságra nevelő játék tehát a szellemi és a testi frissesség szempontjából is ideális sport. Nem beszélve arról, hogy egyedülálló módon, hattól akár kilencvenéves korig, tudásszinttől függetlenül is játszható.

Lyukra tartva

A játék lényege, hogy a labda a kezdő ütéstől a lehető legkevesebb ütéssel jusson el a lyukba. Az elütőhely minden szakaszon egy meghatározott terület, ahol a labdát kis emelvényre (tee) helyezik az első ütés megtételéhez. Sikeres kísérlet esetén a labda az úgynevezett fairwayre kerül, ahol a fű magassága kb. 1,3 centiméter. Innen az a cél, hogy a labda a következő ütéssel a greenre guruljon, ahol nagyon finom hengerelt pázsit található. A pályaszakaszok határait egyes esetekben fehér színű karóval jelölik, az ezeken kívül került labda nem érvényes, egy büntetőpont hozzáadásával az elhibázott ütés helyéről újra kell ütni a labdát.

Kevésbé sikeres ütés esetén a labda magasabb fűbe (2-3 centis, neve semi rough, e felett térdmagasságig rough-nak hívják) kerül, ahonnan jóval nehezebb kiütni, ezenkívül a pályán vízakadályok, valamint homokbunkerek nehezítik a játékot. Minden szakaszon addig kell ütni, gurítani a labdát, ameddig az a lyukba nem kerül. Az elért ütésszámot be kell írni az eredmény-nyilvántartó lapba (score-kártya). A labdát a lyukból kivéve a játékosok átsétálnak a következő szakasz elütőhelyére, majd az előző szakasz eredményének sorrendjében megkezdik a következő szakaszt (a legjobb eredményt elérő játékos üt először). Az együtt játszó csapatot „flight”-nak hívják. Egy „flight”-ban lehetnek ketten, hárman vagy maximum négyen, de a versenyek kivételével egyedül is játszhatunk.

Az ütőfejek alapján megkülönböztetünk faütőket és vasütőket. Ezek egytől felfelé számozottak: a számok emelkedése az ütőfelület dőlésszögének növekedését jelzi. Minél alacsonyabb a szám, annál laposabb a labda repülési íve, és hosszabb a repülési távolsága. Minél magasabb a szám, annál magasabb a labda röppályája, és rövidebb a távolság.

A golf legfontosabb vezérelve az, hogy a pályán mindig tekintettel kell lenni a többiekre. A játék a résztvevők becsületességén alapul, azon, hogy a golfozó figyel a többi játékosra, és tartja magát a szabályokhoz. Tájékozódni kell a helyi szabályokról is, a klubok ugyanis a természeti adottságok figyelembevételével néha eltérő szabályokat is megengednek.

Az átlagosnak tekintett 18 lyukú pályán többségében négy óra alatt ér véget egy játék. Akadnak azonban olyan nehezebb terepek, például a festői szépségű, domboldalra épült leupersdorfi pálya, ahol golfkocsival támogatva is szűkös lehet ez az idő. Rohanni persze senkinek nem kell, de az ütemes tempót mindenki elvárja, ugyanis a forgalmasabb pályákon 5-10 percenként indítják az újabb játékosokat. Aki tehát lemarad, könnyen azt tapasztalhatja, hogy a mögötte érkezők – akiket előre kell engednie – már lendítenék is az ütőjüket.

Az ősi mezők

A golf szerelmeseinek Mekkája a sport szellemi központjának tekintett skóciai Royal & Ancient Golf Club of St. Andrews, amely már 1754 óta létezik. Emellett nagyon sokan ma már a legnagyobb tornák színhelyének számító amerikai – köztük az atlantai – pályákra esküsznek. A kihívást növeli, hogy a közismerten minőségi, vagyis sokat költő turistának számító golfosok megnyerésére ma már szinte minden ország igyekszik berendezkedni. Nem véletlen, hogy Mauritiustól a török Riviéráig ma már nincs olyan turistaparadicsom, ahol legalább egy minőségi pályával ne büszkélkednének.