Boszniát felfedezték az utazók, arab negyedek nőnek ki a földből

hirdetés

Az Öböl-menti arab országok befektetői és turistái felfedezték Boszniát. Kisebb mértékben, de Magyarországról is mind többen kacsingatnak a nyugat-balkáni ország felé, a magyar befektetők közül is. AzÜzlet.hu részletes beszámolót közöl az országról. Ebből idézünk.

Az elviselhetetlen forróságból a kellemes melegbe

Néhány felhő az égen, kellemes szellő, huszonegynéhány fok, körös-körül hegyek, zöldellő erdők – tökéletes nyári reggel, amelyre a 40-50 fokos hőség elől menekülő arab turisták Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban találtak rá.

Az olajsejkek körében továbbra is a Cote d’Azur és az alpesi Kitzbühel a divat. A középosztály azonban már Boszniában üdül. Nemcsak a klíma, de az olcsóság, a vízummentes beutazás és a pár száz eurós repülőjegy árak is csábítja őket. 2015 és 2017 között duplájára, 100 ezer főre nőtt az arab vendégek száma.

Muzulmán temető a város felett

A gazdasági portál, AzÜzlet.hu, a fellendülést arra vezeti vissza, hogy Bosznia etnikai-vallási összetétele kedvező a szemükben: ötven százalék bosnyák, harminc százalék szerb, tizenöt százalék pedig horvát. Szarajevóban nyolcvan százalékos a bosnyák-muzulmán többség. A Monarchia egykor multikulturális városa 1990-ben még vegyes lakosságú volt: ötven százalék muzulmán, harminc százalék szerb, tíz százalék horvát.

A befektetők könnyebben kötnek üzletet, a turisták pedig jobban érzik magukat, ha az otthoni mentalitás, szokások, kultúra és gasztronómia fogadja őket. Európában vannak, de senki nem néz ferde szemmel a csadort hordó nőkre, bármelyik parkban lehet grillezni, mindenki tudja, hogy a határidők és a megbeszélések időpontjai csak iránymutatók, mindig, mindenhol lehet alkudni.

Szálloda helyett saját lakás

A minden évben visszatérő, akár az egész nyarat a nyugat-balkáni országban töltő arab turisták az ingatlanpiacon is megjelentek. Lakást 20.000 euróért (!) – hirdetik a többségében dubaji, dohai, kuvaiti és szaúdi ingatlanirodák. A közvetítők teljes körű szolgáltatást nyújtanak.

Az adás-vétel nem egyszerű. A Daytoni Egyezménnyel létrehozott Boszniának egy föderatív, két regionális és húsz kantonális kormánya, ezeknek pedig 180 miniszter van. Az eredmény: a világ talán legbonyolultabb közigazgatási rendszere, átláthatatlan jogszabályi környezet és elképesztő bürokrácia. Egy világos szabály van: külföldi nem vásárolhat ingatlant.

Szarajevó belvárosa

Bosznia a Transparency International szerint a világ egyik legkorruptabb országa. Kilencvenegyedik a száznyolcvanas listán. Egy ilyen országban a jogszabályi tiltás nyilván nem akadály.

Nem mindenki örül, akadnak rossz tapasztalatok. AzÜzlet.hu beszámolója szerint nem csak a Bosznia-Hercegovinában magukat egyre kevésbé otthonérző horvátok és szerbek, de a bosnyákok is tartanak muzulmán testvéreik túlzott térhódításától és az ország kiárusításától. A fiatalok körében emelkedik az aktív hívők és a fundamentalisták száma is. A bosnyák-muzulmán többségű városokban a korábban csak elvétve hordott csador már hozzátartozik az utcaképhez.

Ilidzában, Szarajevó legelegánsabb, a Monarchia korát idéző városrészében már létrejött az arabok párhuzamos társadalma. A hatalmas parkokkal övezett századfordulós villákat, amelyek közül több saját termálvízforrással is rendelkezik, méteres falak és kamerák védik. Az utcaképet arab éttermek, sisha-bárok, az új lakóknak szolgáltatásokat kínáló irodák és ingatlanközvetítők határozzák meg. Szinte minden felirat arab.

Az arab középosztály után a milliárdosok is megérkeztek. Igaz ők nem nyári hűsölésre, hanem befektetési célból. Az ingatlanpiacban látnak fantáziát. Az Ilidza közeli dombokon egy szaúdi holding 2 milliárd euróból Dél-Kelet-Európa legnagyobb idegenforgalmi beruházását, a Buroj-Ozone-t építi: 2000 villa, 75 luxushotel, 2 kórház, bevásárlóközpont, vízi élménypark és természetesen egy mecset.

Mecset Szarajevóban

A szintén arab beruházásban valósult meg egy másik projekt Ilidzába. A 200 villából és apartman házából álló Poljine Hills valóságos enkláve. A központi kormányzatnál agyonhallgatják, de a városrész vezetése elismeri, hogy a bosnyák hatóságoknak semmilyen ellenőrzésük nincs a terület felett. Ahogy más arab lakóparkok, hotelek és bevásárlóközpontok esetében, így Szarajevó legnagyobb, 50 millió euróból megvalósult shopping-centerében is a beruházó által megbízott biztonsági cég gyakorolja a közhatalmat. A szerb-horvátot szinte senki sem beszéli. Legyen szó alkoholtilalomról, halal-húsról vagy a nők megjelenéséről, a legszigorúbb iszlám törvények érvényesülnek. Ez nemcsak a keresztény horvátoknak és szerbeknek, de az iszlám hitű bosnyákok többségének is szokatlan, félelemkeltő – fogalmaz a gazdasági lap.

Ilidza kerületi vezetése cselekvésre szánta el magát. Kötelezővé akarják tenni a kétnyelvű feliratokat. A szaúdiak inkább azt szeretné, ha a helyiek tanulnának meg arabul. Ingyenes nyelvkurzusokat kínálnak az Öböl-menti ország által fenntartott kulturális központokban.

A magyarok is megjelentek

Az utóbbi években nem csak az arabok fedezték fel az elmaradott országot. Megjelentek a magyar befektetők és turisták is. Hozzávetőleg 50 cég, köztük a MOL, a Transelektro és a Magyar Alumíniumipari Művek játszik számottevő szerepet a boszniai gazdaságban.

A külkereskedelmi forgalom volumene 2017-ben kétszámjegyű bővülés mellett megközelítette az 500 millió forintot. A mérleg évek óta jelentős magyar többletet mutat (350-150). Az egyre szorosabbá való kapcsolatokról tanúskodik a 2017 óta megnyitott Magyar Nemzeti Kereskedőház és a szarajevói nagykövetség mellett három városban működő tiszteletbeli konzulátusok is.

A város látképe

A gazdasági kooperációt serkenti, hogy 2015 óta szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben az EU és a nyugat-balkáni ország között. Az európai kötődés továbbra is kifizetődőbb Boszniának, mint az arab kapcsolat.

2017-ben a legtöbb beruházás az EU-ból érkezett, 230 milliárd euró értékben. Az iszlám országok, a törököket is beleértve ennek csak harmadát, 81 milliárd eurót invesztáltak. A legfontosabb gazdasági partner Horvátország és Szerbia.

Nem csak a gazdasági kapcsolatok élénkülnek, a magyar turisták is elkezdték felfedezik az országot. Ezt mutatja, hogy a Wizz Air tavaly óta közvetlen járatot üzemeltet Szarajevóba.

Petrus Szabolcs teljes cikke AzÜzlet.hu-n érhető el.